A Békés megyében élők inkább elszöknek a kormány szerint „kimagasló fejlődési potenciál” elől

Kis-Magyarország

Meg sem kísérelt egy ellenzéki parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolni a külügyminisztérium államtitkára. Holott a szomorú tények nyomán annyi volt a felvetés, hogy a kormánynak „milyen tervei vannak Békés megye felzárkóztatására”.

Nagy Mártonnak, a nemzetgazdasági tárca első emberének címezte írásbeli kérdését Gurmai Zita (MSZP) parlamenti képviselő még január végén. Leírta, hogy az elmúlt időszakban „figyelemre méltó jelzések érkeztek hozzá” a Viharsarokból. Ezek arról szóltak, hogy míg az itt élők az egyik legnehezebb helyzetben, napi szintű küzdelmet folytatnak a megélhetésért, addig azt látják, hogy az országhatár román oldalán jelentős beruházások indultak. Így a Békés megyével szomszédos Bihar megyében létesül Európa legnagyobb áfonyafarmja, ezzel szemben a magyar oldalon található sarkadi kistérség hazánk egyik legszegényebb térségének számít. 

Gurmai hozzátette, hogy a Békés megyével ugyancsak szomszédos Arad megyei Nagypél (Pilu) és Ottlaka (Grăniceri) települések közelében épül Európa legnagyobb naperőműve is. A beruházó szerint az építkezésen jelenleg legalább ezren dolgoznak, a naperőmű működtetésére pedig közel 200 ember alkalmaznak. A szocialista képviselő szerint míg a túloldalon most is ilyen léptékű beruházások valósulnak meg, addig Magyarország egyik legszegényebb részén, Békésben az alacsony bérek és a kevés munkahely miatt tovább gyorsul majd az eddig is jól érzékelhető elvándorlás. Ezért reményének adott hangot, hogy a kormány is úgy gondolja, ezt a folyamatot meg kell állítani. Gurmai ezért két kérdést tett fel Nagy Mártonnak. Egyrészt: milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy az Arad és Bihar megyei beruházásokhoz hasonló befektetők jöjjenek Békés megyébe? Másrészt: milyen egyéb tervei vannak a magyar kormánynak a hátrányos helyzetű térség felzárkóztatására?

A válasz a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kétoldalú Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságáról érkezett. A külgazdasági tárcának, benne a nevezett államtitkárságnak vajmi kevés köze van a viharsarki beruházásokhoz, az itteni területfejlesztéshez. A minisztériumi reagálás két rövid mondatból áll: „A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével 2014 óta több mint 140 milliárd forintnyi beruházás érkezett a régióba. Békés vármegye kismagasló fejlődési potenciállal bír, ezért a kormány folytatni fogja a befektetésösztönző politikáját a térségben.

Ha van semmitmondó válasz, akkor ennek iskolapéldájával állunk szemben. Ha a megnézzük a kérdést és a rá adott feleletet, akkor kiderül, nem a felvetésekre válaszolt Illés Boglárka államtitkár, hanem egy gyakorlatilag egy majdnem minden konkrétum nélküli kormánypropagandát nyomott le. A konkrétum csupán annyi: 2014 óta 140 milliárd forint. Azaz, 11 év alatt évente 12-13 milliárd forint. (Egy kisebb stadion ára.) Ez az összeg térségi értelemben önmagában nem mond semmit. Nincs mögötte lista, hogy ebből mi valósult meg, mekkora magántőke társult hozzá, mekkora új értéket hozott létre hány új munkahelyet teremtve. Nem derül ki, hogy a környező megyék – Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar vagy Jász-Nagykun-Szolnok – mekkora befektetésösztönző támogatást kaptak ugyanekkor, hány új zöld- és nem zöldmezős beruházás valósult meg ott. A jóval nagyobb gazdasági potenciálból adódóan valószínűleg, sokkal több.

A szomorú végeredményt látni. Békés megye végletes és megállíthatatlannak tűnő társadalmi lecsúszásáról, gazdasági szerepvesztéséről, elképesztő népességfogyásáról legutóbb itt írtunk:

A legtöbben elvándorolnak az elképesztő modernizációs lehetőség elől az ország más, fejlettebb részeibe, vagy külföldre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.