Így még nem indult a balatoni szezon: szívatják a strandolókat Siófoktól Fonyódig

Kis-Magyarország

Az állami turisztikai ügynökség nem engedett a strandidénybe nyúló határidőből. A Balatonhoz érkező turisták csak háborognak, és az önkormányzatokat hibáztatják, pedig nem a települések a „hunyók”. Balatoni körképet készített a Narancs.hu

„A Balatonhoz érkező vendég csak ámul és bámul, mert strandolna, de építési területen kell átbukdácsolnia” – bosszankodott az egyik balaton-parti település polgármestere a tó szabadstradjain uralkodó állapotok miatt. És nem ő az egyetlen, aki ennyire dühös bármelyik déli parti településvezetőtől idézhetnénk hasonló mondatokat ezekben a napokban.

S minden jel szerint még csak nem is a polgármesterek a legdühösebbek, a nyári szezonban előállt helyzet leginkább a nyaralókat bosszantja. Így ugyanis még nem indult szezon a Balaton déli partján: miközben a víz 25 fokos, az iskolának már vége, a vendégek megérkeztek, Siófoktól Balatonmáriafürdőig szinte mindenütt javában dolgoznak még az építők a szabadstrandok fejlesztésén.

Siófokon még javában zajlik a munka

Siófokon még javában zajlik a munka

Fotó: A szerző felvétele

Több helyütt júliusra is átnyúlhat

S bár az „ámuló-bámuló” vendég haragja leginkább az önkormányzatokra zúdul, nem a helyhatóságok tehetnek a szezonba nyúló strandi munkálatokról – tudta meg a Narancs.hu. A Magyar Turisztikai Ügynökség februárban hirdetett szabad strand-fejlesztési pályázatot a Balatonra 3 milliárd forintos támogatási keretet szánva.

Az önkormányzatok kivétel nélkül lelkesen pályáztak is, nyertek is tíz- és százmilliókat szabad strandjaik komfortosabbá tételére, csakhogy a kivitelezésre a pályázat igen rövid határidőt szabott, június 30-át. Egyrészt ez már eleve belenyúlik a strandszezonba. Másrészt Magyarországon nem meglepő a határidőcsúszás. Ma már borítékolható, hogy több településen még a júliusba, azaz a főszezonba is belecsúszik majd a strandépítkezés.

A vendégek az önkormányzatokat hibáztatják

A vendég közben háborog, telefonál és panaszos levelet ír az önkormányzatoknak, nem tudván, hogy az állami turisztikai ügynökség a „hunyó” és persze azt sem, hogy gyakorlatilag valamennyi déli parti szabad strand ma még építési terület.

„Levelek, telefonok sorát kapja a városháza emiatt, de egyenként mindenkit nem tudunk tájékoztatni” – mondta a Narancs.hu-nak Lengyel Róbert siófoki polgármester. Hozzátette, hogy sportpályák, öltözők, értékmegőrzők, illemhelyek épülnek, füvesítés, fásítás lesz, több helyen térköveznek, legalább félmilliárd forint értékben.

Lengyel: vagy pályázunk, vagy veszni hagyjuk a pénzt!

Lengyel: vagy pályázunk, vagy veszni hagyjuk a pénzt!

Fotó: Lengyel Róbert/Facebook.com

„Abban talán egyetértünk, hogy ez nagyszerű lehetőség és csak köszönet jár érte, hisz végre komoly fejlesztések lehetnek a parti sávban. Árnyalja a képet, hogy a pályázatot úgy írták ki, hogy „most vagy soha”. Vagy pályázunk, de akkor vállaljuk azt, hogy bizony a nyári szezon első harmadában is munkálatok lesznek. Vagy nem pályázunk, hagyjuk veszni a pénzt, helyesebben hagyjuk, hogy más balatoni települések vigyék el” – hangsúlyozta a déli part fővárosának első embere.

A siófoki városvezető megjegyezte: az önkormányzati tulajdonú, strandfenntartó Balaton-Parti Kft. kezdeményezte a pályázat kiírójánál, hogy a munkálatok befejezésének végső határidejét lehessen kitolni az őszre. Ezzel a főszezonba is belenyúló munkálatok megelőzhetőek lettek volna, ám erről hallani sem akartak.

„Ezeknek a munkáknak elméletileg június 30-ig kell elkészülniük” – folytatta a siófoki polgármester. „Az okát ne kérdezzék. Talán azt szerették volna az állami turisztikai ügynökségnél, hogy már az idei nyáron legyen látszata és/vagy a közelgő választásokra legyen üzenetértéke? És persze, minden parti településen hasonló a helyzet, másutt is problémás az időzítés. Ráadásul májusban jó néhány olyan nap volt, amikor az esős időjárás miatt még dolgozni sem lehetett, nem tudtak haladni a munkálatokkal” – hangsúlyozta Lengyel.

Balatonszemes: folyik a felújítás

Balatonszemes: folyik a felújítás

Fotó: A szerző felvétele

Irány Szántód!

Ahogy a siófoki, úgy a balatonlellei és a balatonboglári településvezető is csak reménykedni tud: legalább június 30-cal befejeződik a strandfejlesztés. Kenéz István lellei és Mészáros Miklós boglári polgármester is egyelőre lázasan serénykedő építőket lát a strandon. Akárcsak egy házzal odébb, Balatonszemesen Takács József, ahol a munkák állását nézve kisebbfajta csodának kellene történnie, hogy június végére minden elkészüljön.

A balatonszárszói polgármester, Dorogi Sándor volt az, aki úgy fogalmazott, hogy „a vendég csak ámul-bámul”, és neki is ugyanaz lehet a vigasza, mint a kollégáinak: az építési terület miatt elégedetlenkedő strandvendég a szomszédos településre is hiába menne, hiszen mindenütt ugyanaz fogadja őket.

Elégedett polgármesterre is leltünk azért, mégpedig a szántódi Vizvári Attilára. Ő arról számolt be, hogy náluk mindkét szabad strandon befejeződik a napokban a beruházás. Irány tehát Szántód, mondhatnánk! Ám mindkét szántódi strand zsebkendőnyi területű.

Szántód a kivétel, itt mindjárt elkészülnek

Szántód a kivétel, itt mindjárt elkészülnek

Fotó: A szerző felvétele

Egyre kevesebb a szabad strand

A balatoni fizetős strandok tavaly újultak meg hasonló állami turisztikai pályázat keretében, ami miatt pedig most szinte csak a déli part érintett: az északi oldalon mára alig maradt szabad strand! Délen is az önkormányzatok egyre több strandot tesznek fizetőssé, mert súlyos összegekbe kerül a strandfenntartás, közben évről évre kevesebb a szabadon felhasználható önkormányzati bevétel. Ám a déli oldalon így is akad még bőven szabad strand.

A csodalatosbalaton.hu szezon előtti összesítése szerint körben a tóparton 43, ebből az északi oldalon 3, keleten és nyugaton 1-1, a déli parton 38. Ez nem akármilyen területi aránytalanságot jelez.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.