Borkai luxusvadászatának sötét titkai: bakra ment

Kis-Magyarország

Kapitális őzbakot lőtt Borkai Zsolt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság területén három évvel ezelőtt. De a társaság néhány tagjától úgy értesültünk, hogy a trófea ellenértékét nem térítette meg. A trófeabírálatban illetékes megyei kormányhivatal hosszú hetek óta nem válaszol lapunknak.

A kormánypárthoz közel álló üzletemberekkel – információink szerint 2016-ban – Békés megyébe, a Vésztői Vadásztársaság területére ment vadászni Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) győri polgármester, aki akkor a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is volt. Több egymástól független forrás megerősítette, hogy az illusztris társaságot elsősorban az őzek érdekelték.

Némiképp rendhagyó módon az észak-békési vadásztársaság elnöke egy nő, Détárné Molnár Andrea, aki civilben a Szeghalmi Járási Hivatal vezetője. (Helyben köztudott, hogy a vésztői és a bélmegyeri vadászterületek és társaságok egymás tőszomszédságában működnek. A Bélmegyeri Vadásztársaság nemritkán látott vendége az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, aki nemegyszer repülővel érkezik a Viharsarokba vadászni.)

Kapitális őzbak

Helyi vadászoktól és a vadásztársasághoz közel állóktól úgy tudjuk, hogy a három évvel ezelőtti vadászat emlékezetesre sikeredett Borkainak: beszámolójuk szerint a (volt) polgármester puskacsövének végére „kapitálisan nagy őzbak került, különlegesen értékes trófeával”. Egyik informátorunk szerint „nem egyszerűen aranyérmes volt a trófea, hanem szinte sosem látott nagyságú, ami abban az évben a legnagyobb és legdíszesebb volt az országban, s amelynek akkor vadászkörökben szinte a csodájára jártak”.

Borkai leleplezi a bakot vagy a sutát

Borkai leleplezi a bakot vagy a sutát

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Több forrásunk állítja, ez a vadászat nem került semmibe az illusztris vendégnek és társaságának. Mindez értetlenséget és felháborodást váltott ki az érintettek egy része körében, de ennek nem mertek és azóta sem mernek nyilvánosan hangot adni. (Közülük néhányan közvetítőn keresztül kerestek meg. Az egészre jellemző, hogy a postás szerepét betöltő személlyel a kérésére nem nyilvános helyen találkoztunk.)

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-os törvény értelmében minden vad állami tulajdonnak számít. (Továbbá a vadásztársaságokhoz tartozó területek nem e társaságok magántulajdonai, a vadásztársaságok pedig nem magánkézben lévő zárt körű részvénytársaságok.) Így egy vad elejtésekor még a vendég- vagy reprezentációs vadászoknak is fizetniük kell. A kiperkálandó összeg több tételből áll össze: meg kell téríteni, hogy az adott vadásztársaság vadászmestert, kísérőket és hajtókat biztosít, fizetni kell a vendéglátásért, a terepjárós kocsiztatásért, az elejtett vad húsáért (ez minimum 1000–1100 forint/kilogramm), de a legnagyobb rész a trófeabírálat nyomán az az összeg, amelyet az őzbakok és szarvasok fejdíszéért kell megtéríteni. A pénz a vendéglátó vadásztársaság kasszájába folyik be.

Ha esetünkben igaz, hogy itt nem csupán egy aranyérmes, hanem ritkán látható, nagy trófeáról volt szó, akkor annak az ellenértéke jócskán 1 millió forint feletti összeg is lehetett. Ha egy reprezentációs vadászat költségei meghaladják az adott vadásztársaság éves tagdíjbefizetésének nagyságrendjét – és az esetek nagy részében ez a helyzet –, akkor ez a bevétel egyben adóköteles is. Már csak emiatt is érdekes, hogy Borkai Zsolt és csapata fizetett-e vagy sem három évvel ezelőtt a Vésztői Vadásztársaságnak.

„Nem érdemes bolygatni”

A több forrásból származó információinkat hivatalosan is ellenőrizni akartuk. Kérdéseinkkel megkerestük a Vésztői Vadásztársaságot, külön az elnökét, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati referenseit, még tavaly november első felében.

A vadásztársaság megadott mobilszámán egy nevét nem közlő férfi érdeklődésemre nem tagadta információnkat Borkai Zsolt vadászatáról, de megjegyezte, mindez „régi, évekkel ezelőtti történet”, s meglátása szerint „nem érdemes a múltat bolygatni”. A miértre nem kaptam választ. A be sem mutatkozó vadásztársasági alkalmazott más vonatkozásban sem volt együttműködő, mert amikor az elnök és a fővadász telefonos elérhetőségét kérdeztem, annyit mondott, „nem tudja”.

Vésztői Vadásztársaság

Vésztői Vadásztársaság

Fotó: Körös Sárrét TV

Ezek után civil munkahelyén, a Szeghalmi Járási Hivatalban hagytam üzenetet és elérhetőséget a Vésztői Vadásztársaság elnökének, Détárné Molnár Andreának, aki vissza is hívott. Személyes találkozót kezdeményeztem, de ettől a közigazgatási vezető elzárkózott. Majd amikor – jobb híján telefonban – rákérdeztem nála Borkai lehetséges vésztői vadászatára, nem cáfolta az információt, hanem számonkérően azt firtatta: mindezt honnan tudom? Az elnök kijelentette, ez nem tartozik a nyilvánosságra. Ezt követőn megadta a vadásztársaság addigra már általunk is ismert ímélcímét, hogy ha bármi kérdés lenne még, oda küldjük el. Ekkor jeleztem, erre az elektronikus címre küldtem már levelet, de nem jött rá válasz. Détárné Molnár Andrea ezek után elköszönés nélkül letette a telefont.

