Hiába a város egyik legjobb gimije, csak álmodoznak egy normális tornateremről

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2020. február 21.

Kis-Magyarország

A patinás szolnoki gimnázium hosszú ideje küzd azért, hogy legyen egy normális tornaterme. Pályázati lehetőségeik alig vannak, folyton falakba ütköznek. Néha szó szerint.

„Azt hiszem, nekünk van a városban a legöregebb tornatermünk, ugyanis ez már 80 éves” – meséli a Narancs.hu-nak Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója. Van, olyan diákjuk, akinek az édesapja, sőt még a nagymamája is idejárt és ezt a termet használta. A nagy múltú oktatási intézmény két évtizede álmodozik egy kulturált és az összes diákja befogadására alkalmas nagyságú tornateremről.

Merthogy a jelenlegi nem csak korszerűtlen, hanem kicsi is. Ha a tornatermeket és a sportolásra alkalmas épületeket méreteik szerint külön kategóriákba sorolják – lásd keretes írásunkat –, a gimnázium tornaterme 10X20 méteres. Ami így még a legkisebb, „A” kategóriába sem fér bele. Ez sokkal inkább egy tornaszoba. Ehhez mindössze egy-egy lány és fiú zuhanykabin tartozik. Itt megoldani a mindennapos testnevelést nagyon nagy kihívás.

Molnár László igazgató egy tanévnyitón

Molnár László igazgató egy tanévnyitón

Fotó: Varga Katalin Gimnázium/Facebook.com

Egymilliárd forintba kerülne

A most regnáló igazgató 1984-ben kezdő pedagógusként került a szolnokiak által csak "Vargának" emlegetett gimnáziumba. Akkoriban 360 diákjuk volt, ma 558 fő tanul itt. Ilyen létszám mellett a testnevelés órákon egyszerre közel 80 főt kell megmozgatniuk.

Ez jó időben egyszerűbb, hiszen ott van az udvar, valamint a hozzájuk közeli Zagyva- vagy Tisza-part. Télen azonban ez nem kevés szervezést kíván. Három részre osztják a testnevelés órán résztvevőket, amelyből egy csoport a tornaterembe megy, egy másik, a szintén kisméretű, salétromos konditerembe, a harmadik társaság pedig vagy úszni indul vagy a szolnoki Tisza-ligetben felállított korcsolyapályán mozog.

Időnként megkaphatják az egykori szolnoki főiskolából kormányhivatallá átépített létesítmény tornatermét. Azért csak néha, mert ezen más tanintézménnyel osztoznak.

Molnár László azt mondja, alig van lehetőség tornateremre pályázni. Az iskolának egy C típusú sportlétesítményre lenne szüksége, amely legalább egymilliárd forintba kerül. Ezt eredetileg úgy teremtették volna elő, hogy az iskola bevállalta volna a 30 százalékos önrészt, a fennmaradó 70 százalékot pedig tao-támogatásból oldották volna meg, amelyet a szolnoki Városi Sportcentrum gyűjtött volna össze nekik. Ám végül az önrésszel is gondok akadtak.

Szűkös a hely a tornaszobában

Szűkös a hely a tornaszobában

Fotó: Varga Katalin Gimnázium/Facebook.com

Az iskolák önállótlanok

Az iskolák ma már annyit veszítettek önállóságukból, hogy nincs számlaszámuk és adószámuk sem, egyedül nem is pályázhatnak. Egy iskolának legfeljebb alapítványa lehet, ehhez is külön engedély kell. A Varga bálokat és suligálákat szervezett, ahol a belépő díjak és az adományok bekerültek a kalapba. Jelenleg mindösszesen 10,5 millió forintjuk van, amiből a teljes önrészt nem tudják állni.

A tankerület és az önkormányzat segítségével pályáztak a 3T programra, amelyet a kormány 2014 februárjában indított tanterem, tanuszoda és tornaterem építésének támogatására. „Úgy tudjuk, nagyjából 40-50 iskola vett részt ebben. Azt hallottuk, hogy a mi gimnáziumunk is a befutók között van, de erről értesítés még nem érkezett” – mondta a Narancs.hu-nak az igazgató.

