Elmarasztalta a hivatal, mégsem pótolja a kiirtott fákat a polgármester

Van egy kis falu a Pilisben, ahol az önkormányzat rendre engedély nélkül vágatja ki a közterületen álló fákat. Az évek óta tartó ámokfutás ügyében megszületett az első hivatalos elmarasztalás. A csobánkai polgármester mégsem ismer el semmit.

„Elmentem a temetőbe megnézni a fapusztítást, és szégyen ide vagy oda, elsírtam magamat. Ugye, ez nem igaz? Ugye ez csak egy rossz álom?” – így kommentálta egy csobánkai lakos a faluban év elején történt, engedély nélküli fairtást. Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla,hogy többeknek mély fájdalmat okozott a több száz kivágott fa látványa, annál is inkább, mert a fák nemcsak a helyi temető vizuális részei voltak, hanem a szomszédos út zajától és szmogjától is védték a sírokat.

Előtte

 

 

Utána

 

(Későbbi cikkünkben megírtuk: mivel nem tudni, hova tűnt a nagy mennyiségű fa, a helyiek közt már az a szóbeszéd járja, hogy feketén eladták.)

Fairtás először

A Pilisben lévő faluban azért is keltett akkora felháborodást az eset, mert nem volt előzmény nélküli: Winkler Sándor Józsefné kereszténydemokrata polgármester még 2011 januárjában vágatott ki a falun keresztül folyó Dera-patak partjáról, a Szegfű utca és a Sport utca közötti szakaszon tucatnyi nagyobb és több kisebb átmérőjű fát. A polgármester a váratlan fairtást árvízvédelemmel indokolta (igaz, érvei több helyen sántítottak – de erről később), ám a kivágott fák – akárcsak később  – nyomtalanul eltűntek, jóllehet a közterületről kivágott fák értéke tűzifaként több százezer forintra becsülhető.

Az eset kapcsán a csobánkai lakosok egy része sérelmezte, hogy az árnyat adó, gyökereikkel sok vizet felszívó, a talajvíztől védő fákat se szó, se beszéd, kivágták. A településen működő Oszoly Környezetvédelmi Egyesület a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelet állásfoglalását kérte az ügyben, de utóbbiak semmi hibát nem találtak a fairtásban, miközben az egyesület által felkért szakértő oldalakon keresztül sorolja a fák kivágása okozta környezeti károkat, amelyek a patak élővilágának életét alapvetően befolyásolták.    

Az egyesület emiatt az állásfoglalást kifogással illette, így a felügyelet hivatalból kérte a csobánkai jegyzőt, hogy elsőfokú környezetvédelmi hatóságként indítson eljárást az engedély nélküli fairtás ügyében. A helyi jegyző (lévén nem elfogulatlan fél) kizárási okot jelentett be, és felkérte a Pest Megyei Kormányhivatalt, hogy az ügyben jelöljön ki másik eljáró hatóságot: így végül a szomszédos település, Pomáz jegyzője folytatta le a vizsgálatot.

A polgármester nem ültet el semmit

A természet eközben nem pihent: amíg a hatóságok között labdaként pattogott az ügy, a kivágott fák otthagyott tuskói kihajtottak, és szépen bokrosodtak. Nem is lenne ez gond, ha nem éppen azért kellett volna pusztulniuk, mert árvíz idején fennakadt törzsükön a hordalék, amely miatt állítólag tovább duzzadt a patak. Csakhogy ha a kivágott fák tuskói masszív bokrokká fejlődnek, akkor a víz útja jobban leszűkül, mint korábban, nem beszélve arról, hogy az ágas-bogas bokrokban könnyebben fennakad a hordalék, mint egyetlen fa törzsében. (Ebből is látszik, amit később megállapított a vizsgálat: semmiféle terv nem létezett a fakivágás előtt.)

A patak partján

 

Július végére a pomázi jegyző lefolytatta a vizsgálatot, és így foglalt állást: „Csobánka Község Önkormányzata a fákat azelőtt vágatta ki, hogy vízkárelhárítási terve, illetve helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területre kezelési terve lett volna.” A pomázi jegyző arra is kitért, hogy engedélyezési tervhez kötött a mederben és a parti sávban a fák, cserjék kivágása, de ilyen engedélyt nem kért Csobánka polgármestere. (Ahogy a temető melletti fairtás alkalmával sem – a szerk.) A pomázi jegyző végül tíz darab fa ültetésére kötelezte Csobánka önkormányzatát, a döntést viszont Winkler Sándor Józsefné polgármester nem fogadta el, és a Pest Megyei Kormányhivatalnál pár hete megfellebbezte a döntést.

A megyei kormányhivatalnál mostanában slágertéma a csobánkai fairtások esete: az említetten kívül a temető melletti kivágások kapcsán is nekik kell eljárniuk, miután egy csobánkai önkormányzati képviselő korábbi kezdeményezésére már vizsgálódnak az ügyben. Engedély egyik esetben sem volt, ahogy az sem világos, hova tűntek a fák később. Egy biztos: a természeten kívül sok helyi lakost megrázott és megbotránkoztatott a teljesen értelmetlennek tűnő pusztítás.

(Ha Ön is vidéken él, és jogsértést érzékel környezetében, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)