Így segít a kormány: október óta nem kapott pénzt a szegedi zsinagóga, pedig beígérték a gyorssegélyt

  • narancs.hu
  • 2015. március 19.

Kis-Magyarország

Ami jól jönne, mert még mindig életveszélyes állapotban van az épület. Ígértek nekik gyorssegélyt, de az se jött meg. Miskolcon sem jobb a helyzet.

Szegeden nagy reményeket fűztek a kormány októberi ígéretéhez, miszerint hamarosan pénzt utalnak a városi zsinagóga felújítására. Ehhez képest Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője arról tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t, hogy a kormányzati ígéretek ellenére még mindig nem kaptak pénzt. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyan még 2014. október 31-én jelentette be, hogy a kormány egymilliárd forintot szán a szegedi zsinagóga felújítására, a közvetlen életveszély elhárításához szükséges 150 millió forintot pedig heteken belül folyósíthatják. A hírt Szegeden nagyon sokan örömmel fogadták, de azóta sem láttak egy vasat sem.

Értéket mentenének

Korábban megírtuk: a műemléki védelem alatt álló, tehát a magyar állam kezelésében lévő szegedi zsinagóga több helyen beázik, vakolata omlik, kerítése bármikor kidőlhet. Az épületben két helyen is ideiglenes álmennyezetet eszkábáltak a hulló faldarabok miatt. Az életveszély elhárítása 3-400 millióba, a teljes felújítás kétmilliárd forintba kerülne. A beígért egymilliárdból a beszakadt tornyok, a beázó tető és a külső homlokzat felújítását tudják elvégezni.

false

 

A fotókat Kuklis István készítette

„Még január végén ígérték meg, hogy napokon belül szólnak, és aláírhatjuk a közben 50 millió forintra módosult szerződést, amely a zsinagóga beszakadt kistornyának helyreállítására és a beázás megszüntetésére szánnak. A pénzt az alapítványunk kapná, de még mindig nem szóltak. Legutóbb március 5-én a Zsidó Közösségi Kerekasztalon ígérték meg a pénzt, akkor Lázár János jegyzőkönyvbe is mondta, hogy hamarosan utalják” – mondta Lednitzky András a magyarnarancs.hu-nak. Hozzátette: úgy tudja, hogy az 1 milliárd forintos kiemelt nagyberuházásként történő felújítás azért várat magára, mert a jogszabályi változások miatt újra kell írni a szerződést. Azt viszont a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője sem tudta megmondani, hogy az 50 millió „gyorssegély” folyósítása miért csúszik.

false

„Később szeretnénk az épület belsejét is felújítani, valamint visszaállítani a Lőw Immánuel által telepített biblikus parkot, és 30 millió forintba kerülne a kerítés felújítása is, igaz, ezekre igyekszünk pályázni” – tette hozzá Lednitzky András.

Egy törvény „hátráltatja”

Az ügyben kerestük Latorcai Csaba helyettes államtitkárt, aki még a múlt héten elmondta a magyarnarancs.hu-nak: a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kérésére a 150 millió forintot elharmadolták a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, a szegedi és a miskolci zsinagógák között. „Reményeim szerint két héten belül aláírhatjuk a szerződéseket, amelyeket az új államháztartási törvény hátráltatott. Még egy miniszteri rendeletre várunk, ami a napokban megszülethet.” Latorcai Csaba megerősítette: az említett zsinagógák milliárdos felújításaira rendelkezésre áll a pénz a költségvetésben. „A szegedi zsinagóga esetében akár május közepén aláírhatjuk az egymilliárdos felújításról szóló szerződést.”

Úgy tudjuk, az egymilliárdos felújítás kedvezményezettje a Szegedi Zsidó Hitközség alapítványa, de a Mazsihisz segítségével, aktív kormányzati támogatással írhatják ki a közbeszerzést. Latorcai Csaba úgy véli, a kedvezményezett feltételes közbeszerzést is kiírhat, így mérsékelhetik a csúszást.

false

A szegedi zsinagóga tehát valamikor megmenekül – a kérdés már csak az, hogy mikor. Minden esős nap ront az állapotán, és nem kell szakértőnek lenni hozzá, hogy kijelentsük: a késlekedéssel csak drágul Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb zsinagógájának helyreállítása.

Miskolc is vár

Miskolcon még azt sem tudják, mekkora összeget szán a kormány az ország egyetlen vidéki ortodox zsinagógájára, amely süllyed. Úgy tudjuk, zajlik az állapotfelmérés, aminek tükrében hamarosan kiderül, mennyi pénzre lesz szükség. Nyilatkozni azonban nem akartak nekünk bővebben.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.