Eddig a mintegy 40 ügyből tízszer a felperesek javára döntöttek az egyes bíróságok azon banki ügyfelek pereiben, akik eddig azért nem kaphattak kártalanítást a tavalyi soltvadkerti bankcsődben, mert a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet (SVT) nem betétesként, hanem részjegyesként, azaz a takarékszövetkezet résztulajdonosaiként tartotta számon őket – értesültünk az SVT felszámolójától, Boros Andrástól. A módosítás azért volt számukra kedvezőtlen, mert miután az SVT tavaly nyár elejére csődbe ment (erről szóló cikkünket itt olvashatja), az ügyfelek kártalanítása csak a betétesekre vonatkozott, a részjegyeseknek az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem fizethetett kártalanítást.
| ||
Csakhogy a szóban forgó károsultak nem részjegyesként „szálltak” be a takarékba, hanem betétesként: az intézmény „csinált” belőlük részjegyest. Tudomásunk van olyan esetről, amikor egy kiskunhalasi ügyfél több millió forintot helyezett el betétesként az SVT-nél, ám takarékkönyvét egyszerűen áthúzták, és részjegyessé nyilvánították az ő tudta és beleegyezése nélkül.
Mindez azt is jelenti, hogy a tovább nőhet az OBA által eddig kifizetett, Magyarországon eddig rekordnagyságú – mintegy 32-35 milliárd forintos – kártalanítási összeg. A mintegy 40 felperes ügyében információink szerint az összes perérték eléri az egymilliárd forintot is. Ez abból a szempontból is fontos, hogy a Napi Gazdaság cikke szerint a soltvadkerti csőd tavaly igencsak leapasztotta az OBA vagyonát.
Szakértői vélemény szerint az átminősítéssel a takarék saját helyzetét akarta jobb színben feltüntetni a valóságosnál. A takarékszövetkezetek esetében a tagok száma és a tagok által jegyzett részjegyek mértéke egyben mutatója a bank erejének, stabilitásának. A tagi részjegyek (szavatoló)tőkeként jelennek meg a szövetkezet könyveiben: a tőkeerő a bank iránti bizalmat, illetve a bank hitelképességét is mutatja. Miután a vadkerti takarék az utóbbi években kockázatos magatartást produkált, felmerülhet, hogy tudatos politika volt részükről ilyen-olyan eszközökkel minél több részjegyes tagi tőkére szert tenni – akár úgy is, hogy betétesek pénzét használták fel.
Volt, akit ez megnyugtatott, volt, akit nem. Korábban egy alföldi nagyvállalkozó a magyarnarancs.hu-nak elmondta: ő 2012 elején vette ki jelentős nagyságú betétének teljes összegét. „Logikátlan lépéseket láttam, nem éreztem biztonságban a pénzem, úgyhogy kijöttem tőlük.”
| Nyomozás, előzetes, kiárusítás A Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly május óta vizsgálódott különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt az SVT-vel kapcsolatban, négy társával együtt a pénzintézet vezető munkatársát novemberben helyezték előzetes letartóztatásba. (Sajtóhírek szerint utóbbit azóta sem engedték el.) A „gyanúsítottak egy felszámolás alatt álló céggel összejátszva, megtévesztően magas kamat ígéretével egymilliárd forintot utaltattak át a takarékszövetkezetnek, majd abból 120 milliót továbbutaltak, később pedig újabb 200 millió forintot próbáltak a takarékszövetkezet számlájáról leemelni” – írta az index.hu. A portál most júliusban már arról számolt be, hogy a végelszámolás megkezdése előtt négymilliárd forint jó hitel tűnt el az SVT-ből, hat másik hazai takarékszövetkezethez vándorolva. Az STV vagyonelemeit még februárban hirdette meg eladásra az intézmény felszámolója. |