Ám hogy biztosabbra menjenek, tavaly decemberben Szolnok fideszes polgármestere, Szalay Ferenc levelet írt a kormánynak, hogy nyújtsanak kiemelt segítséget a milliárdos beruházáshoz. Erre még nem kaptak választ. Ha ez össze is jönne, még mindig van valami, ami bonyolítja a helyzetet. Egy belvárosi intézménynél, mint ez is, a telek beépítési határa gátja lehet a terjeszkedésnek.

A két telek egyesítése

Mivel az iskola kinőtte a jelenlegi épületét, megkapták a tőszomszédságukban lévőt oktatás céljára. Azt tervezték, annak udvarát veszik majd igénybe az építkezéshez. Ám itt az a probléma merült fel, hogy az újonnan birtokba vett épület udvarának egyik része önkormányzati tulajdon, a másik része állami vagyon. A tornaterem átépítését úgy kell megoldani, hogy az állami részre egy centiméterrel sem nyúlhat át az építmény.

Ebben az ügyben még futni kell néhány kört. Első lépésként a város polgármestere kérvényt nyújtott be az államhoz, annak érdekében, hogy kerüljön át az állami rész önkormányzati tulajdonba. A levélben kifejti: amennyiben a két telek egyesítése nem valósul meg, „akkor az új tornaterem építésére rendelkezésre álló típustervek közvetlen alkalmazása a szabdalt telekhatár miatt nem megoldható.” Ezt a megkeresést fél éve küldték el, válasz még erre sem érkezett.

Leszakadt az elöregedett armatúra

Úgy tűnik az örömkönnyek elmorzsolására még mindig várni kell Szolnokon. Pedig történt itt több olyan esemény is, amely indokolttá tette volna, hogy a döntéshozók lépjenek. Egy ízben például a tornateremben leszakadt a súlyos armatúra a mennyezetről, szerencsére senki nem tartózkodott alatta.

Molnár László azt mondta, nemcsak a testnevelési órák megszervezése okoz folyamatos fejfájást a pedagógusoknak. De iskolai összejöveteleket sem tudnak normális körülmények közepette tartani, ilyenkor az osztályok ülnek a tanteremben, a beszédeket pedig az iskolarádió közvetíti. Egy másik, külső helyszín sem mindig megoldás, ugyanis előfordult már, hogy oda sem fértek be, így egy teljes évfolyamot az iskolában kellett hagyni.

Tornaudvar, háttérben a tornaszobával

Tornaudvar, háttérben a tornaszobával

Fotó: A szerző felvétele

A gimnáziumnak kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak. „Mindaddig nagy örömmel fogadtuk ezeket a delegációkat saját tornatermünkben, amíg egy alkalommal el nem jutottunk partneriskolánk tornatermébe. Ekkor nagyon gyorsan megszületett a döntés, hogy soha többet nem tartjuk ezeket a rendezvényeket a gimnázium tornatermében” – mesélt egy groteszk esetet Molnár László.

A-tól C+-ig álmodhatnak

A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében a Nemzeti Sportközpontok a rendelkezésre álló típustervek alapján az alábbi típusú tornatermeket építteti.

  • Tornaszoba: 12x24 m, elsődlegesen átmozgatási, testnevelési funkcióval. 220 fő gyereklétszám alatti iskolák számára jelenthet megoldást a mindennapos testnevelésre.
  • „A” típusú tornaterem: 18x30 m-es pályával rendelkező tornaterem, alkalmas már kosárlabda, röplabda, teremfoci sportágakhoz.
  • „B” típusú tornaterem: 25x30 m-es pályával rendelkező tornaterem, az előzőeken felül alkalmas minden sportágra, kivéve a kézilabdát. A terem kettéosztható.
  • „C” típusú tornaterem: 25x45 m-es pályával rendelkező tornaterem, a fentieken felül szabványos kézilabda és futsalpályával rendelkezik, 3 részre osztható.
  • „C+” típusú tornaterem: a C típusú tornaterem kiegészül egy 200 fő befogadására alkalmas nézőtérrel.

Figyelmébe ajánljuk