Kongó lelátók mellett ütötte ki hazai pályán 8-0-ra a Dunaújvárosi Pálhalma Agrospeciál Sportegyesület (DPASE) a vendég Tolna VFC-t az NB III. Dráva csoportjának utolsó őszi fordulójában. A napsütötte novemberi délutánon a 12 ezres létesítményben mindössze 250-en nézték végig, ahogy a korábbi Videoton-játékos Sitku Illés három, az exdebreceni Böőr Zoltán és Samuel Ato, illetve Egejuru Godslove kétszer-kétszer vette be a különösebb ellenállást nem tanúsító ellenfele kapuját. Az eredmény mellett az őszi teljesítménnyel is elégedett lehetett a gyér számú újvárosi közönség: a másodosztályból tavaly kiesett alakulat az őszt a harmadosztály harmadik helyén zárta, csupán hat pontra lemaradva az első helyezett Szekszárdi UFC-től, így nem tűnik túlzott elvárásnak a szakmai stáb által kitűzött tavaszi cél: visszajutni a másodosztályba!
Tavaly még a másodosztályban játszottak
Fotó: MTI
Elégedettségük mellé év végén meglepetés is társult: a kormány ugyanis tavaly év végén 50 millió forinttal segítette meg a klubbot. A Napi Online számításai szerint 16,9 milliárd forintot költött különböző intézmények támogatására a költségvetési tartalékból a kormány az év végén, mely támogatásból csupán egy hazai sportklub részesült: épp a harmadosztályú DPASE. (Szintén 50 millió forintot kapott a Honvédhoz tartozó Magyar Futball Akadémia, akárcsak az általunk közelebbről is megvizsgált várpalotai Trianon Múzeum.) Januárban pedig még ettől függetlenül szavazott meg a fideszes többségű dunaújvárosi közgyűlés külön 150 millió forintot a labdarúgócsapat számára. (Dunaújvárosban a magyar viszonyok közt kitűnő férfi hoki-, röplabda- és női kézilabdacsapat is van, ám ők nem örülhetnek ilyen kitüntetett figyelemnek, de erről majd később.)
Megpróbáltunk utánajárni, miképp lehetséges, hogy egy másfél évtizede alapított, harmadosztályú, rendre csak néhány száz néző előtt játszó csapat (a DPASE nem azonos a korábban szép sikereket elérő Dunaferr-rel, erről lásd Dicső múlt című keretes írásunkat) ilyen megkülönböztetett figyelmet kapjon mind a helyi, mind az országos politika szintjén.
Minisztérium, MOB: mutogatnak
Először az 50 milliós állami támogatás okát próbáltuk kideríteni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) úgy tájékoztatták lapunkat, hogy egy kormányhatározat döntött az összeg kiutalásáról, de nem az Emmi köti meg a szerződést a klubbal, hanem a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). A minisztériumnál azzal a kérdésünkkel is a MOB-hoz irányítottak bennünket, milyen szakmai érvek döntöttek amellett, hogy a DPASE ilyen mértékű támogatáshoz jutott.
Megtettük: a MOB-nál a magyarnarancs.hu-val azt közölték, hogy az 50 millió forintot működésére és szakmai feladata ellátására költheti a DPASE. Azt is leszögezték: a MOB feladata, hogy „a kedvezményezett részére” folyósítsa a támogatást, viszont a „határozat előkészítésében, a kormánytagok elé került előterjesztés kidolgozásában a MOB nem kapott szerepet”. Ennek megfelelően a megítélt támogatás szempontjai, érvei előttük nem ismertek – írták levelükben.
| Dicső múlt  Fotó: MTI |
Ezek után magához a klubhoz fordultunk. Előbb optimizmusra okot adó segítőkészséggel fogadták érdeklődésünket, ám végül Sztanó Miklós ügyvezető igazgató telefonon úgy reagált: nem élnek a lehetőséggel, és inkább nem nyilatkoznak a magyarnarancs.hu-nak a klub ügyeiről.
