Fizetni kell egyes testnevelésórákért Kőszegen

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Kis-Magyarország

A helyi jégpálya bevétele csökkent, az üzemeltető kénytelen 400 forintot kérni a korcsolyázni tanuló iskolásoktól.

Alkalmanként és fejenként 400 forintot kell fizetniük a kőszegi jégpályán testnevelésóra keretében korcsolyázni tanuló diákoknak – írja a nyugat.hu.

Ez úgy derült ki, hogy a hírportál levelet kapott egy szülőtől, akinek a kisfia a Kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskola alsó tagozatosa. 

Múlt héten szereztünk tudomást alsós kisfiam szülői Messenger-csoportjában arról, hogy a tanrendbe ágyazott korcsolya/testnevelés órákért ezután »jelképes« 400 Ft/alkalom/gyerek hozzájárulást kell fizetnünk. Az osztályfőnök posztja szerint a kőszegi jégpálya üzemeltetője őszi szünet közepén azzal hívta fel a Béri Balog-iskolát, hogy mivel egy sor támogatástól elesett, kénytelen pénzt szedni az iskolásoktól novembertől. Az, hogy valaki esetleg nem fizetne, opcióként meg sem volt jelölve” – írta a szülő.

Ebben az összegben a jégpálya és a korcsolya használatának és az oktatásnak a díja van benne. Mivel ebben a tanévben 22 alkalommal mennek korcsolyázni a diákok, ez 8 ezer 800 forintot jelent a szülőknek. A pénzt utólag és havonta szedi be az iskola. 

A szülő emlékeztetett, hogy már a tanév eleje óta tartanak korcsolyaórákat, és hangsúlyozták, hogy ez ingyenes oktatás.  Nem érti, miért most derült ki, hogy a jégpálya üzemeltetője nem tudja ingyen fogadni a diákokat. Feltételezi, hogy az iskola, ha már külső helyszínen szervez állandó programot, valamilyen szerződést kötött erről.

„Ha a némettanár kitalálja a jövő héten, hogy csak dupla pénzért vállalja az oktatást, akkor majd ott is a szülők állják a különbözetet?Mindez milyen jogi háttérrel történik?” – írta a szülő.

A cikkből az derül ki, hogy az iskola is csapdahelyzetben van: mivel a korcsolyaoktatás évek óta része a mindennapos testnevelésnek, és az órarendben lévő órán tanítják, a szülőket nem lehet arra kötelezni, hogy fizessenek érte

Az intézmény igazgatója két lehetőséget vázolt fel a reklamáló szülőnek: vagy az osztály minden diákjának szülei befizetik ezt a díjat, és a korcsolyaórák folytatódnak, vagy nem mindenki fizet, és akkor az osztály az iskolában vesz részt testnevelésórán, és nem lesz korcsolyaoktatás.

Az indok: „a mindennapos testnevelés biztosítása kötelessége az iskolának, viszont egy osztály mellé két testnevelő tanárt (egyet a korcsolyaórára, egyet a normál testnevelésórára) sajnos nem áll módunkban biztosítani” – írta az igazgató.

Tehát ha egy szülő is úgy dönt, hogy nem fizet, az egész osztály kimarad a korcsolyázásból. 

A panaszt tevő szülő ezt pszichológiai nyomásgyakorlásnak nevezte, és úgy gondolja, a nézeteltérések elkerülése érdekében azok is fizetnek majd, akiknek ez nehézséget jelent.

A Sárvári Tankerületi Központ igazgatója, Rozmán László azt írta a lapnak, a központnak nincs annyi pénze, hogy minden tanuló helyett kifizesse a korcsolyázás költségeit, ám „ettől függetlenül az iskola a mindennapos testnevelést tudja biztosítani a gyermekek számára”.

A nyugat.hu nem kapott választ arra a kérdésre, kötött-e szerződést a jégpálya a tankerülettel, és abban mi szerepel, szabad-e pénzt szedni. 

(Címlapképünk forrása: a kőszegi jégpálya Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.