Hiába meszelte el a kamara, az ügyészség tovább húzza Daher véraláfutásos ügyét

  • Kovács István
  • 2013. november 20.

Kis-Magyarország

Másodjára is meghosszabbította az ügyészség a nyomozást a Daher-ügyben. A gyanú szerint a fideszes orvos-képviselő bántalmazott egy nőt, akivel szemben a titoktartást is megszegte. Utóbbi miatt a kamara 300 ezer forintra büntette.

Az Összefogás a kazincbarcikai kórházért nevű civil szervezet egyik vezetője 2013. március 21-én délelőtt szeretett volna találkozni dr. Daher Pierre-rel. Czipfel Tiborné arról tájékozódott volna, valóban megszüntetik-e a belgyógyászati osztályt a kazincbarcikai intézményben, vagy sem. A nő állítja: az igazgató ekkor nem akart vele szóba állni, majd megfogta a két karját, és kitessékelte a helyiségből. Állítása szerint ennek következtében mindkét karján aláfutások keletkeztek, ezért feljelentést tett a rendőrségen. Az atrocitást követően az igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a nő korábban melyik osztályon, milyen kezelésben részesült. Ezért az érintett – személyiségi jogainak megsértése miatt – újból feljelentette. (Az ügyről egyébként mi is részletesen beszámoltunk.) Kattintásra nagyobb méretben!

false

A Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj Zemplén megyei etikai bizottsága 2013. október 14-ei ülésén – ahol nem jelent meg Daher Pierre – hozott ítéletet. Az igazgatót távollétében etikai vétség–orvosi titoktartás megszegése miatt megbüntette. (Az esetről a Népszabadság írt először.) Mindez megrovást és a legkisebb kötelező munkabér havi összegének – ami kilencvennyolcezer forint – háromszorosáig terjedő pénzbírságot takar. (A testi sértésről nem szólt az elmarasztalás.)

Daher, aki az ítéletet a törvényes határidőn belül megfellebbezte, megkeresésünkre elmondta: az etikai bizottság ülésein parlamenti elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, ezért nem volt lehetősége a védekezésre. Kérte, hogy egyeztetett időpontban tárgyalják újra az ügyet. Sajnálja, hogy egykor dühből elmondta az „igazságot” Czipfelnéről, de állítása szerint akkor már „nagyon elege lett belőle”. Daher tagadja, hogy bármiféle bántalmazást követett el, amire tanúkat tud állítani. Czipfel Tiborné szerint viszont a hangfelvétel – amelyet ő készített – a saját elmondását bizonyítja.

Daher

Daher Pierre

Fotó: MTI

Mivel ebben az esetben országgyűlési képviselő a megvádolt személy, az ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség végzi: a szerv eddig már kétszer módosította a nyomozást lezáró határidőt. Az első hosszabbítás még nyáron történt: ekkor november 2-át jelölték meg, majd azt módosították most 2014. február 2-ára. Megkérdeztük, miért volt szükség a nyomozás újabb meghosszabbítására, amire dr. Nagy Andrea sajtószóvivőtől a következő válasz érkezett: „A nyomozások alaphatárideje két hónap, ez az idő azonban bizonyos ügyekben nem elégséges a nyomozás befejezéséhez. Ahhoz, hogy a nyomozó hatóság az ügyben szükséges valamennyi bizonyítékot beszerezze, a büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít a nyomozás határidejének – akár több alkalommal történő – meghosszabbítására.” Azt is megtudtuk, hogy „az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja”.

Azaz a főügyészségnek fél év kell ahhoz, hogy megállapítsa: Daher valóban bántalmazott, és valóban megsértette-e Czipfelné személyiségi jogait, amikor kezelésének körülményeiről beszélt. Utóbbira most mondta ki az igent az etikai bizottság, az előbbi kérdés pedig egyszerűnek tűnik: vagy igazolják Czipfelné bizonyítékai, vagy sem.  

Korábban az ügyészség már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ám ezt a mentelmi bizottság javaslatára az Országgyűlés 2013 májusában elutasította. (Az esetről szóló szerkesztőségi jegyzetünket itt olvashatja. A címe: Gyógykoki.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.