„Nem akartam már a nemzetiségi választásokkal foglalkozni, aki ismer, az tudja, mi a véleményem erről az egész rendszerről, amelyben büntetlenül lehet indítani mindenféle embert, csak azért, hogy egyesek megtartsák a funkciójukat és fizetésüket… De ami a háttérben, kampány címszó alatt megy, az egyszerűen elképesztő… megfélemlítések, fenyegetőzések, zsarolások… És, kik teszik mindezt? Azok (...), akiknek annyi közük van a románsághoz, mint a magyar parlamentben ülő román szószólónak az etnobiznisz elleni harchoz” – írta még május elején Facebook-oldalára Becan Aurel magyarcsanádi román ortodox pap. Arra reagált, hogy az egyik jelölőszervezet, az Összefogás a Magyarországi Románokért Egyesület (ÖMRE) a hazai román közösséghez nem tartozókat is indított a választáson.
A június 9-i nemzetiségi választás alapján az új, huszonhárom fős országos román önkormányzatba tizenhárom tagot delegált a Kozma György neve fémjelezte koalíció, amely a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségét (MRKSZ), a Méhkeréki Románok Egyesületét (MRE), az Eleki Románokért Egyesületet (ERE) és a Szegedi Román Kulturális Egyesületet (SZRKE), valamint közel huszonöt civil egyesületet tömörített. Ezzel először sikerült legyőzni a Kreszta Traján korábbi országos román önkormányzati elnök és jelenlegi parlamenti román szószóló vezette ÖMRE-t, amely tíz mandátumot szerzett. Ezt a közösségen többen belül történelmi pillanatnak tartják. Kozma egyébként az előző, 2019-es választáson éppen Kreszta jelölőszervezetének segítségével lett az országos román önkormányzat elnöke. Előtte öt évig a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) hivatalát vezette.
A választást megelőzően egy ideig úgy nézett ki, hogy összesen három román nemzetiségi lista lehet. Végül azonban a Roxin Anna fővárosi román önkormányzati elnök által szorgalmazott jelöltek kevés támogatást kaptak, így nem volt esély önálló, harmadik lista állítására. A szavazáson a Roxin fémjelezte csapat azt a Kozma-féle listát támogatta, amelynek képviselői évekkel ezelőtt harcosan felléptek a fővárosban jelentkező etnobiznisz ellen, s ebben szerintük Roxin Anna is felelős volt. Tény, az utóbbi időben a nevéhez már ilyesfajta trükközés nem kötődött. Ahogy az is világos, hogy Roxin nagy ellenfele a fővárosban az a Onciu Mirela, aki a XIII. kerületben politizál. Ő a Kreszta vezette ÖMRE-hez tartozik, és át akarja venni a budapesti román önkormányzat elnöki tisztét. Ez épp elég ok volt Roxinnak, hogy a másik listát támogassa. Az eredmény nem ezen múlt, de ez is kellett hozzá. Arról több dokumentum árulkodik: az év elején Onciu hirdetéseket adott fel, hogy román nemzetiségi jelölteket keressen.
A legutóbbi, 2022-es népszámlálás 37, míg az azt megelőző 35 ezerre mérte a magyarországi románság lélekszámát. Ezeket a számokat a hazai román kutatóintézet és egyetemi szakok munkatársai, de a tágabban vett értelmiség nem fogadja el. Ők maximálisan 10-11 ezerre teszik a hazai románság számát. Érveik között szerepel, aligha lehet perdöntő, a nemzeti identitásra és hovatartozásra vonatkozó következtetést levonni a népszámlálásnak abból a kérdéséből, hogy otthon a magyaron kívül milyen más nyelvet beszélnek. E mellett különbséget kell tenni a hazai őshonos románság képviselői között azokkal szemben, akik 1988-89 óta költöztek át Romániából Magyarországra, román vagy magyar, netán vegyes gyökerekkel. Ők a diaszpóra képviselői. A két mögöttünk hagyott népszámlálás magas számait kihozó eredményt az is kétségessé teszi, hogy közülük feltűnően sokan vallották magukat katolikus és református vallásúnak, miközben köztudomású: a hívők leginkább a román ortodox egyházhoz, kisebb részben pedig a baptistákhoz és a pünkösdistákhoz tartoznak.
A nemzetiségi választói névjegyzékbe 9 ezren vetették fel magukat, közülük 6100-an voksoltak. A szavazók 56 százaléka a Kozma György vezette koalíciót, míg a fennmaradó rész a Kreszta Traján nevével fémjelzett ÖMRE-t választotta. Jellemző a helyzetre, hogy ez utóbbi lista képviselői nem tisztázták előre, hogy ha nyernek, akkor kit jelölnek elnöknek. Aligha véletlen, hogy az országos választáson győztes szövetség a legfontosabb és a románság által leginkább lakott települések – Gyula, Szeged, Méhkerék és Elek – helyi nemzetiségi választásain is győzött. Közben először alakult Tatabányán, Hajdúszoboszlón és egy kis Hajdú-Bihar megyei településen, Bojton települési román nemzetiségi önkormányzat. Ezekről az országos központnak semmilyen információja nincs.
