Izolációs falat épít a Mol, hogy megakadályozzák a gárdonyi talajszennyezés terjedését

  • narancs.hu
  • 2025. április 16.

Kis-Magyarország

A teljes kármentesítésre fordított összeg a milliárdos nagyságrendet is meghaladhatja.

A Mol megkezdte egy izolációs fal építését Gárdony zártkerti területén, ahol egy termékvezeték repedése talajszennyezést okozott – írja a Portfolio.hu.

A mintegy fél milliárd forintba kerülő fal a tervek szerint hosszú távon megakadályozza a szennyezés továbbterjedését.

A Mol közlése szerint a teljes kármentesítésre fordított összeg a milliárdos nagyságrendet is meghaladhatja. A falra azért van szükség, mert a talajba jutott üzemanyag egy 15-17 méter mélyen fekvő agyagos rétegen (ún. „fekü”) terül szét, amelynek enyhe lejtése miatt a szennyezés lassú, de folyamatos mozgása a jövőben nem kizárható. Az izolációs fal építése során a szakemberek 1,3 méter átmérőjű, körülbelül 27 méter mély, egymással átfedésben lévő furatokat készítenek, a furatban a fellazított talajt vízzel kevert cement, bentonit zaggyal töltik ki. Ez az anyag vízzáró réteget alkot, gátolva a szennyezés esetleges továbbterjedését.

A Mol az elmúlt hónapokban egy automatizált rendszert állított üzembe a talajba került üzemanyag eltávolítására, és naponta 700-1300 liter üzemanyagot távolít el a talajból. A szennyezés egy 30-40 méter sugarú kört érint és egyelőre nem terjedt tovább.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.