Itt van Lázárék kőkemény válasza az unióról: Nem kell hálásnak lenni!

  • narancs hu
  • 2016. július 8.

Kis-Magyarország

Hódmezővásárhely polgármestereként közel 6 milliárd forint uniós fejlesztéshez kötődött. Megkérdeztük Lázár Jánost, nincs-e ellentmondás kilépési szándéka és a támogatások közt.

Uniós milliárdokból is fejlődött Hódmezővásárhely Lázár János polgármestersége alatt 2002 és 2012 között – az egyes fejlesztésekről korábbi cikkünkben részletesen olvashat.

A magyarnarancs.hu összesítése szerint a 2002 és 2012 közti tíz év alatt legalább 2,48 milliárd forintot számolhatott el a város csak olyan beruházásokra, amelyeket le is zártak, vagyis ezek olyan pályázatok, amelyeket Lázár János polgármestersége idején indítottak el, és be is fejeztek. A kisebb-nagyobb projektek között sok más mellett volt közvilágítás-fejlesztés, útépítés és -korszerűsítés, de újítottak fel EU-s forrásokból iskolát, illetve költöttek a belterületi csapadék- és belvíz elvezetésére is. Ebben az időszakban nem találtunk olyan lezárt projektet, amely milliárdos nagyságrendű lenne, a legnagyobb támogatás 366 millió forint volt, ezt a közvilágítás korszerűsítésére kapták, de 50 millió érkezett a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére, azaz Lázár János munkahelye is szépült uniós pénzből.

false

 

Fotó: MTI

 

A fentieken túl a Lázár János polgármestersége idején beadott, de már csak a távozása után befejezett önkormányzati beruházásokhoz és programokhoz 3,31 milliárd forint EU-s támogatást kapott Hódmezővásárhely. Több mint egymilliárd forint érkezett a Petőfi Művelődési Központ felújítására és bővítésére, de az a 941 millió forint sem nevezhető éppen aprópénznek, amelyet a hódmezővásárhelyi városrehabilitáció első ütemére ítéltek meg az önkormányzatnak. Ezeken felül egyebek közt jött uniós pénz villamos- (157 millió), köz- és kerékpárút- (79,2 millió) fejlesztésekre, a helyi kórház energetikai korszerűsítésére, óvodai programokra, de tanulói laptopokra (70,5 millió), illetve drogprevencióra (15,2 millió) is. Így tehát a Lázár János polgármestersége alatt elindított és a mai napig elszámolt pályázati pénzek összesen közel 5,8 milliárd forintot tesznek ki úgy, hogy ezen kívül azóta még majdnem ennyit utaltak a város számlájára a különböző európai uniós pénzekből finanszírozott beruházásokra, azokra, amelyeket már a Miniszterelnökséget vezető miniszter utáni városvezetés indított el.

Ehhez képest Lázár júliusi első kormányinfóján azt közölte, hogy jelenleg nem tudna jó szívvel amellett voksolni, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. „Vagy nem mennék el szavazni, vagy ha elmennék, akkor a kilépés mellett szavaznék egy ilyen szituációban” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Épp ezért kérdeztük meg pár napja a minisztert sajtósain keresztül, hogy nem lát-e ellentmondást a nyilatkozata és a korábbi támogatások közt. Ezt a választ kaptuk munkatársától:

„Az uniós fejlesztési források nem karitatív, jószolgálati adományok, hanem egy ország és egy szövetség együttműködése és összekapcsolódása során született megállapodások eredménye. Hazánk számos kereskedelmi, gazdasági engedményt biztosít az uniónak és számos gazdasági, mezőgazdasági vagy ipari szabályozásnak vetette alá magát, amelyek kedvező hatását és eredményét az unió piacai érezhetik.

De beszéljünk nyíltan! Amennyiben a kérdésében arra akar utalni, hogy az ön álláspontja szerint az említett uniós fejlesztési források azért érkeztek Magyarországra, mert az unió merő »jószívűségből« segíteni akarta hazánkat, amiért cserébe nekünk, magyaroknak hálásan alá kell vetnünk nemzeti érdekeinket Brüsszel akaratának, szeretném határozottan kijelenteni: nem osztjuk az álláspontját. A kormány a magyar emberek és Magyarország érdekeit védi!

Végezetül, tekintettel arra, hogy miniszter úr a kérdésében hivatkozott nyilatkozatát részben Brüsszel bevándorláspolitikájával kapcsolatban tette, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy Magyarország soha nem adott felhatalmazást Brüsszelnek arra, hogy egyoldalúan döntsön, kik élnek Magyarországon. Sem fejlesztési, sem gazdasági, sem pénzügyi, sem jogi, sem egyéb együttműködés keretében. Amennyiben esetleg legitimnek tekintik, hogy ezt az unió nem tartja tiszteletben, miért nem tartják jogosnak vagy érthetőnek, hogy a magyar emberekben kétségek támadnak az uniót illetően?”

Lázár Jánosnak egyébként agrárérdekeltsége is van, ez is gyarapodott uniós milliárdokból. A Lázár család állami támogatásairól itt és itt olvashat bővebben.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.