Fizetni kell egyes testnevelésórákért Kőszegen

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Kis-Magyarország

A helyi jégpálya bevétele csökkent, az üzemeltető kénytelen 400 forintot kérni a korcsolyázni tanuló iskolásoktól.

Alkalmanként és fejenként 400 forintot kell fizetniük a kőszegi jégpályán testnevelésóra keretében korcsolyázni tanuló diákoknak – írja a nyugat.hu.

Ez úgy derült ki, hogy a hírportál levelet kapott egy szülőtől, akinek a kisfia a Kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskola alsó tagozatosa. 

Múlt héten szereztünk tudomást alsós kisfiam szülői Messenger-csoportjában arról, hogy a tanrendbe ágyazott korcsolya/testnevelés órákért ezután »jelképes« 400 Ft/alkalom/gyerek hozzájárulást kell fizetnünk. Az osztályfőnök posztja szerint a kőszegi jégpálya üzemeltetője őszi szünet közepén azzal hívta fel a Béri Balog-iskolát, hogy mivel egy sor támogatástól elesett, kénytelen pénzt szedni az iskolásoktól novembertől. Az, hogy valaki esetleg nem fizetne, opcióként meg sem volt jelölve” – írta a szülő.

Ebben az összegben a jégpálya és a korcsolya használatának és az oktatásnak a díja van benne. Mivel ebben a tanévben 22 alkalommal mennek korcsolyázni a diákok, ez 8 ezer 800 forintot jelent a szülőknek. A pénzt utólag és havonta szedi be az iskola. 

A szülő emlékeztetett, hogy már a tanév eleje óta tartanak korcsolyaórákat, és hangsúlyozták, hogy ez ingyenes oktatás.  Nem érti, miért most derült ki, hogy a jégpálya üzemeltetője nem tudja ingyen fogadni a diákokat. Feltételezi, hogy az iskola, ha már külső helyszínen szervez állandó programot, valamilyen szerződést kötött erről.

„Ha a némettanár kitalálja a jövő héten, hogy csak dupla pénzért vállalja az oktatást, akkor majd ott is a szülők állják a különbözetet?Mindez milyen jogi háttérrel történik?” – írta a szülő.

A cikkből az derül ki, hogy az iskola is csapdahelyzetben van: mivel a korcsolyaoktatás évek óta része a mindennapos testnevelésnek, és az órarendben lévő órán tanítják, a szülőket nem lehet arra kötelezni, hogy fizessenek érte

Az intézmény igazgatója két lehetőséget vázolt fel a reklamáló szülőnek: vagy az osztály minden diákjának szülei befizetik ezt a díjat, és a korcsolyaórák folytatódnak, vagy nem mindenki fizet, és akkor az osztály az iskolában vesz részt testnevelésórán, és nem lesz korcsolyaoktatás.

Az indok: „a mindennapos testnevelés biztosítása kötelessége az iskolának, viszont egy osztály mellé két testnevelő tanárt (egyet a korcsolyaórára, egyet a normál testnevelésórára) sajnos nem áll módunkban biztosítani” – írta az igazgató.

Tehát ha egy szülő is úgy dönt, hogy nem fizet, az egész osztály kimarad a korcsolyázásból. 

A panaszt tevő szülő ezt pszichológiai nyomásgyakorlásnak nevezte, és úgy gondolja, a nézeteltérések elkerülése érdekében azok is fizetnek majd, akiknek ez nehézséget jelent.

A Sárvári Tankerületi Központ igazgatója, Rozmán László azt írta a lapnak, a központnak nincs annyi pénze, hogy minden tanuló helyett kifizesse a korcsolyázás költségeit, ám „ettől függetlenül az iskola a mindennapos testnevelést tudja biztosítani a gyermekek számára”.

A nyugat.hu nem kapott választ arra a kérdésre, kötött-e szerződést a jégpálya a tankerülettel, és abban mi szerepel, szabad-e pénzt szedni. 

(Címlapképünk forrása: a kőszegi jégpálya Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.

„Nem haboznak, ha civileket kell gyilkolni” – egy iráni ellenzéki az iszlamista rezsimről

„Azokat a tiltakozókat, akik lőtt sebekkel vagy verés nyomaival kórházba mennek, gyakran azonosítják, őrizetbe veszik, majd megölik. Előfordult, hogy sebesült tüntetőket közvetlenül a lélegeztetőgépről raboltak el. Egy héttel később a szülőknek szóltak, hogy mehetnek a holttestekért” – mondja interjúalanyunk az elmúlt hetek kormányellenes megmozdulásairól.