Naponta tucatnyi büntetőügyet tárgyalnak Szegeden, már a bírók egy részét is elköltöztették, hogy helyet csináljanak a tárgyalásoknak. A pénz csak folyik az eljárásokra, az OBH elnöke pluszforrást igényel. Mindeközben egyre több kiutasított menekült várja rács mögött, hogy Szerbia átvegye őket, mivel – információink szerint – szeptember közepe óta egyetlen kitoloncoltat sem fogadtak be. A kiutasításokat ontó büntetőügyek mellett még abban a néhány esetben is kiutasításról döntöttek, amelyekben azt próbálták bizonyítani, hogy Szerbia az ottani menekültügyi ellátás elégtelensége miatt nem biztonságos ország. Hétfőn több órát ültünk a szegedi bíróságon, hogy testközelből lássuk, milyen az, amikor végleg kiutasítanak két menedékkérőt.
Férfiak Bangladesből
„Nem akarok Szerbiába menni, itt akarok maradni” – sírta el magát egy bangladesi férfi, amikor megértette, hogy a döntés végérvényes, a magyar állam visszatoloncolja őt. A másik, szintén bangladesi férfi is kétségbeesetten magyarázta a Szegedi Törvényszék Járási és Munkaügyi Bíróságán hétfőn, hogy Szerbiában kilenc napig éhezett, rettegett az embercsempészektől, mivel azok bezárással fenyegették, amiért egy fillére sem volt, rendőr pedig sehol nem volt, aki segíthetett volna. A bíró azonban ezt már nem vehette figyelembe a döntés meghozatalakor, mivel ennek az eljárásnak csupán az volt a feladata, hogy a megismételt menekültügyi eljárás szabályosan zajlott-e.
| ||
A két bangladesi férfi szeptember 15-én sétált be a röszkei határátkelőn felépített tranzitzónába. Itt nyújtották be menedékkérelmüket, amelyet szinte azonnal elutasítottak.
A feszült órákban (határátkelő lezárása, horgosi konfliktus) a helyszínen tartózkodó Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság ügyvédje segítségével a két férfi fellebbezett a döntés ellen – ennek eredményeként szeptember 21-én a bíróság az eljárás újbóli lefolytatására kötelezte a Bevándorlási Hivatalt. Július 21-én a magyar állam kormányrendeletben nyilvánította Szerbiát biztonságos országnak, így a kérelmezők elutasítása szinte automatikussá vált, ám még a szigorúbb elbírálás is ad egy résnyi lehetőséget arra, hogy egyedileg lehessen bizonyítani azt, hogy az adott kérelmező számára nem biztonságos Szerbia. Ezzel próbált meg élni hétfőn a két bangladesi férfi jogi képviselője, Kovács Tímea.
| Komoly összegek A menekültkérelmek elutasítása miatt esetleges felülvizsgálati kérelmek elbírálása miatt hozták létre a zárt láncolatú videóhálózatot, azért, hogy dömping esetén ne kelljen a bíráknak a határkerítésbe épített konténerekbe utazniuk. Azt nem tudjuk, hogy ennek beszerzése, működtetése mennyibe kerül, de az biztos, hogy a tárgyaláson, mind a bíróságon, mind a tranzitzónában technikusok is jelen voltak. Nem mellesleg a tranzitzóna majdnem üres, alig adnak ott be kérelmeket, az elutasítást mindösszesen e szóban forgó két esetben támadták meg. Azt pedig éppen a napokban tudhattuk meg a Közbeszerzési Értesítőből, hogy az 51 konténer több mint 100 millió forintba került. A büntetőügyek (határzár megrongálása) sokasága miatt a bíróság termein kívül már eredetileg a rendőrségtől kölcsönzött két helyen is folynak a tárgyalások, de ezt kiegészítendő, a központi épület egyik szintjét is kiürítették, hogy további termeket tudjanak kialakítani. A főként a büntetőügyek megnövekedett száma miatt szeptemberben a szegedi bíróságon dolgozó 27 bíró mellett két gyulai és két szolnoki bíró is dolgozott, októbertől további „kölcsönzött” bírók is részt vesznek ebben a munkában, naponta 12-13 ügyet tárgyalnak, beleértve a hétvégi napokat is. Mivel kiürítették a központi épület egyik szintjét, az ott dolgozó alkalmazottak számára a szegedi Tisza Szállóban bérel a bíróság helyiségeket, 613 négyzetméternyi irodát, melyekért 2200 forint plusz áfát fizetnek négyzetméterenként, azaz havonta összesen 1,7 millió forintot. A büntetőügyek jelentik a nagyobb terhet, mivel felülvizsgálati kérelem miatt Szegeden, ahol a videóláncot kiépítették a konténerek és a bíróság között, eddig mindösszesen kétszer tartottak tárgyalást. |
Miután a Bevándorlási Hivatal az újbóli eljárásban is kiutasította a bangladesieket, az utolsó szalmaszál az maradt, hogy a megismételt eljárás jogszerűségét vitatva, annak felülvizsgálatát kérje a kiutasítottak jogi képviselője. Ezt a felülvizsgálati kérelmet utasította el hétfőn a szegedi bíróság. Érdemes megvizsgálni, hogy a feleknek mennyi ideje volt az alapos és körültekintő munkára.