Saját klubjának lobbizott a képviselő
Az év végi, külön a sportklubra szabott állami támogatás azért is volt meglepő, mivel karácsony előtt pár nappal jelentős, másfél milliárd forint állami támogatást kapott feladatai biztonságos ellátására Dunaújváros önkormányzata. A döntést sajtótájékoztatón kommentáló helyi országgyűlési képviselő, amúgy az újvárosi labdarúgást is pártoló (erről lásd Mint a gyémánt című keretesünket) Dorkota Lajos (aki a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője is egyben) elmondta: a város az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok számára kiírt pályázaton igényelt pluszforrásokat a kormánytól. Eredetileg 650 millióról szólt a kérelem, de Orbán Viktor miniszterelnök egyéni döntése értelmében 1,5 milliárd forintot utalt át az állam. Dorkota megjegyezte azt is: ekkora összeget a város még sohasem kapott az államtól plusztámogatásként. (Dunaújvárosnak jelenleg mintegy 16 milliárd forint tartozása van – a csőd szélére jutó város helyzetéről lásd korábbi cikkünket –, az adósságátvállalást követően ennek minimum 40, de maximum 60 százaléka megmarad a jövőben is.)
Hátrébb a stadion
Fotó: MTI
Ezeket a város szempontjából üdvös eseményeket követte a januári közgyűlés, ahol végül újabb, 150 milliós támogatásról döntöttek a városatyák a klub számára. (A helyi ellenzék értetlenségét fejezte ki a döntés kapcsán, a szocialisták véleménye ezen a videón látható, az LMP-s reakció pedig Másra kellett volna című keretesünkben olvasható. A város ügyeiben jártas forrásunk ugyanakkor úgy véli, ha nincs az Orbán Viktor által másfél milliárd forintra felsrófolt decemberi „nagysegély”, akkor a helyi fideszes városvezetés nem döntött volna ilyen mértékű támogatás mellett.)
| Mint a gyémánt Dorkota egy tavaly tavaszi felcsúti mérkőzésen nyilatkozott úgy: reménykedik, sikerül megtartani a DPASE másodosztályú tagságát. Hozzátette: fontos lenne az újvárosi stadion enyészettől való megmentése, sőt, a további fejlesztése egyenesen cél, mert szerinte még jelenlegi állapotában is egyfajta ékszerdobozhoz hasonlít a létesítmény |
A 150 millió forintos támogatásról szóló előterjesztést egyébként épp az a fideszes képviselő, Hingyi László jegyezte, aki a DPASE elnökségi tagja is. A képviselő a támogatásról döntő testületi ülésen azzal érvelt, hogy a város labdarúgása különösen nehéz helyzetbe került a korábban jelentős forrásokat biztosító Dunaferr kivonulása után, és most itt a lehetőség, hogy a városi foci ismét fejlődjön. Hingyi emellett külön kiemelte, hogy a labdarúgásra specializálódott DPASE számos utánpótláscsapatot is versenyeztet, ezáltal nem csupán az edzésre járó mintegy kétszáz gyermeknek, hanem azok szüleinek is örömet okoznak. Külön érdeklődésünkre az önkormányzatnál közölték: az egyesület átvette a Dunaújvárosi Városi Sportiskolától a még ott lévő utánpótlás nevelését, így ezzel tehermentesítették a város költségvetését is. Megtudtuk, hogy az idei 150 millióhoz képest 2012-ben az önkormányzattól „csupán” 35,2 millió forint vissza nem térítendő és 15 millió visszatérítendő támogatást kapott a klub.
Orbán Gáspár – felcsúti színekben – épp beállni készül Dunaújvárosban
Fotó: MTI
A felcsúti kapocs és a Vidi példája
A szerény szurkolói érdeklődés ellenére a harmadosztályú DPASE első osztályra emlékeztető online felülettel rendelkezik: noha a honlapjukon a klub telefonszáma sincs megadva, addig a mérkőzésekről alapos tudósítást olvashatunk, sőt, ezekről kommentátori közvetítéssel fűszerezett, tisztességes minőségű video-összefoglaló is látható. A honlap adatai szerint a kommunikációs vezető munkáját külön kommunikációs munkatárs és még egy online-szerkesztő is segíti. Igaz, nem csak a technikai háttér emelkedik ki a harmadosztály környezetéből. Egy éve ugyanis komoly személyi változások is történtek (erről bővebben itt), igaz, ez se tudta megakadályozni, hogy a szezon végén ne essen ki a DPASE a másodosztályból.
A tavalyi kiesés után nyáron közel egy csapatnyi játékost szerződtettek – köztük a volt válogatott Böőr Zoltánt, vagy az ex-Videoton-játékos Sitku Illést és Milinte Árpádot, de az első osztályból igazolták Atót is. Most télen bővültek, többek közt megint az első osztályból, de Németországból, illetve Ausztriából is erősítettek. Jelenleg a csapat összértéke a transfermarkt.de szerint 1,6 millió euró körül van, ami figyelemre méltó ahhoz képest, hogy amatőr státuszú csapatról van szó. Ugyanakkor az Index százmilliós költségvetésről írt már tavaly is, az viszont a menedzsment kvalitását jelzi, hogy a nyáron igazolt húzójátékosokat – legalábbis a portál szerint – jórészt ingyen szerezte meg a klub.