Ezt követően az alábbi kérdésekkel fordultam a Vésztői Vadásztársaság elnökéhez.

  1. Az utóbbi négy évben vadászott-e, s ha igen, mikor és hányszor Borkai Zsolt volt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság vadászterületén?
  2. Milyen vadat/vadakat lőtt?
  3. Milyen értékben?
  4. Szeretnénk látni ezzel kapcsolatban a Vésztői Vadásztársaság ún. lőnyilvántartási könyvét/füzetét és bevételi pénztárbizonylatait. Ehhez hozzátettem, hogy „ha megítélése szerint nincs mód arra, hogy ezeket az információkat hiánytalanul megkapjuk, akkor kérjük, közölje, mely jogszabályok tiltják ezeket”.

"Nem adhatók ki"

December közepén jött válasz a Vésztői Vadásztársaság intézőbizottságától, valójában Détárné Molnár Andreától: „A Vésztői Vadásztársasághoz érkezett kérdésére az alábbi tájékoztatást nyújtom:

Az Országos Magyar Vadászkamara jogászával egyeztetve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján sem a bérvadászok, sem a vendégvadászok személyi adatai hozzájárulásuk nélkül nem adhatók ki. Kérem, további kérdéseivel az Országos Magyar Vadászkamara jogászát szíveskedjen keresni.

A civilben közigazgatási vezető vadásztársasági elnök nem adott meg nevet és pontos elérhetőséget, hogy név szerint kit és hol keressünk az országos vadászkamaránál. Másrészt nem tisztázta, hogy a szerinte „személyes adatok védelméről szóló jogszabályokba” pontosan mi tartozik bele. Azaz mely jogszabályok mely cikkelyei, paragrafusai, bekezdései rendelkeznek úgy, „a vendégvadászok személyes adatai nem adhatók ki”.

A trófeabírálat ügyében a Békés Megyei Kormányhivatal illetékes, vadászattal foglalkozó szakigazgatási szervezetéhez fordultunk, ám egy bonyolult és nehezen átlátható ügymenet végén ebben a kizárólag szakmai kérdésben végül a kormánymegbízott kabinetfőnökénél, Bálint Kornélnál kötöttünk ki. A kabinetfőnök által megadott elektronikus címre elküldött levelünkben azt kérdeztük.

  • hogy az elmúlt négy évben, 2015. november 14-ig visszamenőleg volt-e trófeabírálat Borkai Zsolt – immár csak volt – győri fideszes polgármester részére?
  • Ha igen, pontosan mikor?
  • Mely Békés megyei vadásztársaság területén elejtett állat után?
  • Igaz-e, hogy a trófea arany minősítést kapott, és ezzel együtt oklevelet vagy hivatalos okiratot?
  • Mekkora volt a trófea értéke?

Adatvédelem

Jól dokumentált trófeabírálat esetében erre könnyen és gyorsan adható (volna) válasz. Ám ezt több mint egy hónap múltán sem kaptuk meg a Békés Megyei Kormányhivataltól, s magyarázatot sem adtak.

Ezek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnökének, Péterfalvi Attilának írtunk levelet. Ebben a választ megtagadó Vésztői Vadásztársaság konkrétumokat és pontos jogszabályi helyeket mellőző elutasító magatartásáról kértünk állásfoglalást. A NAIH az információs önrendelkezésről és az információszabadság, valamint a vadászati törvényből levezetve azt válaszolta, hogy mivel „a Vésztői Vadásztársaság nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek, így az információszabadságról szóló 2011-es törvény értelmében nem köteles kérdéseink megválaszolására”.

A NAIH hivatkozott a vadászati törvényre is: „a törvény nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok közérdekből nyilvánosak lennének” (ezek szerint arról sem, hogy nem nyilvánosak, teszem hozzá – B. T.). „A vadászati törvény rendelkezései alapján a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást a vadászati hatóságnak le kell adni, így az abban szereplő adatokat a vadászati hatóság kezeli, ám azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak.”

A már említett információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény értelmében viszont – ellentétben a Vésztői Vadásztársasággal – a Békés Megyei Kormányhivatal mindenképpen közfeladatot ellátó szervezet. Így a közérdekű adatigénylésre köteles válaszolni, ha kell, az adatvédelmi hatóság felszólítására. Mivel kérdéseinket a kormányhivatal nem utasította el – egyszerűen nem válaszolt rá –, az ügyben levelet írtunk a NAIH-nak, kérve, hogy kényszeríttesse ki a kért adatokat. Erre a trófeabírálat adataira rákérdező megkeresésre lapzártánkig még nem kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hivataltól.

Mindenesetre az ingyenes vadászatról szóló történetet eddig senki nem cáfolta sem hivatalosan, sem nem hivatalosan.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.