Hova lett egy bihari román iskola uniós pályázati pénze?

Vissza kell fizetni egy 50 milliós uniós pályázat nagyobb részét egy hazai román két tannyelvű oktatási intézménynek, valamint a konzorciumi tagoknak, mert a diákoknak szánt programok többsége nem valósult meg.

Kínos ügyről tárgyalt április 9-én rendkívüli, zárt ülésén a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ). A Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot az uniós forrásokat kezelő Irányító Hatóságnak. A két hátrányos helyzetű hajdú-bihari (Körösszakál, Bedő) és egy Békés megyei (Körösnagyharsány) kistelepülésen működő intézmény arra vállalkozott, hogy az Együtt könnyebb nevű projektjükkel olyan családbarát, gyakorlatias programok sorát valósítja meg, amelyek célja, hogy fiatalok ne hagyják el e kistelepüléseket. Két-három éves programsorozattal ezt elérni eleve irreális vállalkozás – de most nem erre, hanem magára az ügy­re koncentrálunk.

A látvány a lényeg

A fő kedvezményezett oktatási intézmény és a konzorciumi partnerként bekapcsolódó civil szervezetek – a résztvevők személyi állományában volt átfedés – minderre 50 millió forintot nyertek el. Pályázati anyagukban vállalták, hogy a „programjuk jó dokumentálása megvalósul, a feljegyzések, a mentori naplók, tematikák és jelenléti ívek, beszámolók napra kész vezetése biztosított lesz”. Utóbb azonban az illetékes minisztérium – az Emmi –, majd később a Miniszterelnökség uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős ellenőrzési egységei, legvégül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságának munkatársai szabálytalansági eljárásukban annyi hiányosságot és ellentmondást észleltek, hogy fölmerült: a programok jó része csak papíron valósult meg.

A Narancs információi szerint

a dokumentáció illusztrációs része – döntő részben fotók – sok esetben abból állt, hogy összeterelték a tantermekbe a tanulókat egy rövid fényképezésre;

a külső szemlélőnek így kívánták demonstrálni, hogy a programhoz szervesen illeszkedő többórás – művészeti, hagyományőrző, egészséges életmódra nevelő, sport- vagy természeti tárgyú – foglalkozáson készült a felvétel. Előfordult, hogy a három telephellyel rendelkező iskola diákjait rikító sárga mentőmellényben elvitték a körösnagyharsányi mesterséges tóhoz; az ott lőtt fotó egy vízitúrát volt hivatott illusztrálni. Még néhány csónakot is vízre bocsátottak a valósághűség kedvéért – de túráról szó sem volt. A horgásztó egyébként azé a Győri Zoltáné, aki bár nem tud románul, a két tannyelvű nemzetiségi iskolának volt már igazgatója és igazgatóhelyettese, továbbá pályázatban részt vevő civil szervezet, a Körösnagyharsányért Egyesület vezetője. Győri 2019 óta az alig hatszáz lelkes Békés megyei kistelepülés polgármestere, egyben a szabálytalansági eljárás alá vont projektért felelős személy. Felesége, Győriné Mokrán Ilona jelenleg is a körösszakáli iskola igazgatóhelyettese. Románul ő sem tud, ennek ellenére minősítő román nemzetiségi pedagógus, aki még az ezt igazoló, Szarvason szerzett diplomával is rendelkezik. (Lásd: Papíron minden román, Magyar Narancs, 2021. november 25.) Győriné a pályázatban részt vevő egyik konzorciumi tag, a Tökmata Egyesület vezetője is.

Nem tudták

Egy érintett szülő már 2017-ben közérdekű bejelentést tett a nemzetiségi ombudsmannak, hogy a projekt komoly aggályokat vet fel. Még ugyanabban az évben feljelentés is született az ügyben. A rendőrség költségvetési csalás gyanúja miatt átadta az ügyet a NAV-nak. A NAV viszont mindent rendben talált, és megszüntette az eljárást. Később az említett minisztériumok és a Miniszterelnökség ellenőrzései már más megállapításra jutottak.