Gyorsított eljárás, rövid határidők
Már a hétfői tárgyalás elején „szemrehányást” tett a bíró az ügyvédnek, amiért a 22 oldalas észrevételt, amely a felülvizsgálat szükségességét támasztotta volna alá, csak a teremben kapta meg, így a bíró a tárgyaláson hallotta először a felülvizsgálatot kérők indokait. Az ügyvédnő azzal védekezett, hogy a Bevándorlási Hivatal írásbeli végzése október elsején készült el, ezt másnap tudta átvenni, így egy hétvégéje, azaz két napja maradt a 22 oldalas érvelés elkészítésére. Később, amikor a bangladesieket képviselő Kovács Tímea a felülvizsgálat mellett érvelve – szóban ismertetve a 22 oldalas „csomag” kivonatát – arról beszélt, hogy a Bevándorlási Hivatal az újbóli eljárásban esedékes meghallgatás időpontjáról, amikor a migránsok arról nyilatkozhattak volna, hogy számukra miért nem biztonságos Szerbia, az ügyvédnőt konkrét idő megjelölése nélkül értesítették: telefonon közölték vele, hogy valamikor 25-én fogják megtartani. Ezt követően már csupán a meghallgatás kezdetekor hívták telefonon, hogy miért nem jelent meg a meghallgatáson. Majd október elsején jutott hozzá a végzéshez, aminek alapján egy hétvége alatt elkészítette a felülvizsgálati kérelmet. A hétfői tárgyaláson akadt még olyan momentum, ami a gyorsított eljárás szinte teljesíthetetlen határidőire utalhatott. Az ügyvédnő ugyanis amellett érvelt, hogy a Bevándorlási Hivatal – tudva azt, hogy Szerbia nem veszi át a Magyarországról kitoloncoltakat – feladata lett volna megvizsgálni, hogy Szerbiában nem működik-e elégtelenül a menekültügyi rendszer. A laikus hallgatóság nem kis meglepetésére a bíró visszakérdezett, hogy a jogszabályok szabta rövid határidők mellett, az ügyvédnő szerint van-e lehetősége a Bevándorlási Hivatalnak erre, vagy se. Kovács Tímea erre úgy reagált: tekintet nélkül a rövid határidőkre, ez akkor is a hivatal feladata. Ekkor a bíró az utolsó kártyát is letette az asztalra, megint csak visszakérdezve, hogy a kormányrendeletben foglaltak mellett, miszerint nem biztonságos Szerbia, kell-e vizsgálnia a hivatalnak ezt…
Zöldhatáron jött a tolmács is
A tranzitzóna és a tárgyaló közötti videókapcsolatnak köszönhetően a BÁH képviselője is jelen volt, aki természetesen az eljárás jogszerűségét védte: a meghallgatáson, amelyről a kérelmező ügyvédje „lemaradt”, nem kötelezően kell jelen lennie jogi képviselőnek. Másfelől Takó Tamás Gábor álláspontja szerint a kérelmezőnek volt lehetősége arra, hogy elmondja, amennyiben számára egyedi események szerint nem biztonságos Szerbia, ám a bangladesiek, azon túl, hogy éheztek, másról nem számoltak be. A BÁH képviselője szerint pedig hivatalosan deklarált információk arról nincsenek, hogy Szerbia nem veszi át a Magyarországról kitoloncoltakat – és itt lényegében véget is ért a tárgyalás.
