„Hangulatjavító lennék” – Interjú Bátyai Edinával, az E14 szegedi jelöltjével

  • Szlavkovits Rita
  • 2013. október 15.

Kis-Magyarország

Alig fél évvel a Szabadtéri Játékok éléről való eltávolítása után az Együtt 2014 parlamenti képviselő-jelöltségére kapott felkérést Bátyai Edina. A nyári hónapokban megfontolta az ajánlatot a kulturális menedzser, október 3-án már hivatalosan is Bajnai pártjának jelöltjeként mutatták be a Tisza-parti városban.

A Szegedi Nemzeti Színház melletti Port Royalban tudunk leülni egy rövid időre, a szomszédban az Armel Operafesztivál javában zajlik. Bátyai Edina, a szegedi szervező telefonál, laptopja üzemben, éppen egy üzleti megbeszélésből száll ki. Megint csörren a telefon, kissé emelt hangon beszél a vonal túlsó végén valakivel, majd kinyomja, és sóhajt egy nagyot.

Bátyai Edina: Ha lemegy a szegedi fesztivál, szusszanásnyi időm sincsen, megyünk külföldi turnékra, Normandiába az őszi fesztiválra, Avignonba visszük a szegedi győztes produkciót, majd szilveszter éjjelén Genfben, a Victoria Hallban két – Szegeden az operaversenyen győztes – előadást mutatunk be.

magyarnarancs.hu: Akárhogy is számolom, szilveszter után már 2014. Pár hónap a választásig. Megegyeztek, hogy csak fél gőzzel kampányol?

BE: Semmit sem csinálok fél gőzzel. Amikor a Szabadtérit vezettem, akkor is egyszerre voltam két helyen, ingáztam Pest és Szeged között. Most sem esett nehezemre, hogy a Kálvária téren ételt osztottunk a rászorulóknak, Dorozsmára is kimentem a kakaspörköltfőző versenyre. Szeretem az embereket, szeretem meghallgatni a gondjaikat, úgy érzem, szívesen el is mondják nekem.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

magyarnarancs.hu: Egyik napról a másikra politikus lett a kulturális menedzserből?

BE: 25 évig egy izolált világban éltem. Aztán jött tavaly novemberben az ominózus ügy, ami miatt egyik napról a másikra tulajdonképpen az utcára kerültem. Egy ótvar szappanoperában találtam magam. Nem titkolom, megviselt. A két közgyűlés között (2012. december 1-jén menesztenék Bátyait egy botrányosnak ítélt kiállítás miatt, de a polgármester megvétózza a döntést, december 13-án rendkívüli közgyűlésen végleges döntés, erről szóló tudósításunk itt, a helyi Fidesz akciójáról, illetve a kiállításról szóló blogbejegyzésünk pedig itt olvasható – a szerk.) kórházba kerültem, megműtöttek. Az egészségügy bugyraiban egyszerre tapasztaltam meg az orvosok mindennapos, heroikus helytállását és a valóságos körülményeket, amit ma egészségügynek csúfolnak. Kikerültem abból az izolált világból, amelyben addig éltem. Hirtelen megcsapott az egzisztenciális szorongás, amit magyar családok százezrei nap mint nap átélnek. Volt fotós férjem nyugdíjas, egyik fiam évek óta Dániában él, másik a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tanul. Családon belüli összefogással megpróbáltuk túlélni ezt az időszakot, de nem volt könnyű. A végkielégítésem a 98 százalékos adókulcs miatt két hónapra volt elég. A fiam küldött Dániából segítséget, büszke vagyok rá.

magyarnarancs.hu: Most revánsvágy, düh vagy a menekülés hajtja?

BE: Ugyan már! Politikusokon – még ha városi képviselők is – revánst a szavazófülkében lehet venni. Dühös lehetnék a szűk látókörű, kézi vezérelt gombnyomogatástól, mert az eltávolításom valódi indítékát senki sem merte vagy akarta az ellenem szavazók közül nyíltan felvállalni. De nem érzem magam dühösnek. A képviselő urak legalább pár hétig élvezhették, hogy három év semmittevés után végre bekerültek az újságokba. Harmadszor: nem menekülök. 2014-ben amúgy is lejárt volna a ciklusom, nem terveztem még egyszer pályázni.

false

 

Fotó: Karnok Csaba

magyarnarancs.hu: Hogyan keveredett a közélet eddig az ön számára ismeretlen területére? Bár voltak nyilatkozatai, amelyekben azt is lehetségesnek találta, hogy a helyhatósági választásokon indul az ön útját elvágó képviselők ellen, aztán mégis elcsendesedett ön körül minden, s csak Bajnai megjelenésével került ismét „színpadra”. Ki kit keresett?

BE: A Szabad Városért Egyesület elnöke (Nagy Sándor – Sz. R.) hívott fel és kért személyes találkozót tőlem, de közben már telefonált Bajnai közvetlen munkatársa is. Nagy Sándor jól ismert, hiszen az előző két ciklusban városfejlesztési alpolgármesterként dolgozott Botka László szegedi polgármester mellett. Bajnaitól azt a feladatot kapta az egyesület, hogy keressenek egy talpraesett embert, aki szakmailag hiteles, letett már valamit az asztalra, és nem ijed meg a nyilvánosságtól. Az elnökkel találkoztunk, átbeszéltük, hogy nekem mi lehetne a szerepem a politikában. A konkrét feladatokat később beszéljük meg, valószínűleg a kulturális munkacsoportban lesz a helyem. Hiperaktív vagyok, nő is vagyok, ami a majdani kisebb létszámú parlamentben felértékelődhet.

magyarnarancs.hu: Gondolkodás nélkül igent mondott?