A román országos önkormányzat múlt havi rendkívüli, zárt ülésén elhangzott, hogy a két tannyelvű bihari oktatási intézmény 2024 elejéig pénzügyileg önállóan működött (ma már csak részben önálló), ezért az MROÖ tudta és beleegyezése nélkül adta be 2017-ben a pályázatot. Csakhogy ez az önkormányzathoz is eljutott jelzések és dokumentumok alapján aligha hihető; a zárt ülésre készült előterjesztésben mindenesetre az szerepelt, hogy „nem állt rendelkezésre sem a benyújtott pályázati anyag, sem a támogatási szerződés”. Mivel minimális erőfeszítéssel mindkét dokumentumhoz hozzájutottunk, még inkább kétséges, hogy erről, mint állítja, nem tudott az MROÖ. Ráadásul a projekt benyújtásakor és a pályázat kezdetén az a Szilágyi Lászlóné volt a Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda igazgatója, aki ma az országos román önkormányzat közgyűlésének a tagja, sőt azon belül az oktatási bizottságot vezeti, és a bukott projektnek ő volt a szakmai felelőse.

 

Szemünk fénye a gyerek (ülésezik a román önkormányzat)

Fotó: A szerző felvétele

A minisztériumi és miniszterelnökségi ellenőrzések alapján az MROÖ a zárt ülésén hat „gyanúpontot” azonosított (a projekt során sem a projektmenedzsert, sem a pénzügyi vezetőt nem az előírásoknak megfelelően alkalmazták, ugyanez mondható el a szakmai vezető alkalmazásának tartalmi elemeiről és munkaidejéről stb.). A „szakmai tevékenységről” ugyancsak lesújtó képet ad az ellenőrzés: a filmklub, a sport- és hagyományőrző tevékenységek, az egészséges életmódra nevelés előkészítése címén végzett foglalkozások és a természetvédelemmel, valamint környezeti felelősségvállalással összefüggő foglalkozásokon hiányosak voltak a jelenléti ívek, nem tüntették fel a foglalkozás időtartamát. A fotók önmagukban árulkodóak voltak: több esetben ugyanazokat mellékelték egy-egy eseményhez, holott teljesen más foglalkozásról, helyszínekről és időpontokról volt szó. Mindezek alapján az ellenőrzés sok esetben arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy a „dokumentált” rendezvényeket valójában nem tartották meg.

Az útiköltség-elszámolásokkal ugyanúgy gondok akadtak, mint azzal, hogy jó néhány pénzügyi bizonylat mögött volt-e valós kifizetés. Az egyes programok vezetéséért és megtartásáért felelős személyek az esetek többségében nem végezték el a munkát. A vizsgált valamennyi partner úgy sértette meg a beszerzési szabályokat az ellenőrök szerint, hogy a beszerzési ár sokszor 20 százalékkal magasabb volt a piaci árnál. Magyarán, a projekt helyi vezetői egymás között túlárazták az egyes „szolgáltatásokat” és „tevékenységeket”. Végül a program végrehajtói vállalták a pályázatban, hogy a tanulókon és az osztályközösségeken felül további célcsoportokat vonnak be a projektbe, ám ebből semmi nem valósult meg.

Az Emmi-ellenőrzés megállapításaival szemben a pályázat kedvezményezettjei másfél éves késéssel, 2022 novemberében jogorvoslatot nyújtottak be, ám ezt a hatóság nem fogadta el. Az indoklás szerint „rendkívül valószínűtlen, hogy a Kedvezményezett több mint három évvel az események megvalósítását követően »találja meg« és nyújtja be a megfelelő, releváns adatokat tartalmazó, az ezeket alátámasztó dokumentumokat, különösen annak fényében, hogy erre korábban – a 2020. december 15-én megtartott helyszíni ellenőrzés időpontjától számítottan – bármikor lehetősége lett volna”. A két tannyelvű iskola és óvoda illetékesei 2023. december 23-án még egy utolsó kísérletet tettek arra, hogy megpróbálják semmissé tenni az ellenőrzés megállapításait, ám ez sem vezetett eredményre.

Az oktatási intézménynek 22,6 millió forintot, Szilágyi Lászlóné szakmai vezetőnek mintegy 1,2 milliót, a projektmenedzser Győri Zoltánnak, a pénzügyi vezetőnek, valamint három egyesületnek egyenként több százezer forintot kell visszafizetnie.

Összességében az 50 milliós pályázati pénz több mint felét kérte vissza a hatóság.

Listák harca

Az országos román önkormányzat az elmarasztalt oktatási intézmény fenntartójaként közgyűlési határozatban rögzítette, hogy tudomásul veszi és állja a 22,6 milliós visszafizetési kötelezettséget, hangsúlyozva, hogy a szabálytalanságokért felelősséget nem vállalnak. Azt is egyértelművé tették, hogy az átvállalt visszafizetés nem terhelheti sem az országos önkormányzatot, sem annak hivatalát, sem pedig a hozzájuk tartozó többi közoktatási intézmény költségvetését. Az elmarasztalt oktatási intézménynek a saját költségvetéséből határidőben vissza kell fizetni a most helyettük állt cechet az országos önkormányzatnak. Ennek érdekében a közgyűlés azt javasolta a két tannyelvű iskolának, hogy adjon be többletfinanszírozási kérelmet az Irányító Hatósághoz. Hogy ez mikor és főként miképpen történik meg, talány.