| ||
A bangladesiek számára kiállított szerb nyelvű, az ottani hatóságok által kiállított, ám a felek számára érhetetlen okmány, melyet állítólagosan csatoltak a felülvizsgálati kérelemhez, valahogy nem került elő a tárgyaláson. A képernyőn még lehetett látni a második tárgyaláson részt vevő, egyébként szabadságában nem korlátozott bangladesi férfit, amint a háta mögötti ablakon, a kerítés rácsai előtt időnként elsétál egy rendőr. A tárgyalás után kiderült, hogy a tolmács – aki szemmel láthatóan időnként feszengve fordított, és hallgatta a tranzitban ülő férfi szóáradatát – nyolcadik éve él Magyarországon, ő is a zöldhatáron érkezett egykor, amikor jóval kevesebben jöttek. Ő már többször folyamodott állampolgárságért, de hiába van jó munkahelye, fizet sok adót, és ahogy ő fogalmazott, nagyon jól is viselkedik, máig nem kapta azt meg. Arra kért emiatt, hogyha tudok, segítsek neki abban, hogy legalább az derüljön ki, hogy miért utasítják el rendre kérelmeit, mert az elutasítás mellett az indoklás soha nem szerepel.
A fordítás költségei
Egyébként csak erre a tárgyalásra, forgalmi adóval együtt majd 200 ezer forintot állapított meg a bíróság a tolmácsok munkájáért. A két bangladesi férfi tárgyalását egyébként külön-külön tartották meg. Az első közel három órán keresztül, a második, mivel az elsőhöz való hasonlatosság miatt már csak az attól eltérőek ismertetését kérte a bíró, csupán egy órán keresztül tartott.
A tárgyalások elején egy afgán és egy urdu tolmács is jelen volt, annak ellenére, hogy az előző tárgyaláson már ki kellett derülnie annak, hogy a kommunikáció nyelve az urdu lesz. Így aztán az a tolmács, aki feleslegesen érkezett, már csak lelkiismeretességből maradt egy darabig, feltehetően úgy érezte, ha már kiszámláznak neki 60 ezer forintot az utazással töltött idővel és annak költségeivel együtt, akkor megpróbál valamit hozzátenni az urdu tolmács munkájához. Ez utóbbi minden költséggel együtt 100 ezer forintot kapott, bár ő az áfás számlát nem kérte.
| Több százan rács mögött Töredékére csökkent ugyan a szerb–magyar zöldhatáron érkezők száma, de az elmúlt két és fél hét alatt is több százan próbálkoztak ezen a szakaszon. Ha valaki a határzárat megrongálva jut be az országba, azt ma már rutinszerűen kiutasítják Magyarországról, de ugyanez a sorsa azoknak a próbálkozóknak is, akik a tranzitzóna ajtaján kopogtatnak, mert a többségre itt is kiutasítás vár azzal, hogy az ország, ahonnan érkezett, biztonságos ország. Akit kiutasítanak, az visszakerül az idegenrendészeti eljárásba, s visszatoloncolják Szerbiába, illetve toloncolnák, ha Szerbia nyilatkozna a befogadásukról. Úgy tudjuk azonban, hogy Szerbia nem nyilatkozik. (Bár ahogy a tárgyaláson a BÁH képviselője állította, deklarált, hivatalos információ nincs arról, hogy ne fogadna kitoloncoltakat Szerbia…) Így nem tehetnek mást a magyar hatóságok, mintsem el kezdik intézni a származási országba való visszatoloncolást, amennyiben persze ez lehetséges, és nem rövid időbe telik, addig az őrizetekben várhatják a menekültek a visszautaztatásukat. Eközben a Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal, hogy függesszék fel ideiglenesen a magyar kormány rendeletét, amelyben az Szerbiát biztonságosnak minősíti. A strasbourgi bíróság döntése az ideiglenes felfüggesztésről vagy így, vagy úgy, még ezen a héten megszülethet. |
