Hadházy: töredékéért csinálja azt egy pécsi alapítvány, mint amelynek tagja Lázár felesége, és 1,2 milliárdot kapott

  • Magyar Krisztián
  • 2017. szeptember 11.

Kis-Magyarország

Itt a folytatása az 1,2 milliárdos ügynek: jogi tanácsadás, szakmai tanulmány, mentorok. Konkrét összegek jönnek!

Csütörtökön számolt be az LMP-s Hadházy Ákos legutóbbi korrupcióinfóján, hogy 1,2 milliárd forintnyi állami támogatást kapott egy olyan alapítvány, amely kuratóriumában ott ül Lázár János felesége.  Az EU-s forrást egy koraszülötteket és azok szüleit segítő mentorhálózat kialakítására kapta a szegedi Korábban Érkeztem Alapítvány, a támogatási szerződést idén nyáron írták alá. Az 1,2 milliárd forinthoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek, amely pályázati sikeréről még a Fidesz honlapja is beszámolt. (A témát először mi dolgoztuk fel részletesen, az erről szóló írásunk itt olvasható.)

false

 

Fotó: MTI

Ugyanakkor Hadházy nem a személyes érintettséget, hanem a túlárazottságot kritizálta elsősorban.

Újabb ismerős

Az ügy kirobbanásának másnapján a Népszava arról számolt be, hogy a Korábban Érkeztem Alapítvány vezetésében nemcsak a feleség lehet ismerős Lázár János számára, hanem Csíkosné Bakos Boglárka kuratóriumi elnök is, aki a Lázárékkal közeli kapcsolatot ápoló Sánta családhoz kötődik, ifjabb Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetőjének a sógornőjéről van szó. A lap emlékeztetett: Lázár János és a Sánta család kapcsolatáról először azután kezdtek el beszélni, miután kiderült, a miniszter által benyújtott trafiktörvényt egy „Sánta János” nevű felhasználó számítógépén írták. Csíkosnénak úgy tűnik, jól is jött a kapcsolat, vagy csak nagyon ráérzett valamire a trafikkoncessziók kiosztásakor, a hvg.hu akkori összesítése szerint Csíkosné 4 trafikot nyert Szegeden, a lányának 5 jutott Győrben, férje, Csíkos Attila szintén 5-nek örülhetett, de ő már Budapesten.

A LMP-s politikus ki is kérte a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy Lázárnéék programja ugyan jó célt szolgálna, de több ponton is túlárazott, és végül pont arra jut majd a legkevesebb pénz, amellyel igazából segíthetnék a koraszülötteket és azok szüleit: a kicsivel több mint 1,2 milliárdos projekt során a Korábban Érkeztem Alapítványnál szakértői díjakra, tanulmányok és kutatások elkészítésére, megrendelésre, marketingköltségekre 507 millió forintot szánnak, eszközbeszerzésre, beruházásokra és felújításokra 124 milliót, az alapítvány működtetésére, vagyis arra, hogy a pályázatban bemutatott célt meg tudják valósítani, 489,9 millió forint áll majd rendelkezésre. A politikus azt is elmondta nekünk, hogy újabb dokumentumok kerültek a birtokába, amelyekkel szintén igazolni tudja, hogy a Lázár János feleségéhez köthető alapítvány több tételt is túlárazhatott az 1,2 milliárd forintos program megvalósíthatósági tanulmányában. „Nekem erről az egész ügyről már akkor voltak információim, amikor még ki sem írták a pályázatot. Tavaly decemberben egy informátorom jelezte, hogy várhatóan a pályázaton a Lázárné Megyeri Zitához köthető alapítvány viszi majd el a legtöbb forrást” – közölte a politikus.

Máshol miért olcsóbb?

A Korábban Érkeztem Alapítvánnyal azonos célokra kapott 600 millió forintot a pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, amely a Dél-dunántúli régióban, szintén három megyére kiterjedő mentorprogramot alakít majd ki és működtet. Ez az alapítvány már 1995 óta működik, 2004-től a Dél-dunántúli régióban ők végzik a koraszülöttek és a beteg újszülöttek mentését, eddig több mint hétezer babának segítettek. Munkatársaik többsége a Pécsi Gyermekklinika Újszülött Osztályán dolgozik főállásban. Tavaly az összegyűlt adományokból vásároltak egy csúcskategóriás ultrahangot, és a 600 milliós pályázatukban is van több, a koraszülöttek gondozásához szükséges eszközbeszerzés, egyebek közt újabb ultrahangokat és légzésfigyelőket is vesznek majd.