Nyáron továbbá még edzőváltás is történt: a DPASE szakmai igazgatója jelenleg az a Dobos Barna, aki az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiáról érkezett Dunaújvárosba. (Rajta kívül játékos is érkezett az akadémiáról.) A két klub közt olyan jó a kapcsolat, hogy a dunaújvárosi csapat nemrég Felcsúton edzőtáborozott. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjának tudósítása szerint a korábbi felcsúti ifiedző Dobos Barna azt mondta: „Dunaújvárosban még nincs műfüves pálya, idén talán már lesz”, de ezen kívül még egy fedett pálya létrehozását is tervezik Újvárosban.
A hosszú távú célokról már az ügyvezető-helyettest idézzük: „Mindenképpen szeretnénk népszerűsíteni a helyi labdarúgást, illetve egészen pontosan az a célunk, hogy régi fényében ragyogjon a dunaújvárosi foci” – mondta Karmacsi Tamás a Dunaferr Hetilapnak még szeptemberben, jelezve, hogy a csapat egyértelmű célja a visszajutás a másodosztályba. Az ügyvezető ehhez még hozzátette: „Pályázati úton el kívánjuk érni, hogy a stadion építése befejeződjék, az egykori vidámpark helyén és Pálhalmán is megvalósuljanak a tervezett műfüves labdarúgópályák, s végső soron kialakuljon egy erős réteg, amely magáénak érzi a helyi labdarúgást, a helyi csapatot. Erre jó példaként szolgál a megyei rivális, a Videoton esete, ahol most látszik beérni a többéves munka.”
A minta megvan
„Amit a Videoton csinál nagyban, azt itt megcsinálják kicsiben” – összegezte a város ügyeire rálátó forrásunk a dunaújvárosi foci terén utóbbi időben végbement változásokat. A modell szerinte a következő: van egy nagycsapat (Videoton/DPASE), és mellette egy kiscsapat (Felcsút/DPASE II.). Előbbiben a legjobbak, utóbbiban meg főleg a fiatalok játszanak, akik előbb-utóbb a felnőttekhez csatlakozhatnak, továbbá komoly figyelmet szentelnek a korosztályos csapatokra. (A felcsúti Puskás Akadémia ősszel a másodosztály nyugati csoportjának élén zárt, első helyét mintegy kétszáz néző előtt biztosította be az utolsó fordulóban. Dunaújváros második focicsapata jelenleg vezeti a Fejér megyei II. bajnokságot, és ha minden jól alakul, jövőre feljutnak a megye I.-be.) „Dunaújváros fiatal település, talán ez is oka, hogy a sport mindig is fontos volt, elég csak a kilencvenes évek végére és a kétezres évek elejére gondolni. A kézis lányok, a focis fiúk bajnokságot nyertek, és európai szinten is sikereket értek el” – folytatja forrásunk. „A foci viszont nagyon lecsúszott, hiába a nagy stadion, nem érdekel már sok embert. Persze úgy tűnik, ez a kevés érdeklődő, aki szereti az újvárosi focit, nagyon is komoly befolyással bír.”
| Másra kellett volna „A város csak állami segítséggel menekült meg a csődtől nemrég, egy ilyen helyzetben felelős gazdálkodásra van szükség, amely más területek előtérbe helyezését kívánja meg. Úgymint az egészségügy, az oktatás vagy a városüzemeltetés. Ezek stabilabbá tétele után lehet koncepció szerint segíteni a sportot és a kultúrát. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a támogatást a fideszes többség meglévő sportkoncepció nélkül szavazta meg” – kommentálta a döntést érdeklődésre Szabó Zsolt helyi önkormányzati képviselő. Az LMP színeiben mandátumot szerző, de már a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló városatya szerint órákig lehetne sorolni azokat a konkrét elemeket, amelyekre költhette volna a 150 millió forintot az önkormányzat. Pálhalmához – amely közigazgatásilag Dunaújvároshoz tartozik – kapcsolódóan megemlítette: évek óta húzódik már a kerékpárút megépítése, amely a pálhalmaiak biztonságos és gyors munkába járását segítené. De megoldásra vár az a probléma is, miszerint a városrész lakóinak még mindig magasabb a vízdíj, mint a környező területeken élőknek. |
