Itt van Lázárék kőkemény válasza az unióról: Nem kell hálásnak lenni!

  • narancs hu
  • 2016. július 8.

Kis-Magyarország

Hódmezővásárhely polgármestereként közel 6 milliárd forint uniós fejlesztéshez kötődött. Megkérdeztük Lázár Jánost, nincs-e ellentmondás kilépési szándéka és a támogatások közt.

Uniós milliárdokból is fejlődött Hódmezővásárhely Lázár János polgármestersége alatt 2002 és 2012 között – az egyes fejlesztésekről korábbi cikkünkben részletesen olvashat.

A magyarnarancs.hu összesítése szerint a 2002 és 2012 közti tíz év alatt legalább 2,48 milliárd forintot számolhatott el a város csak olyan beruházásokra, amelyeket le is zártak, vagyis ezek olyan pályázatok, amelyeket Lázár János polgármestersége idején indítottak el, és be is fejeztek. A kisebb-nagyobb projektek között sok más mellett volt közvilágítás-fejlesztés, útépítés és -korszerűsítés, de újítottak fel EU-s forrásokból iskolát, illetve költöttek a belterületi csapadék- és belvíz elvezetésére is. Ebben az időszakban nem találtunk olyan lezárt projektet, amely milliárdos nagyságrendű lenne, a legnagyobb támogatás 366 millió forint volt, ezt a közvilágítás korszerűsítésére kapták, de 50 millió érkezett a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére, azaz Lázár János munkahelye is szépült uniós pénzből.

false

 

Fotó: MTI

 

A fentieken túl a Lázár János polgármestersége idején beadott, de már csak a távozása után befejezett önkormányzati beruházásokhoz és programokhoz 3,31 milliárd forint EU-s támogatást kapott Hódmezővásárhely. Több mint egymilliárd forint érkezett a Petőfi Művelődési Központ felújítására és bővítésére, de az a 941 millió forint sem nevezhető éppen aprópénznek, amelyet a hódmezővásárhelyi városrehabilitáció első ütemére ítéltek meg az önkormányzatnak. Ezeken felül egyebek közt jött uniós pénz villamos- (157 millió), köz- és kerékpárút- (79,2 millió) fejlesztésekre, a helyi kórház energetikai korszerűsítésére, óvodai programokra, de tanulói laptopokra (70,5 millió), illetve drogprevencióra (15,2 millió) is. Így tehát a Lázár János polgármestersége alatt elindított és a mai napig elszámolt pályázati pénzek összesen közel 5,8 milliárd forintot tesznek ki úgy, hogy ezen kívül azóta még majdnem ennyit utaltak a város számlájára a különböző európai uniós pénzekből finanszírozott beruházásokra, azokra, amelyeket már a Miniszterelnökséget vezető miniszter utáni városvezetés indított el.

Ehhez képest Lázár júliusi első kormányinfóján azt közölte, hogy jelenleg nem tudna jó szívvel amellett voksolni, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. „Vagy nem mennék el szavazni, vagy ha elmennék, akkor a kilépés mellett szavaznék egy ilyen szituációban” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Épp ezért kérdeztük meg pár napja a minisztert sajtósain keresztül, hogy nem lát-e ellentmondást a nyilatkozata és a korábbi támogatások közt. Ezt a választ kaptuk munkatársától:

„Az uniós fejlesztési források nem karitatív, jószolgálati adományok, hanem egy ország és egy szövetség együttműködése és összekapcsolódása során született megállapodások eredménye. Hazánk számos kereskedelmi, gazdasági engedményt biztosít az uniónak és számos gazdasági, mezőgazdasági vagy ipari szabályozásnak vetette alá magát, amelyek kedvező hatását és eredményét az unió piacai érezhetik.

De beszéljünk nyíltan! Amennyiben a kérdésében arra akar utalni, hogy az ön álláspontja szerint az említett uniós fejlesztési források azért érkeztek Magyarországra, mert az unió merő »jószívűségből« segíteni akarta hazánkat, amiért cserébe nekünk, magyaroknak hálásan alá kell vetnünk nemzeti érdekeinket Brüsszel akaratának, szeretném határozottan kijelenteni: nem osztjuk az álláspontját. A kormány a magyar emberek és Magyarország érdekeit védi!

Végezetül, tekintettel arra, hogy miniszter úr a kérdésében hivatkozott nyilatkozatát részben Brüsszel bevándorláspolitikájával kapcsolatban tette, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy Magyarország soha nem adott felhatalmazást Brüsszelnek arra, hogy egyoldalúan döntsön, kik élnek Magyarországon. Sem fejlesztési, sem gazdasági, sem pénzügyi, sem jogi, sem egyéb együttműködés keretében. Amennyiben esetleg legitimnek tekintik, hogy ezt az unió nem tartja tiszteletben, miért nem tartják jogosnak vagy érthetőnek, hogy a magyar emberekben kétségek támadnak az uniót illetően?”

Lázár Jánosnak egyébként agrárérdekeltsége is van, ez is gyarapodott uniós milliárdokból. A Lázár család állami támogatásairól itt és itt olvashat bővebben.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.