BE: Kaptam gondolkodási időt, de gyorsan döntöttem. Az édesanyám aggodalmától tartottam, és természetesen átbeszéltem a férjemmel, fiaimmal, nem utolsósorban főnökömmel, Havas Ágnessel, aki időközben az Armel Kft.-nél munkát biztosított nekem három hónap kiszolgáltatottság után. Végül elvállaltam. Nem áll tőlem távol a politika. Tárgyalásokhoz szükséges diplomáciai érzékem éppen van, gyakorlatot is szereztem ebben. Tősgyökeres szegedi vagyok, felmenőim is a városért dolgoztak. Kihívást jelent számomra egy probléma megoldása, egy közösség érdekeinek érvényre juttatása.

magyarnarancs.hu: Megkezdődött a kiképzés?

BE: Még nem volt, de hamarosan lesznek tréningek. Kommunikáció, öltözködés, ilyesmik. Nevezzük inkább felkészítésnek. De gondolom, nekem nagy problémáim nem lesznek az előbbiekkel, de ha tudnak új dolgokat mutatni, örömmel veszem.

magyarnarancs.hu: Kap-e fizetést, költségtérítést az Együtt 2014-től?
BE: Semmit. De ezt még eszembe sem jutott megkérdezni.

Még a Szabadtéri igazgatójaként

Még a Szabadtéri igazgatójaként

Fotó: Karnok Csaba

magyarnarancs.hu: A mai politikai életre nem igazán jellemző az autonóm gondolkodás. Nem tart attól, hogy a pártban ön felett állók majd másképp ítélnek meg helyzeteket, és autonómiája feladására késztetik?

BE: Az autonóm gondolkodás elnyomása a mai politikai életre, konkrétabban annak is a „kétharmad részére” jellemző. A problémákat azonban még a gombnyomás előtt kell megvitatni. Egyébként felteszem, nem azért kértek fel képviselőjelöltnek, mert a meghunyászkodó gombnyomogatót látták meg bennem.

magyarnarancs.hu: Nem tart attól, hogy az Együtt 2014 felhasználja az ismertségét a saját, nehezen behatolható, néha már kicsit zavarosnak tűnő céljaira?

BE: Ha az ismertségem az E14 előnyére válik, az nekem megtiszteltetés. Miért lenne zavaros az optimális megoldás keresése? Az Együtt 2014 céljai csak a most hatalmon lévők átgondolatlan, rapid döntéseinek viszonylatában tűnnek zavarosnak. A kultúra területén van 25 éves tapasztalatom. Ilyen pokoli helyzet még nem volt, hogy ennyire belenyúltak volna színházak életébe. De körül kell nézni, mi zajlik mindenütt. A cél egyértelmű: Orbánékat el kell küldeni. Az eléréshez vezető út göröngyösségein pedig át fogunk lépni.

 

 

magyarnarancs.hu: Képviselőként mégis a választók akaratát viszi a Parlamentbe. Mennyire ismeri őket, illetve az ügyeiket? Botkát 2010-ben a választásokon az ellene induló, addig politikusként ismeretlen Bohács Zsolt a választókörzethez tartozó falvakon szerzett szavazataival verte meg.

BE: Azért azt megnézném, amikor Bohács úr mint mosolygós dandy másodszor is felkeresi a választóit! Legfeljebb azért, hogy kiossza az ellenünk szóló, előre gyártott transzparenseket, és megígérje az embereknek, hogy most már isten bizony, tényleg jó lesz nekik. A homokhátságiak elszánt és büszke emberek, túlnyomó többségük tényleg a két kezével teremtette meg azt, amije van. A férjem Mórahalmon született, ismerem a homokon élőket. Annak idején kiálltak a mostani hatalom jelöltjei mellett, de most majd megnézik, mit teljesítettek a sima beszédű, öltönyös urak az ígéreteikből.

Amúgy a vidéki és városi ember gondolkodása alapvetően nem különbözik. Elmentem Dorozsmára a pörköltfőző versenyre a múlt hétvégén, jól éreztem magam, sokakkal beszélgettem, szívesen hallgattam az embereket, a gondjaikat. Nem úgy tűnt, mintha épp életük legsikeresebb időszakát élnék.
magyarnarancs.hu: Családi gazdaságok, öntözés, arzénes víz, szennyvízcsatorna… Ásotthalmon ráadásul most oszlatta fel magát a képviselő-testület. Mit tud ön mindezekről?

BE: Most annyit, amennyi az újságokból megtudható. Amúgy én tényleg az adott településen élő emberekkel való személyes beszélgetések során szeretném megtudni a problémáikat, megismerni a jövőképüket. Ha kell, egyenként keresek fel mindenkit. Hosszú menet lesz, de belevetem magam.

magyarnarancs.hu: Ha holnap már a Parlamentbe kéne menni, mi lenne az első dolga?

BE: Azonnal hozzáfognék az egymástól elfordult, szétzilálódott  művészvilág újbóli összehozásához. Hangulatjavító lennék. Ezt vállalom.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.