Az Összefogás a kazincbarcikai kórházért nevű civil szervezet egyik vezetője 2013. március 21-én délelőtt szeretett volna találkozni dr. Daher Pierre-rel. Czipfel Tiborné arról tájékozódott volna, valóban megszüntetik-e a belgyógyászati osztályt a kazincbarcikai intézményben, vagy sem. A nő állítja: az igazgató ekkor nem akart vele szóba állni, majd megfogta a két karját, és kitessékelte a helyiségből. Állítása szerint ennek következtében mindkét karján aláfutások keletkeztek, ezért feljelentést tett a rendőrségen. Az atrocitást követően az igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a nő korábban melyik osztályon, milyen kezelésben részesült. Ezért az érintett – személyiségi jogainak megsértése miatt – újból feljelentette. (Az ügyről egyébként mi is részletesen beszámoltunk.) Kattintásra nagyobb méretben!
| ||
A Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj Zemplén megyei etikai bizottsága 2013. október 14-ei ülésén – ahol nem jelent meg Daher Pierre – hozott ítéletet. Az igazgatót távollétében etikai vétség–orvosi titoktartás megszegése miatt megbüntette. (Az esetről a Népszabadság írt először.) Mindez megrovást és a legkisebb kötelező munkabér havi összegének – ami kilencvennyolcezer forint – háromszorosáig terjedő pénzbírságot takar. (A testi sértésről nem szólt az elmarasztalás.)
Daher, aki az ítéletet a törvényes határidőn belül megfellebbezte, megkeresésünkre elmondta: az etikai bizottság ülésein parlamenti elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, ezért nem volt lehetősége a védekezésre. Kérte, hogy egyeztetett időpontban tárgyalják újra az ügyet. Sajnálja, hogy egykor dühből elmondta az „igazságot” Czipfelnéről, de állítása szerint akkor már „nagyon elege lett belőle”. Daher tagadja, hogy bármiféle bántalmazást követett el, amire tanúkat tud állítani. Czipfel Tiborné szerint viszont a hangfelvétel – amelyet ő készített – a saját elmondását bizonyítja.
| ||
Mivel ebben az esetben országgyűlési képviselő a megvádolt személy, az ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség végzi: a szerv eddig már kétszer módosította a nyomozást lezáró határidőt. Az első hosszabbítás még nyáron történt: ekkor november 2-át jelölték meg, majd azt módosították most 2014. február 2-ára. Megkérdeztük, miért volt szükség a nyomozás újabb meghosszabbítására, amire dr. Nagy Andrea sajtószóvivőtől a következő válasz érkezett: „A nyomozások alaphatárideje két hónap, ez az idő azonban bizonyos ügyekben nem elégséges a nyomozás befejezéséhez. Ahhoz, hogy a nyomozó hatóság az ügyben szükséges valamennyi bizonyítékot beszerezze, a büntetőeljárási törvény lehetőséget biztosít a nyomozás határidejének – akár több alkalommal történő – meghosszabbítására.” Azt is megtudtuk, hogy „az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja”.
Azaz a főügyészségnek fél év kell ahhoz, hogy megállapítsa: Daher valóban bántalmazott, és valóban megsértette-e Czipfelné személyiségi jogait, amikor kezelésének körülményeiről beszélt. Utóbbira most mondta ki az igent az etikai bizottság, az előbbi kérdés pedig egyszerűnek tűnik: vagy igazolják Czipfelné bizonyítékai, vagy sem.
Korábban az ügyészség már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ám ezt a mentelmi bizottság javaslatára az Országgyűlés 2013 májusában elutasította. (Az esetről szóló szerkesztőségi jegyzetünket itt olvashatja. A címe: Gyógykoki.)
