Nagy Mártonnak, a nemzetgazdasági tárca első emberének címezte írásbeli kérdését Gurmai Zita (MSZP) parlamenti képviselő még január végén. Leírta, hogy az elmúlt időszakban „figyelemre méltó jelzések érkeztek hozzá” a Viharsarokból. Ezek arról szóltak, hogy míg az itt élők az egyik legnehezebb helyzetben, napi szintű küzdelmet folytatnak a megélhetésért, addig azt látják, hogy az országhatár román oldalán jelentős beruházások indultak. Így a Békés megyével szomszédos Bihar megyében létesül Európa legnagyobb áfonyafarmja, ezzel szemben a magyar oldalon található sarkadi kistérség hazánk egyik legszegényebb térségének számít.
Gurmai hozzátette, hogy a Békés megyével ugyancsak szomszédos Arad megyei Nagypél (Pilu) és Ottlaka (Grăniceri) települések közelében épül Európa legnagyobb naperőműve is. A beruházó szerint az építkezésen jelenleg legalább ezren dolgoznak, a naperőmű működtetésére pedig közel 200 ember alkalmaznak. A szocialista képviselő szerint míg a túloldalon most is ilyen léptékű beruházások valósulnak meg, addig Magyarország egyik legszegényebb részén, Békésben az alacsony bérek és a kevés munkahely miatt tovább gyorsul majd az eddig is jól érzékelhető elvándorlás. Ezért reményének adott hangot, hogy a kormány is úgy gondolja, ezt a folyamatot meg kell állítani. Gurmai ezért két kérdést tett fel Nagy Mártonnak. Egyrészt: milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy az Arad és Bihar megyei beruházásokhoz hasonló befektetők jöjjenek Békés megyébe? Másrészt: milyen egyéb tervei vannak a magyar kormánynak a hátrányos helyzetű térség felzárkóztatására?
A válasz a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kétoldalú Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságáról érkezett. A külgazdasági tárcának, benne a nevezett államtitkárságnak vajmi kevés köze van a viharsarki beruházásokhoz, az itteni területfejlesztéshez. A minisztériumi reagálás két rövid mondatból áll: „A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével 2014 óta több mint 140 milliárd forintnyi beruházás érkezett a régióba. Békés vármegye kismagasló fejlődési potenciállal bír, ezért a kormány folytatni fogja a befektetésösztönző politikáját a térségben.”
Ha van semmitmondó válasz, akkor ennek iskolapéldájával állunk szemben. Ha a megnézzük a kérdést és a rá adott feleletet, akkor kiderül, nem a felvetésekre válaszolt Illés Boglárka államtitkár, hanem egy gyakorlatilag egy majdnem minden konkrétum nélküli kormánypropagandát nyomott le. A konkrétum csupán annyi: 2014 óta 140 milliárd forint. Azaz, 11 év alatt évente 12-13 milliárd forint. (Egy kisebb stadion ára.) Ez az összeg térségi értelemben önmagában nem mond semmit. Nincs mögötte lista, hogy ebből mi valósult meg, mekkora magántőke társult hozzá, mekkora új értéket hozott létre hány új munkahelyet teremtve. Nem derül ki, hogy a környező megyék – Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar vagy Jász-Nagykun-Szolnok – mekkora befektetésösztönző támogatást kaptak ugyanekkor, hány új zöld- és nem zöldmezős beruházás valósult meg ott. A jóval nagyobb gazdasági potenciálból adódóan valószínűleg, sokkal több.
A szomorú végeredményt látni. Békés megye végletes és megállíthatatlannak tűnő társadalmi lecsúszásáról, gazdasági szerepvesztéséről, elképesztő népességfogyásáról legutóbb itt írtunk:
A legtöbben elvándorolnak az elképesztő modernizációs lehetőség elől az ország más, fejlettebb részeibe, vagy külföldre.
