Fizetni kell egyes testnevelésórákért Kőszegen

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Kis-Magyarország

A helyi jégpálya bevétele csökkent, az üzemeltető kénytelen 400 forintot kérni a korcsolyázni tanuló iskolásoktól.

Alkalmanként és fejenként 400 forintot kell fizetniük a kőszegi jégpályán testnevelésóra keretében korcsolyázni tanuló diákoknak – írja a nyugat.hu.

Ez úgy derült ki, hogy a hírportál levelet kapott egy szülőtől, akinek a kisfia a Kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskola alsó tagozatosa. 

Múlt héten szereztünk tudomást alsós kisfiam szülői Messenger-csoportjában arról, hogy a tanrendbe ágyazott korcsolya/testnevelés órákért ezután »jelképes« 400 Ft/alkalom/gyerek hozzájárulást kell fizetnünk. Az osztályfőnök posztja szerint a kőszegi jégpálya üzemeltetője őszi szünet közepén azzal hívta fel a Béri Balog-iskolát, hogy mivel egy sor támogatástól elesett, kénytelen pénzt szedni az iskolásoktól novembertől. Az, hogy valaki esetleg nem fizetne, opcióként meg sem volt jelölve” – írta a szülő.

Ebben az összegben a jégpálya és a korcsolya használatának és az oktatásnak a díja van benne. Mivel ebben a tanévben 22 alkalommal mennek korcsolyázni a diákok, ez 8 ezer 800 forintot jelent a szülőknek. A pénzt utólag és havonta szedi be az iskola. 

A szülő emlékeztetett, hogy már a tanév eleje óta tartanak korcsolyaórákat, és hangsúlyozták, hogy ez ingyenes oktatás.  Nem érti, miért most derült ki, hogy a jégpálya üzemeltetője nem tudja ingyen fogadni a diákokat. Feltételezi, hogy az iskola, ha már külső helyszínen szervez állandó programot, valamilyen szerződést kötött erről.

„Ha a némettanár kitalálja a jövő héten, hogy csak dupla pénzért vállalja az oktatást, akkor majd ott is a szülők állják a különbözetet?Mindez milyen jogi háttérrel történik?” – írta a szülő.

A cikkből az derül ki, hogy az iskola is csapdahelyzetben van: mivel a korcsolyaoktatás évek óta része a mindennapos testnevelésnek, és az órarendben lévő órán tanítják, a szülőket nem lehet arra kötelezni, hogy fizessenek érte

Az intézmény igazgatója két lehetőséget vázolt fel a reklamáló szülőnek: vagy az osztály minden diákjának szülei befizetik ezt a díjat, és a korcsolyaórák folytatódnak, vagy nem mindenki fizet, és akkor az osztály az iskolában vesz részt testnevelésórán, és nem lesz korcsolyaoktatás.

Az indok: „a mindennapos testnevelés biztosítása kötelessége az iskolának, viszont egy osztály mellé két testnevelő tanárt (egyet a korcsolyaórára, egyet a normál testnevelésórára) sajnos nem áll módunkban biztosítani” – írta az igazgató.

Tehát ha egy szülő is úgy dönt, hogy nem fizet, az egész osztály kimarad a korcsolyázásból. 

A panaszt tevő szülő ezt pszichológiai nyomásgyakorlásnak nevezte, és úgy gondolja, a nézeteltérések elkerülése érdekében azok is fizetnek majd, akiknek ez nehézséget jelent.

A Sárvári Tankerületi Központ igazgatója, Rozmán László azt írta a lapnak, a központnak nincs annyi pénze, hogy minden tanuló helyett kifizesse a korcsolyázás költségeit, ám „ettől függetlenül az iskola a mindennapos testnevelést tudja biztosítani a gyermekek számára”.

A nyugat.hu nem kapott választ arra a kérdésre, kötött-e szerződést a jégpálya a tankerülettel, és abban mi szerepel, szabad-e pénzt szedni. 

(Címlapképünk forrása: a kőszegi jégpálya Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.