Játék pénzzel fizette ki közmunkásait a polgármester, de saját boltjában azért beválthatták azokat

  • narancs.hu
  • 2017. május 5.

Kis-Magyarország

Magyarország mindig képes megújítani az abszurd műfaját! De ez már szinte rabszolgaság.

Elég meredek sztorit mutat be a Célpont péntek este – derül ki a 24.hu előzeteséből.

A Hír Tv stábja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túrricsére látogatott, ahol a helyi polgármester Érpataknál is „érpatakibb” modelljét járták körbe.

Garda Endre polgármester ugyanis a közmunkások bérét magánál tartotta, és olyan jegyrendszert alakított ki, ahol az ő friss alapítású boltjában lehetett beváltani a „jegyeket”. Azaz arra kényszerítette a helyieket, hogy mindenképp nála vásároljanak, ne máshol: tehát ne a település másik boltjában, vagy ne egy nagyobb üzletben. Ráadásul a riport szerint pályázati pénzből nyitotta meg üzletét a polgármester. „A korábbi bolt éves forgalma addig 75–80 millió forint közt mozgott. Aztán, ahogy megnyitott a polgármester boltja, szépen lecsökkent év végére 25 millióra – magyarázza az igazi bolt egyik alkalmazottja. – A faluban a szociális bolt megnyitása után nem volt többé verseny. Hiába volt a nem szociális boltban minden olcsóbb, a közmunkások és a segélyezettek, mivel utalványt kaptak, csak a drágább szociális boltba tudtak menni vásárolni.”

Aztán a helyiek fellázadtak. „Nem tudtak cipőket venni, nem tudtak iskolába menni a gyerekek. A polgármesternek szóltak, hogy pénzt adjon, de egynek se adott, azt mondta, menjetek jegyért, de abból nem lehetett cipőt venni – mondta Lázár Ferenc, a polgármester elleni lázadás egyik vezetője.”

Kemény sztori, kemény ország.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.