Másfél évébe került Sebők Éva, Orosházán élő momentumos országgyűlési képviselőnek, hogy a rogyadozó, orvos- és ápolóhiánnyal küzdő orosházi kórházba elmenjen Takács Péter egészségügyéért felelős államtitkár. „Orosháza, most kell kiállnunk magunkért!” – írta Sebők a felhívásában, amelyben pénteken délre „kórházvédő tüntetésre” hívta az embereket az orosházi szakrendelő elé, ugyanis ekkor látogatott oda Takács Péter.
„Azért hívtam, hogy megmutassam neki, mit művelt a Fidesz az orosházi kórházzal és a szakrendelővel az elmúlt években. Hogy a saját szemével is lássa: Orosháza egészségügyi ellátása csődöt mondott. A kórházigazgató alkalmatlan és közutálatnak örvend. Egy év alatt több mint 50 orvos mondott fel. A dolgozók félnek, a betegek pedig szenvednek. Mi pedig nem nézzük ezt tovább némán. Tüntetést szervezünk az államtitkár fogadására” – írta a képviselő.
Péntek délben a felhívásra több százan gyűltek össze az orosházi rendelőintézet előtt. „Orosháza és a környékbeli 26 település 110 ezer lakosának egészségügyi ellátását végzi az orosházi kórház. Ezek az emberek nem szeretnének oda-vissza 90-100 kilométert utazni Gyulára és Békéscsabára, ha egészségükkel bármilyen probléma adódna” – mondta a demonstráció felvezetésében Kátai Attila, a békési megyegyűlés momentumos képviselője. Ehhez hozzátette, az utóbbi időben rengeteg orvos és ápoló ment el a helyi kórházból, osztályok szűntek meg, vagy osztályokat vontak össze. Vélekedése szerint ha esetleg az orosházi kórház bezárna vagy nagyon szűk profillal működne tovább, akkor az itteni betegek a gyulai és a békéscsabai kórházakra zúdulnának, amelyek a hatalmas nyomás alatt összeroppannának.
„Mint a város vezetője nem kaptam meghívót az államtitkári látogatásra, mégis itt vagyok, hogy elmondjam önöknek, mennyire fontos a helyi kórház megléte” – szólalt fel a demonstráción Raffai János Orosháza ellenzéki polgármestere is. Raffai ostorozta, hogy Békés megyében a gyulai és a békéscsabai gyógyító intézményeket nevezték ki súlyponti kórháznak, ami miatt az Orosháza központú dél-békési térség kórháza és egészségügyi ellátása csorbát szenved.
Hozzáfűzte, az önkormányzat és a városvezetés annak ellenére tesz meg mindent azért, hogy a helyi kórház és rendelőintézet működjön, hogy katasztrofális pénzügyi helyzetben vették át tavaly októberben a várost a Fidesz-KDNP-től, és dacára annak, hogy szolidaritási adóként 607 millió forintot von el a kormány Orosházától. Mindezek ellenére 24 millió forinttal támogatják az évek óta állami kézbe visszavett gyógyító intézményt.
Majd arról beszélt Raffai János, hogy egy város és egy térség népességfogyását vagy népesség-megtartóképességét nagy mértékben befolyásolja a kórház megléte, különösen, ha az jó színvonalon működik. Ugyanis akkor itt szülnek gyermeket az asszonyok, de a középgeneráció és az idősebbek sem költöznek el arra hivatkozva, hogy nem megfelelő az egészségügyi ellátás.
Területi egészségügyi egyenlőtlenség Békésben
A viharsarki kórházhelyzet meglehetősen sajátos. A második világháborút követő években a megyeszékhely közel 700 év után Gyula helyett a nagyobb lélekszámú Békéscsaba lett, ám jó néhány megyei intézmény, így a térségi kórház is a békési fürdővárosban maradt. Egyrészt azért, mert a különböző gyógyító osztályokat és épületeket korábban itt építették meg, másrészt a kvalifikált orvosi és szakdolgozói állomány nagyobb része is itt élt és dolgozott.
A rendszerváltás után – ciklusokon átívelően – a Gyulától mindössze 13 kilométerre fekvő Békéscsabán jelentős kórházfejlesztés történt, miközben egy időszakban Orosháza is szép eredményeket mutatott. Az utóbbi 15-20 évben azonban az orosházi kórházban elmaradtak a fejlesztések, a mai gondoknak ez is az egyik magyarázata. Az orosházi kórház szűkülő és romló kapacitása viszont Békés megyén belül súlyos egészségügyi területi egyenlőtlenségeket szült. A közép-békési térség két, egymáshoz közeli városában, Gyulán és Békéscsabán viszonylag jó az ellátás, de a térség északi és déli részében csapnivaló. Az orosházi kórház mostani problémái ezen az amúgy is kritikus helyzeten tovább rontanak.
„Másfél éves munkámba került, amíg sikerült elérnem, hogy Takács Péter ellátogasson az orosházi kórházba és szembesüljön az itt kialakult tarthatatlan helyzettel” – kezdte mondandóját a tiltakozó megmozdulásra késve érkező Sebők Éva. Azért késett, mert meghívóként tagja volt annak a küldöttségnek, amely fogadta az államtitkárt. A küldöttségnek tagja volt a kórház igazgatója, Bozsár Stefánia és orvosigazgatója, Dani Győző, valamint a térség fideszes parlamenti képviselője, Erdős Norbert, ám, ahogy említettük, nem hívták meg a város ellenzéki polgármesterét.
Sebők a színpadra állva azt mondta, néhány dologra jó volt az államtitkár látogatása. Elmondása szerint a személyzet egy hete suvickolja és takarítja az épületeket, emellett most éppen minden második mosdóban van WC-papír. De arra is alkalmat teremtett a látogatás, hogy az ellenzéki országgyűlési képviselő átadja azoknak az orvosoknak a névsorát, akik az utóbbi egy évben hagyták el az intézményt. Több mint ötven név szerepel rajta. Ekkor rögtön vitába is keveredett az igazgatóval, aki szerint kevesebb orvos hagyta el az elmúlt időszakban a kórházat.
Sebők a dolgozói hangulatot tragikusnak nevezte, majd kórházi osztályok ideiglenes vagy végleges megszűnéséről vagy összevonásáról számolt be, s arról, hogy a szakrendeléseken is óriási baj.
„Ha valaki ma beutalót kap a fül-orr-gégészet szakrendelésre, akkor félő, hogy mire sorra kerülne, már nem létezik ez az ellátás Orosházán”
– világította meg a helyzetet a Momentum képviselője.
Ehhez hozzátette, hogy mind Bozsár Stefánia igazgatót, mind Takács Péter államtitkárt invitálta a demonstrációra, ám ők nem éltek a lehetőséggel. Ekkor a jelen lévő több száz ember hangos nemtetszésének adott hangot. Végül az egybegyűltek abban állapodtak meg, ha kell, még többször fognak tiltakozni az orosházi kórház leépítése vagy esetleges megszüntetése ellen.
Takács kirúgta a korábbi kórházigazgatót
Még 2023 októberében vizsgálat és közvetlen munkáltatói jogkör nélkül menesztette Takács Péter egészségügyi államtitkár az orosházi kórház igazgatóját, mivel Duray Gergő az intézményétől alig egy kilométerre magánszakrendelőt nyitott. Korántsem egyértelmű azonban, hogy jogos volt-e a büntetés. A történtek idején minderről részletesen beszámoltunk ebben a cikkünkben:
