487 köbméter üzemanyag folyhatott el Gárdonynál

  • narancs.hu
  • 2025. január 20.

Belpol

Az Átlátszó cikke szerint két fúrt kút vizében mutattak ki szénhidrogént. A MOL állítja, ennek nincs köze a kilyukadt vezetékhez.

Egy hónap alatt 487 köbméter üzemanyag szivárgott el a MOL Százhalombatta-Pécs üzemanyagvezetékéből Gárdonynál tavaly. Bár a vállalat 1600 tonna földet vitt el a szennyezett területről, a levegő gázolajszagú, és a helyieknek okuk van feltételezni, hogy a kár következményeinek megszüntetése nem sikerült száz százalékosan – derül ki az Átlátszó írásából. 

A cikk szerint a pocsolyák teteje gyöngyház színű, mint amikor egy autóból szivárog az olaj az útra. A helyiek szerint ez a szennyeződés lentről szivároghat. A tönkrement üzemanyag-vezeték zártkerti üvezetben található. A közelben szőlőbirtokok vannak, a szomszédban homoktövis-ültetvény. Az itt élők, akik állatokat tartanak vagy növénytermesztéssel foglalkoznak – akadnak biogazdálkodók is –, fúrt kutakból nyerik a vizet. Sokan elbizonytalanodtak, hogy locsolhatnak-e most abból a vízből, és hogy érintette-e a szennyeződés a kertjüket. És mivel nem nagyon bíztak abban, hogy az állami cégtől hiteles adatot kapnak, összeadták a pénzt független vizsgálatra.

Két közeli kútban a mintavételkor szénhidrogén nyomát mutatták ki. Ez 2024. november 4-én, a gárdonyi polgármesteri hivatal által tartott fórumon hangzott el a jegyzőkönyv szerint. A MOL azonban állítja, ennek a szennyeződésnek nem lehet köze a szivárgáshoz. 

Az ilyen helyzetben természetes bizalmatlanságot nem oszlatta el, hogy – ez is a fórumon derült ki –, a cég eredetileg az észlelt szivárgás száz méteres körzetében ajánlotta fel a kutak vizsgálatát, és az is elhangzott, „lehetséges, hogy a szennyezés talált magának egy föld alatti vízeret és eljutott a víz odáig”. A MOL azonban később úgy tájékoztatott, hogy a szennyezett területet sikerült körbehatárolni.  

A cég először, tavaly október 18-án azt közölte, megközelítőleg 10 köbméternyi szénhidrogén folyt el. Később 300 köbméterről volt szó, az Átlátszó és a Greenpeace által közadat-igényléssel megszerzett adatok szerint 487 köbméter hiányzik.

A helyiek a vontatottan csordogáló információk láttán azt feltételezik, hogy a szennyezés kiterjedtebb, mint ahogy az olajvállalat állítja, akár egész Gárdony, a Velencei-tó is érintett lehet.

A Fejér Vármegyei Kormányhivatal tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, a lezárás határideje február 28-a.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.