Íme az ország legkisebb iskolája: négyen járnak majd egy osztályba

  • Kovács István
  • 2014. augusztus 30.

Kis-Magyarország

A borsodi Nekézsenyben szeptembertől mindössze három másodikos és egy harmadikos tanuló ül be az iskolapadba. Ebben az iskolában cseperedett egykor Balog Zoltán miniszter is. Most a bezárás fenyegeti.

Az Ózdtól mintegy 20 kilométerre található Nekézseny község neve ritkán bukkan fel a médiában. Majd másfél évtizede kapott a település országos visszhangot: akkor Szeleczky Zita színésznőt helyezték a csendes észak-borsodi falu temetőjében végső nyugalomra. (A művész szülei egykor nekézsenyi lakosok voltak, innen a kötődés. A község 2005. április 20-án, a színésznő születésének 90. évfordulóján emlékházat is nyitott Szeleczky Zita tiszteletére.) A másik jól ismert, Nekézsenyből indult „híresség” Balog Zoltán. Az Emmi minisztere az általános iskolát itt végezte, mivel édesapja hosszú éveken át református lelkészként tevékenykedett a Bükkben lévő községben. Most épp az előbbi intézmény kerülhet reflektorfénybe: alighanem ez lesz az ország legkisebb iskolája a maga négyfős osztályával.

Megszűnés szélén

A falu oktatási intézménye az ózdi kistérségben évtizedeken át az egyik legeredményesebb volt: sorra nyerték a tanulmányi és sportversenyeket. Aztán a gazdasági hanyatlás más vidékekre sodorta a fiatalokat, a gyermekek száma pedig ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent.

Az iskola épülete

Az iskola épülete – négy gyereké lesz ősztől

 

Nemrégiben pedig – az országos tendenciáknak megfelelően – a falu felső tagozatos gyerekei a szomszédos Dédestapolcsányi Általános Iskolába kerültek. A 2013/2014-es tanévben Nekézsenyben helyben már csak 8 tanuló vett részt az alsó tagozatos oktatásban, őket egy helyi pedagógus, Magyar Józsefné tanította. Ám a tanárnő közel jár a nyugdíjhoz, és úgy érezte, kitér a bizonytalanná váló helyzet elől, ezért faluja helyett inkább Farkaslyuk iskoláját választotta, ahol most napközis pedagógusként alkalmazzák. Magyar Józsefné azért döntött így, mivel nemrég felmerült annak a lehetősége, hogy idén már nem lesz tanítás a nekézsenyi tagiskolában. Ez azonban nem így történt, mivel néhány szülő ragaszkodott a helyi tanításhoz.

Szülői ragaszkodás

Bolykóné Fodor Emese fia most lesz másodikos. Az asszony és a férj úgy vélekednek, ha lányaik, a másodikos szakképzős Emese és a hetedikes Xénia is helyben tanulhatott, ez megilleti

Az orgonának jót tett

A miniszter egykori iskolatársával is találkoztunk Nekézsenyen. Tóth János nyugdíjas pedagógus nyolc éven át osztálytársa volt Balog Zoltánnak, három éven keresztül pedig padtársa. Addig ugyanis, mint helyi elöljáró gyermekét, az első padba, a lányok elé ültették Zoltánt, ám hatodik osztályos korában kérésére változott a helyzet, és akkor kapott padtársat. Azóta is tartják a kapcsolatot, Tóthék jártak nála egykor az NDK-ban is, ahol néhány évet töltött, de maglódi otthonában is meglátogatták már Balogot. Nekézsenyen a minisztert emlegetik akkor is, amikor szóba kerül: a közelmúltban a falu református temploma orgonájának felújítására az Emmitől hárommillió forint érkezett.

Szabolcsot is. Hasonlóan gondolkodik még három szülő, és ez elég is. Az oktatási törvénybe foglalták a szerzett jogot, vagyis amíg egyetlen gyermek szülei ragaszkodnak a helyben történő iskoláztatáshoz, addig fenn kell tartani az intézményt. Azaz szeptembertől három másodikos és egy harmadikos egy alsós osztályt fog alkotni. (Felsőst – mint már említettük – itt már nem lehet.)

A megüresedett tanítói állásra pályázatot is írt ki a Kazincbarcikai Tankerület, ám információink szerint erre nem érkezett érvényes beadvány annak ellenére, hogy tucatszám vannak a térségben munkanélküli, illetve vállalkozóvá vált pedagógusok. Ezért meg kellett ismételni a pályázatot, amely a hírek szerint már eredményes volt, így jelen állás szerint lesz tanítójuk az alsós nekézsenyi gyerekeknek.

Az épületen belül viszont néhány racionális intézkedést be kell vezetni, mert négy tanuló és egy pedagógus miatt nem kell minden helyiséget fűteni, és a takarításhoz sincs szükség nyolcórás munkavállalóra. Az elmúlt tanévben a fenntartási költségek – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban – elérték a nyolcmillió forintot. Kérdésként merül még fel, hogy a pedagógus 32 órás munkahetébe nem fér bele a mindennapi 16 óráig tartó felügyelet, ezért ha azt is igényelnék a szülők, valamilyen áthidaló megoldást kellene keresni. Ráadásul az ezer fő alatti község tanintézményében az elmúlt években nem történt eszközfejlesztés, így elavult számítógépek várják a négy tanulót. Azt jelenleg nem tudni, lesz-e lehetőségük idegen nyelv tanulására.

Optimista polgármester vs. sötét jövőkép

Bolykóné azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy több nekézsenyi szülő is gondolkodik azon, hogy Dédestapolcsányból visszaíratja gyermekét a helyi iskolába. A település polgármestere is azt szeretné, ha fennmaradna oktatási intézményük, mert szerinte a megszűnés a község további kiürülését jelentené. Varga Béla azt mondta: 18 fős óvodájukba öt nagycsoportos gyermek jár, és jövőre velük elérheti a létszám az előírt nyolc főt. Ha októberben újra megválasztják, a következő tanév előtt kampányolni fog a szülőknél. Bolykóné Fodor Emese semmit nem bízott a véletlenre, a kialakult helyzetben kikérte Balog Zoltán véleményét is. Az egykor a falu iskolájába járó miniszter válaszlevelében kifejtette: élhetnek a szülők a szerzett jogokkal, és akkor megmarad a helyi oktatás.

Balog Zoltán - védőszent lenne?

Balog Zoltán – védőszent lenne?

Fotó: MTI

Nekézsenyben ugyanakkor megoszlanak az iskolával kapcsolatos vélemények. Egy névtelenül nyilatkozó pedagógus úgy fogalmazott: ő a kis létszámú osztályok és a kisiskolák pártján áll, mert ott lehet jó eredményeket elérni, de a négyfős létszámot egyenesen nonszensznek tartja. Egyben úgy is látja, inkább a szegényebb családok ragaszkodnak a helyi tanításhoz, a tehetősebbek Dédestapolcsány jól felszerelt iskoláját választják már alsós szinten is. Ezt támaszthatja alá az is, hogy idén három nekézsenyi gyerek – azaz szülő – inkább a szomszéd települést választotta már az induláskor, ami egyúttal mutatja is: a falu iskolájának jövője jelenleg meglehetősen borúsnak tűnik.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.