Ipolytarnóc

Áder segítségét várják az árvízkárosultak

  • Matkovich Ilona
  • 2013. február 28.

Kis-Magyarország

Újra megáradt a falu melletti Ipoly, így fél tucat tarnóci családnak ismét költöznie kellett otthonából. Pedig nem kéne nekik: korábban 50 millió forint volt elkülönítve helyzetük rendezésére, ám a pénzt egyszer csak zárolták.

Bár a hétvégén még fogadkoztak, hogy idén nem mennek sehová, hétfőre tarthatatlanná vált a helyzete annak a hat családnak, amelynek tagjai az apró nógrádi falu Ipolyhoz közeli szakaszán élnek (a róluk szóló korábbi riportunkat itt olvashatja), miután az utóbbi napok esőzése miatt több észak-magyarországi folyó is megáradt. Ipolytarnócon a katasztrófavédelem segítségével 35 főt költöztettek ki a hét eleje óta – ezeknek a családoknak az otthonát már hetedik alkalommal öntötte el a falu melletti folyó 2009 óta.

Kedd délelőtti ottjártunkkor a helyi iskolaépület egyik tantermébe kitelepített lakók épp azt latolgatják, hogyan oldják meg az étkezést, hiszen az épületben nincs főzésre alkalmas hely. (Ebben is, mint más egyébben, a katasztrófavédelem segítségére számítanak majd).

Így lehet közlekedni


Így lehet közlekedni

Fotó: A szerző felvétele

A Bada család már rutinos költöző: amikor jön a víz, ölbe kapják a gyerekeket, és irány a régi iskola, ahol matracokon alszanak az ár levonultáig. A bútorokat most is időben „feltéglázták”, de az utolsó pillanatig maradtak a házban, mert ilyenkor mindenük szabad prédává válik. „A katasztrófavédelem és a rendőrség minden segítséget megad, de ez nem megoldás. A házunkba már nem merünk visszaköltözni, olyan állapotban van.”

Évek óta tartó kálvária

Amint korábbi cikkünkben megírtuk: a szóban forgó településrészt évek óta elönti az Ipoly. Ezért szeretett volna a település korábban gátat építeni, ehhez azonban nem kapták meg a szükséges engedélyeket. Ezután az akkori polgármester, Szabó Tibor Illés Zoltán államtitkárral és Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnökkel egyeztetve végül arra jutott, hogy az állam kisajátíthatná az érintett nyolc „árvízi” házat. A 2011 decemberében beadott, 50 milliós költségmódosítási javaslatot meg is szavazta az Országgyűlés, a salgótarjáni kormányhivatal elkészítette az értékbecslést, az érintettek pedig kiválasztották az ingatlanokat, és készülődtek a költözéshez.

Utcafront


Utcafront

Fotó: A szerző felvétele

Csaknem egy év múlva, 2012 novemberében jött a hír, hogy a Belügyminisztérium az Országgyűlés korábbi határozata dacára, költségtakarékossági okokból, zárolta az ipolytarnóci árvízkárosultak elköltöztetésére megszavazott 50 millió forintot, amelyből nemcsak a házak megvásárlására, hanem a költöztetésre és a tereprendezésre is futotta volna. Ezután mondott le a település polgármestere, Szabó Tibor.

Talán majd Áder

A továbbra is nehéz helyzetben lévő tulajdonosok helyzetükről nemrég levelet írtak Áder Jánosnak. Választ eddig ugyan még nem kaptak, de remélik, a köztársasági elnök ügyükben közbenjár, és a belügyminiszter – vagy aki ezt megteheti – végül felszabadítja az Országgyűlés által korábban már megszavazott pénzt. Badáék például egy salgótarjáni lakást néztek ki: nekik a költözéshez és a nyugodt élethez hárommillió forint segítségre lenne szükségük.

 

Az átmeneti szállás


Az átmeneti szállás

Fotó: A szerző felvétele

 

Az érintett nyolc, Ipoly által rendszeresen veszélyeztetett házból egyébként kettő már régóta üresen áll. A legszélső teteje korábban leégett, a második, még a századfordulón épült, impozáns porta nyugdíjas tulajdonosa az állandó árvízveszély miatt nem mer kiköltözni a szüleitől örökölt házba a balassagyarmati panellakásából. Azt mondja, nyugdíjas éveiben gazdálkodni szeretett volna itt, de amióta a nyolcvanas évek végén az Ipoly folyó túlsó, szlovák oldalán megépült a gát, a Rákóczi utca utolsó házait, így az övét is rendszeresen elönti a víz, és a homokkő épületen életveszélyes repedések keletkeztek. Szerinte az államnak azért kellene legalább valamilyen szinten kárpótolnia őt, mert az építkezés idején még nem állt a gát a szlovák oldalon. A gát megépülése után viszont volt olyan év, amikor tízszer öntött ki a folyó a védtelenül hagyott magyar oldalon, ilyenkor pedig ömlik be a víz a házakba, ahol csak tud.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.