Lesz-e újból Kreszta szószóló?
Az októberben megalakuló új összetételű és nagyobb létszámú (az eddigi 15 helyett a több nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált miatt 23 fős – B. T.) MROÖ nem csak a viszonylag nagy intézményrendszert működteti majd tovább, hanem a következő országgyűlési választás előtt ez a testület választja meg a hazai románság parlementi szószólóját.
Kreszta Traján 1999-ben lett az etnobiznisztől megtépázott országos román önkormányzat elnöke, amely tisztségében háromszor, 2003-ban, 2007-ben és 2011-ben erősítette meg. A bolgár és román gyökerekkel rendelkező nemzetiségi politikus 2014-ben lett parlamenti szószóló, e pozícióban 2018-ban és 2022-ben újrázott. A most 76 éves Kreszta feltett szándéka, hogy két év múlva, 2026 tavaszán újabb négyéves szószólói ciklust kezdjen meg. Ezt húzhatja keresztbe, hogy az általa támogatott lista vereséget szenvedett. „Az elmúlt évek történései, beleértve az etnobiznisz támogatását, és a hazai románság most bekövetkezett rendszerváltása után nincs esély arra, hogy ez a testület újra Kresztát válassza meg szószólónak” – mondta egy neve mellőzését kérő hazai román értelmiségi.
Közben több, egymástól független forrás erősítette meg, hogy a korábbi időszak hasonló döntései alkalmával a kormány illetékes képviselői az országos román önkormányzat tudomására hozták, kivel kívánnak a jövőben együtt dolgozni. Azaz az egyébként is súlyos demokráciadeficitet okozó Orbán-kabinet egy elvileg autonóm testület szabad döntésének jogát vette el, és mindannyiszor Kreszta neve hangzott el. Ám a kocka fordulni látszik: mind a kormányzat, mind a bukaresti diplomácia leveheti a kezét az eddig általa is támogatott, de legalábbis megtűrt Kreszta Trajánról. Az új összetételű országos román önkormányzat pedig nagy valószínűséggel magának vindikálja a döntést, hogy ki delegál szószólónak.
Politikai coming out
„Ha ezt most elbukjuk, akkor vége van minden reménynek, a tét óriási és mi éppen ezért rengeteget dolgoztunk, sokakat győztünk meg, hogy vetesse fel magát a nemzetiségi névjegyzékbe, majd szavazzon a mi listánkra” – mondta ugyancsak neve elhagyását kérve egy Kozma Györgyhöz közel álló román értelmiségi. A választási eredmény ismeretében néhányan úgy vélik, az sem elképzelhetetlen, hogy kisebbségbe szorult ÖMRE képviselői pénzért, pozícióért legalább két ember átcsábítva végül megszerezhetik a többséget. Mások ezt azért tartják elképzelhetetlennek, mert február óta az MRE-MRKSZ-ERE-SZRKE több jelöltjét keresték meg a másik oldalról, s ha akkor, vállalva a kockázatot, egy még bizonytalan helyzetben nem álltak át, akkor most miért tennék ezt a győztes helyzetből.
Az elszabadult indulatokat jól jelzi, hogy az ÖMRE a választás előtt Kozma György szemére hányta, 2019-ben „ők csináltak belőle elnököt”, most pedig hálátlanul szembefordult velük, s egy másik jelölőszervezet élén akarja legyőzni az ÖMRE-t. Válaszában Kozma politikai értelemben coming outolt. Leírta, hogy egy ponton közös történetük azért ért véget, mert a napi működés során nem biztosítottak neki semmifajta önállóságot, a belső jogszabályokat sorra semmibe vették, a megfélemlítés légköre uralta az országos román önkormányzat munkáját. Jól jellemzi az is a helyzetet, hogy Kreszta nemzetiségi szószólóként többször részt vett az országos testület munkájában, hozzászólásaival, véleményével és kinyilatkoztatásaival leuralta és befolyásolta azt a testületet, amelynek nem is tagja. A vele szembeni elégedetlenség folyamatosan nőtt. Kozma azt is leírta, a szavakban hangoztatott egység látszatát cáfolta, hogy a többeket ebből a közösségből ki akartak zárni. Ezt követően döntött úgy az elnök, hogy szakít az őt vezető tisztségbe juttató jelölőszervezettel és külön utat jár. A választás eredménye őt látszik igazolni.
(Címlapképünkön: a román közösségi ház átadása Battonyán 2022. december 8-án. Balról a harmadik Kozma György, jobbról a második Kreszta Traján. Fotó: MTI/Rosta Tibor)
