Íme az ország legkisebb iskolája: négyen járnak majd egy osztályba

  • Kovács István
  • 2014. augusztus 30.

Kis-Magyarország

A borsodi Nekézsenyben szeptembertől mindössze három másodikos és egy harmadikos tanuló ül be az iskolapadba. Ebben az iskolában cseperedett egykor Balog Zoltán miniszter is. Most a bezárás fenyegeti.

Az Ózdtól mintegy 20 kilométerre található Nekézseny község neve ritkán bukkan fel a médiában. Majd másfél évtizede kapott a település országos visszhangot: akkor Szeleczky Zita színésznőt helyezték a csendes észak-borsodi falu temetőjében végső nyugalomra. (A művész szülei egykor nekézsenyi lakosok voltak, innen a kötődés. A község 2005. április 20-án, a színésznő születésének 90. évfordulóján emlékházat is nyitott Szeleczky Zita tiszteletére.) A másik jól ismert, Nekézsenyből indult „híresség” Balog Zoltán. Az Emmi minisztere az általános iskolát itt végezte, mivel édesapja hosszú éveken át református lelkészként tevékenykedett a Bükkben lévő községben. Most épp az előbbi intézmény kerülhet reflektorfénybe: alighanem ez lesz az ország legkisebb iskolája a maga négyfős osztályával.

Megszűnés szélén

A falu oktatási intézménye az ózdi kistérségben évtizedeken át az egyik legeredményesebb volt: sorra nyerték a tanulmányi és sportversenyeket. Aztán a gazdasági hanyatlás más vidékekre sodorta a fiatalokat, a gyermekek száma pedig ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent.

Az iskola épülete

Az iskola épülete – négy gyereké lesz ősztől

 

Nemrégiben pedig – az országos tendenciáknak megfelelően – a falu felső tagozatos gyerekei a szomszédos Dédestapolcsányi Általános Iskolába kerültek. A 2013/2014-es tanévben Nekézsenyben helyben már csak 8 tanuló vett részt az alsó tagozatos oktatásban, őket egy helyi pedagógus, Magyar Józsefné tanította. Ám a tanárnő közel jár a nyugdíjhoz, és úgy érezte, kitér a bizonytalanná váló helyzet elől, ezért faluja helyett inkább Farkaslyuk iskoláját választotta, ahol most napközis pedagógusként alkalmazzák. Magyar Józsefné azért döntött így, mivel nemrég felmerült annak a lehetősége, hogy idén már nem lesz tanítás a nekézsenyi tagiskolában. Ez azonban nem így történt, mivel néhány szülő ragaszkodott a helyi tanításhoz.

Szülői ragaszkodás

Bolykóné Fodor Emese fia most lesz másodikos. Az asszony és a férj úgy vélekednek, ha lányaik, a másodikos szakképzős Emese és a hetedikes Xénia is helyben tanulhatott, ez megilleti

Az orgonának jót tett

A miniszter egykori iskolatársával is találkoztunk Nekézsenyen. Tóth János nyugdíjas pedagógus nyolc éven át osztálytársa volt Balog Zoltánnak, három éven keresztül pedig padtársa. Addig ugyanis, mint helyi elöljáró gyermekét, az első padba, a lányok elé ültették Zoltánt, ám hatodik osztályos korában kérésére változott a helyzet, és akkor kapott padtársat. Azóta is tartják a kapcsolatot, Tóthék jártak nála egykor az NDK-ban is, ahol néhány évet töltött, de maglódi otthonában is meglátogatták már Balogot. Nekézsenyen a minisztert emlegetik akkor is, amikor szóba kerül: a közelmúltban a falu református temploma orgonájának felújítására az Emmitől hárommillió forint érkezett.

Szabolcsot is. Hasonlóan gondolkodik még három szülő, és ez elég is. Az oktatási törvénybe foglalták a szerzett jogot, vagyis amíg egyetlen gyermek szülei ragaszkodnak a helyben történő iskoláztatáshoz, addig fenn kell tartani az intézményt. Azaz szeptembertől három másodikos és egy harmadikos egy alsós osztályt fog alkotni. (Felsőst – mint már említettük – itt már nem lehet.)

A megüresedett tanítói állásra pályázatot is írt ki a Kazincbarcikai Tankerület, ám információink szerint erre nem érkezett érvényes beadvány annak ellenére, hogy tucatszám vannak a térségben munkanélküli, illetve vállalkozóvá vált pedagógusok. Ezért meg kellett ismételni a pályázatot, amely a hírek szerint már eredményes volt, így jelen állás szerint lesz tanítójuk az alsós nekézsenyi gyerekeknek.

Az épületen belül viszont néhány racionális intézkedést be kell vezetni, mert négy tanuló és egy pedagógus miatt nem kell minden helyiséget fűteni, és a takarításhoz sincs szükség nyolcórás munkavállalóra. Az elmúlt tanévben a fenntartási költségek – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban – elérték a nyolcmillió forintot. Kérdésként merül még fel, hogy a pedagógus 32 órás munkahetébe nem fér bele a mindennapi 16 óráig tartó felügyelet, ezért ha azt is igényelnék a szülők, valamilyen áthidaló megoldást kellene keresni. Ráadásul az ezer fő alatti község tanintézményében az elmúlt években nem történt eszközfejlesztés, így elavult számítógépek várják a négy tanulót. Azt jelenleg nem tudni, lesz-e lehetőségük idegen nyelv tanulására.

Optimista polgármester vs. sötét jövőkép

Bolykóné azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy több nekézsenyi szülő is gondolkodik azon, hogy Dédestapolcsányból visszaíratja gyermekét a helyi iskolába. A település polgármestere is azt szeretné, ha fennmaradna oktatási intézményük, mert szerinte a megszűnés a község további kiürülését jelentené. Varga Béla azt mondta: 18 fős óvodájukba öt nagycsoportos gyermek jár, és jövőre velük elérheti a létszám az előírt nyolc főt. Ha októberben újra megválasztják, a következő tanév előtt kampányolni fog a szülőknél. Bolykóné Fodor Emese semmit nem bízott a véletlenre, a kialakult helyzetben kikérte Balog Zoltán véleményét is. Az egykor a falu iskolájába járó miniszter válaszlevelében kifejtette: élhetnek a szülők a szerzett jogokkal, és akkor megmarad a helyi oktatás.

Balog Zoltán - védőszent lenne?

Balog Zoltán – védőszent lenne?

Fotó: MTI

Nekézsenyben ugyanakkor megoszlanak az iskolával kapcsolatos vélemények. Egy névtelenül nyilatkozó pedagógus úgy fogalmazott: ő a kis létszámú osztályok és a kisiskolák pártján áll, mert ott lehet jó eredményeket elérni, de a négyfős létszámot egyenesen nonszensznek tartja. Egyben úgy is látja, inkább a szegényebb családok ragaszkodnak a helyi tanításhoz, a tehetősebbek Dédestapolcsány jól felszerelt iskoláját választják már alsós szinten is. Ezt támaszthatja alá az is, hogy idén három nekézsenyi gyerek – azaz szülő – inkább a szomszéd települést választotta már az induláskor, ami egyúttal mutatja is: a falu iskolájának jövője jelenleg meglehetősen borúsnak tűnik.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.