A Hadházy által kikért megvalósíthatósági tanulmányukból és a részletes költségvetésből kiderül, hogy több, látszólag a két alapítványi projektnél egymást fedő tételre sokkal kevesebb összeggel számolt a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, mint a Korábban Érkeztem.

Ami az egyik leglényegesebb, hogy nem kalkuláltak az ingatlanbérléssel, hiszen ők egészségügyi intézményekben tervezik a program jelentős részét, egyebek közt kismamaszobák kialakítását is vállalták a 600 millió forintból. A módszertani tanulmány elkészítésénél is jelentős különbségek vannak a két alapítvány között, a pécsiek erre 8 millió forintot terveztek, ezzel szemben a korábban Érkeztem Alapítvány 50 milliót – az elkészítés során 50 ezer forintos óradíjjal – szánna erre. Utóbbi 50 millió forintra árazta be a jogi tanácsadást, a Szívbeteg Gyermekekért Alapítványnál nincs is ilyen költség, ami pedig a leglényegesebb különbség: a Korábban Érkeztem Alapítvány a mentorok juttatásaira 60 millió forintot tervezett be az 1,2 milliárd forint pályázati forrásból, ugyanez a tétel a 600 millió forintból gazdálkodó pécsieknél már 155 millió forint.

Hadházy Ákos szerint a pécsi alapítvány szakmailag felkészültebb, amelyet mutat az is, hogy a mentorhálózat kialakítására és a koraszülöttek segítésére feleannyi pályázati forrásból több pénzt fognak fordítani, mint a Korábban Érkeztem Alapítvány. Az LMP társelnöke felvetette, nem érti, miért kell három ugyanolyan programba egyenként belekalkulálni azokat a költségeket, amelyekkel elvileg ugyanazokat az elméleti és módszertani kutatásokat végzik el, bár ez már nem az alapítványok, hanem a pályázatokat kiíró Emberi Erőforrások Minisztériumának felelőssége.

„Tejeszacskó” és „kiskutyák”

Szombaton tartott sajtótájékoztatót a szegedi gyermekklinikán a Korábban Érkeztem. A megbeszélésen az alapítvány képviselői, köztük Csíkosné Bakos Boglárka, orvosok és Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár, Lázár János helyettese is ott volt, aki Hadházynak a helyszínen azt mondta: „Ha most nem kér itt bocsánatot, akkor ön nem más, mint gazember az egész pártjával együtt.” A kormánypárti sajtó azóta azt harsogja, hogy Hadházy megbántotta az alapítványt és a koraszülötteket, akiket a köztévé híradója szerint „tejeszacskóhoz” és „kiskutyákhoz” hasonlított. A tejeszacskót amúgy a csütörtöki sajtótájékoztatóján említette a politikus, amikor arról beszélt, hogy szerencsére ma már a fejlett orvostudomány lehetővé teszi a 8-900 grammos koraszülöttek megmentését is, akik nagyjából akkora súlyúak, mint egy tejeszacskó. A kiskutyák pedig akkor kerültek szóba, amikor a szegedi találkozón saját állatorvosi munkáját említette. A Magyar Idők hétfőn azt próbálta bizonygatni, hogy ezek a kifejezések már annak az előszelei, hogy Ron Werber segíti majd az LMP választási kampányát. „Mintha csak azért szervezték volna a szombati eseményeket, hogy a kamerák előtt el lehessen mondani, mekkora gazember vagyok, mert a koraszülöttekre szánt pénz elköltését meg merem kérdőjelezni. Ott hiába kérdeztem rá a részletekre, az eltúlzottnak látszó egyes költségelemekre, az alapítvány vezetője csak azt harsogta, hogy ezt ne az újságírók előtt beszéljük meg, ne fárasszuk őket ezekkel a részletekkel, miközben ez lett volna az egész lényege” – nyilatkozta lapunknak Hadházy Ákos.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.