A 2022-ben a két tannyelvű iskola élére került Kozma János igazgató a helyettesétől, a korábbi megbízott igazgatótól, Győriné Mokrán Ilonától többször kért felvilágosítást a minisztériumi ellenőrzések megállapításairól, aki azonban rendre azt válaszolta, hogy nem emlékszik semmire.

Az EP- és a helyhatósági voksolással együtt tartandó nemzetiségi voksolás előtt ez az ügy a lehető legrosszabbkor jött a hazai románságnak. Az MROÖ szerette volna szőnyeg alá söpörni a történteket, komoly erők mozdultak annak érdekében, hogy helyi és magasabb politikai szinten „rendezzék” az ügyet – hiába.

A június 9-i román nemzetiségi választáson legalább három, de lehet, hogy négy román lista verseng majd azért, hogy ki vagy kik szerezzenek többséget az országos román önkormányzat közgyűlésében. A Kreszta Traján román parlamenti szószóló vezette Összefogás a Magyarországi Románokért jelölőszervezet szeretné a történteket kizárólagosan Kozma György országos önkormányzati elnökre hárítani, aki korábban az MROÖ hivatalvezetője volt. Kozma e jelölőszervezet révén lett 2019-ben elnök, de azóta elszakadt és függetlenítette magát az etnobiznisztől sem visszariadó Kreszta Trajántól. Új csapatot épített, és másik jelölőszervezet vezetőjeként méreti meg magát.

A Kreszta alapította román jelölőszervezet színeiben indul a kínos ügy két szereplője, Győri Zoltán és Győriné Mokrán Ilona. A három cikluson keresztül az országos önkormányzat elnöki posztját viselő, majd az utóbbi években két szószólói mandátumot magáénak tudó Kreszta Traján a nyolcvanhoz közel sem szeretné kiadni a gyeplőt a kezéből. Ha nem is a politikai első vonalban, de a maga szintjén ez is élet-halál harc a befolyásért, a hatalomért – 2026-ban ugyanis az országos román önkormányzat közgyűlési többsége dönti el, ki lehet az Országgyűlésben a hazai románság szavazati joggal nem rendelkező szószólója. (Az országos román nemzetiségi önkormányzatban végül a Méhkeréki Románok Egyesülete-Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége-Eleki Románokárt Egyesület-Szegedi Román Kulturális Egyesület közös listája 13, az Összefogás a Magyarországi Románokért 10 mandátumot szerzett – a szerk.)

Ma a két tannyelvű iskola három tagintézményébe kevesebb gyerek jár, mint a bebukott projekt előtt. Sok bedői, körösszakáli és körösnagyharsányi román családi hátterű gyereket a szülei inkább a komádi református általános iskolába íratnak be.

Történt már hasonló

Nem ez az első, diákoknak szánt uniós támogatás révén elnyert, majd bedőlt pályázat Békés megyében. 2019-ben jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg a Gyulai Járási Ügyészség Tát Margit (Fidesz–KDNP) méhkeréki polgármestert. A helyi román általános iskola diákjainak szánt 31 millió forintos bűnmegelőzési program pénzeit tüntették el úgy, hogy a vállalt programok döntő részét nem valósították meg, hanem azokat utólag „lepapírozták” (lásd: 31 millió forint lenyúlásával vádolják, magyarnarancs.hu, 2019. augusztus 15.). E vádakat előbb a Gyulai Járásbíróság, majd másodfokon a Gyulai Törvényszék is bizonyítottnak látta, ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Tátot, egyben pénzbírságot szabott ki ellene. A jog­erős ítélet nem mentesítette a többségében románok lakta község első emberét a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, akinek mandátuma a jogerős ítélettel megszűnt. A jelenlegi szabályozás viszont nem zárta ki, hogy Tát Margit indulhasson az időközi választáson. A méhkeréki választók pedig „megbocsátottak”, 2022 nyarán nagy többséggel újraválasztották a volt polgármestert. Tát Margit ma az országos román önkormányzat képviselője, s tervei között szerepel, hogy a hazai románság parlamenti szószólója lesz.