Itt van Lázárék kőkemény válasza az unióról: Nem kell hálásnak lenni!

  • narancs hu
  • 2016. július 8.

Kis-Magyarország

Hódmezővásárhely polgármestereként közel 6 milliárd forint uniós fejlesztéshez kötődött. Megkérdeztük Lázár Jánost, nincs-e ellentmondás kilépési szándéka és a támogatások közt.

Uniós milliárdokból is fejlődött Hódmezővásárhely Lázár János polgármestersége alatt 2002 és 2012 között – az egyes fejlesztésekről korábbi cikkünkben részletesen olvashat.

A magyarnarancs.hu összesítése szerint a 2002 és 2012 közti tíz év alatt legalább 2,48 milliárd forintot számolhatott el a város csak olyan beruházásokra, amelyeket le is zártak, vagyis ezek olyan pályázatok, amelyeket Lázár János polgármestersége idején indítottak el, és be is fejeztek. A kisebb-nagyobb projektek között sok más mellett volt közvilágítás-fejlesztés, útépítés és -korszerűsítés, de újítottak fel EU-s forrásokból iskolát, illetve költöttek a belterületi csapadék- és belvíz elvezetésére is. Ebben az időszakban nem találtunk olyan lezárt projektet, amely milliárdos nagyságrendű lenne, a legnagyobb támogatás 366 millió forint volt, ezt a közvilágítás korszerűsítésére kapták, de 50 millió érkezett a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére, azaz Lázár János munkahelye is szépült uniós pénzből.

false

 

Fotó: MTI

 

A fentieken túl a Lázár János polgármestersége idején beadott, de már csak a távozása után befejezett önkormányzati beruházásokhoz és programokhoz 3,31 milliárd forint EU-s támogatást kapott Hódmezővásárhely. Több mint egymilliárd forint érkezett a Petőfi Művelődési Központ felújítására és bővítésére, de az a 941 millió forint sem nevezhető éppen aprópénznek, amelyet a hódmezővásárhelyi városrehabilitáció első ütemére ítéltek meg az önkormányzatnak. Ezeken felül egyebek közt jött uniós pénz villamos- (157 millió), köz- és kerékpárút- (79,2 millió) fejlesztésekre, a helyi kórház energetikai korszerűsítésére, óvodai programokra, de tanulói laptopokra (70,5 millió), illetve drogprevencióra (15,2 millió) is. Így tehát a Lázár János polgármestersége alatt elindított és a mai napig elszámolt pályázati pénzek összesen közel 5,8 milliárd forintot tesznek ki úgy, hogy ezen kívül azóta még majdnem ennyit utaltak a város számlájára a különböző európai uniós pénzekből finanszírozott beruházásokra, azokra, amelyeket már a Miniszterelnökséget vezető miniszter utáni városvezetés indított el.

Ehhez képest Lázár júliusi első kormányinfóján azt közölte, hogy jelenleg nem tudna jó szívvel amellett voksolni, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. „Vagy nem mennék el szavazni, vagy ha elmennék, akkor a kilépés mellett szavaznék egy ilyen szituációban” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Épp ezért kérdeztük meg pár napja a minisztert sajtósain keresztül, hogy nem lát-e ellentmondást a nyilatkozata és a korábbi támogatások közt. Ezt a választ kaptuk munkatársától:

„Az uniós fejlesztési források nem karitatív, jószolgálati adományok, hanem egy ország és egy szövetség együttműködése és összekapcsolódása során született megállapodások eredménye. Hazánk számos kereskedelmi, gazdasági engedményt biztosít az uniónak és számos gazdasági, mezőgazdasági vagy ipari szabályozásnak vetette alá magát, amelyek kedvező hatását és eredményét az unió piacai érezhetik.

De beszéljünk nyíltan! Amennyiben a kérdésében arra akar utalni, hogy az ön álláspontja szerint az említett uniós fejlesztési források azért érkeztek Magyarországra, mert az unió merő »jószívűségből« segíteni akarta hazánkat, amiért cserébe nekünk, magyaroknak hálásan alá kell vetnünk nemzeti érdekeinket Brüsszel akaratának, szeretném határozottan kijelenteni: nem osztjuk az álláspontját. A kormány a magyar emberek és Magyarország érdekeit védi!

Végezetül, tekintettel arra, hogy miniszter úr a kérdésében hivatkozott nyilatkozatát részben Brüsszel bevándorláspolitikájával kapcsolatban tette, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy Magyarország soha nem adott felhatalmazást Brüsszelnek arra, hogy egyoldalúan döntsön, kik élnek Magyarországon. Sem fejlesztési, sem gazdasági, sem pénzügyi, sem jogi, sem egyéb együttműködés keretében. Amennyiben esetleg legitimnek tekintik, hogy ezt az unió nem tartja tiszteletben, miért nem tartják jogosnak vagy érthetőnek, hogy a magyar emberekben kétségek támadnak az uniót illetően?”

Lázár Jánosnak egyébként agrárérdekeltsége is van, ez is gyarapodott uniós milliárdokból. A Lázár család állami támogatásairól itt és itt olvashat bővebben.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.