Veres András püspök, a Szombathelyi Egyházmegye főpásztora beiktatási beszédében szolgálata céljául azt jelölte meg, hogy minél több embert vigyen el Jézushoz. Akkor a hitoktatás erősítésében látta azt az utat, amely a fiatalokat és a családokat az egyházhoz vezeti, ma viszont már komplett iskolát épít az adófizetők – beleértve a nem hívőket is – pénzén.
Mert kell egy tornaterem
Szombathelyen az első egyházmegyei iskola a 19. század végén épült, és kisebb megszakítással azóta is azt használja a katolikus egyház, így érthető, hogy a fenntartó korszerű, szép, 21. századi új épületben gondolkodik, amelyben a mindennapi testnevelésre alkalmas tornaterem is van. „Az iskola jelenlegi két épületének egyikében sincs tornaterem,
| Váci balhé A váci piaristáknál folyó kétes ügyekről szóló, közelmúltbeli cikkünk itt olvasható. |
csak 1-1 tornaszoba, amelyeknek a mérete egyenként kb. 100-100 nm. Ez ma óriási hátrány az intézmény és a tanulói számára. Így a mindennapi testnevelési kötelezettségnek sem tudunk eleget tenni, a szabadidős sporttevékenységről nem is beszélve. Külön problémát jelentett, mivel mindkét jelenlegi épületünk a történelmi belvárosban, római romok fölött található, hogy sem terület nem áll rendelkezésünkre, sem építési engedélyt nem kapunk egy sportcsarnok építésére” – mondta lapunknak Veres András.
Az új iskola tornacsarnokában viszont bőven lesz hely. A pályázatról szóló közlemény alapján biztosra vehetjük, hogy a 21. századi igényeket minden szempontból kielégítő oktatási intézmény épül Szombathely külvárosában: „a 24 tantermes iskola alapterülete 8313 nm, ebből a tornacsarnok csaknem 1350 nm, ezáltal biztosítottak lesznek a mindennapos testnevelés tárgyi feltételei is. A tantermek mellett 11 csoportterem, laborok, valamint szertárak és öltözők kerülnek kialakításra, így a Brenner János Általános Iskola és Gimnázium 2015. szeptember 1-jétől már az új helyen kezdi meg tevékenységét. A Szombathelyi Egyházmegye saját forrásból újítja fel a létesítményhez tartozó volt Szalézi Kollégium épületét, amelyben az iskola működéséhez szükséges termek kapnak elhelyezést.”
| ||
A pragmatikus, az egyházmegyét erős kézzel átszervező és az új evangelizációt hirdető püspök az alapkőletételnél így fogalmazott: „Kicsit úgy érzem magamat, mint a mesében a szegény legény, aki el akarja nyerni a királykisasszony kegyét, de számtalan megpróbáltatáson kell keresztülmennie, míg végül megszerzi a menyasszonyt, és happy enddel ünnepelnek.”
A városban nem mindenki osztja a főpásztor boldogságát. Szombathelyen az elmúlt három ciklusban három önkormányzati oktatási intézményt zárt be a képviselő-testület „felmenő rendszerben”: először egy óvodát 2002–2006 között a szocialista városvezetés, a következő ciklusban ugyanők egy peremkerületi általános iskolát (és egyet átadtak az evangélikusoknak), 2010 után pedig a Fidesz–KDNP-adminisztráció egy gimnáziumot számolt fel, és kiürült egy kollégium is. Épp ezért fogalmazódik meg számos szombathelyi polgár fejében – mint az a beruházásról szóló cikkek margójára felkerült –, pártszimpátiától és felekezeti hovatartozástól függetlenül, hogy a katolikus egyház most a világi intézmények rovására bővíti az intézményrendszerét.
A bezárásokat a csökkenő gyerekszámmal indokolták hajdan az illetékesek; az óvodák kihasználtsága viszont teljes a megyeszékhelyen, és ez várhatóan így is marad. A statisztikák szerint mérséklődött a megyére jellemző gyerekszámcsökkenés üteme, a 2001-es adatokhoz képest az 1–4 éves korosztály létszáma alig lett kevesebb 2011-re, továbbá a hároméves kortól kötelező óvodáztatás is növelte az jelentkezők létszámát. A Narancsnak Veres András is ezzel indokolta a két új csoport indítását a Brenner János Nevelési Központ jelenlegi székhelyén: „A Bem utcai óvodában a 100 fős létszámnak megfelelően négy csoportszoba van, a telephelyen a létszám nem bővíthető, ezért is van szükség a fejlesztésre. A 2012-ben készült felmérés szerint a városban az óvodai kapacitás bővítésére igény van, a pályázati felhívásban ezért kötötte ki az Emmi az iskolaépítés támogatási feltételeként az óvodai férőhelybővítést is. 2014 szeptemberétől az új szabályozás miatt tíz-húsz százalékkal több gyermek jelenik meg várhatóan az óvodákban. A városban az óvodai ellátást tekintve természetesen nem mindig igazodik egymáshoz az igény és a rendelkezésre álló férőhely, 2012-ben is voltak túlterhelt óvodák.”
Expanzió
Az általános iskolákról is úgy nyilatkozott a helyi Klik vezetője, Fodor István, hogy Szombathelyen öt új első osztályt kell indítani az általános iskolákban a most kezdődő tanévben.
A középiskolákkal viszont más a helyzet.
A Vas Megyei Munkaügyi Központ honlapján megjelent publikáció szerint 2014-ben 105 fővel kevesebb nyolcadikos volt, mint az előző tanévben, és a korábbi felmérések is évről évre egyre kevesebb kilencedik osztályossal számoltak. A KSH népszámlálási adatai szerint az előző népszámláláshoz képest 2011-re ötezer fővel csökkent a 10–14 éves korosztály létszáma, és hasonló a helyzet az 5–9 éves korosztályban is, azaz nem lehet számítani a középiskolákba jelentkezők számának növekedésére. E stagnálás miatt a középiskolákban inkább leépítésre lenne szükség. A gimnáziumi kapacitás a tavalyi tanévről az ideire 30 fővel nőtt, mégpedig az egyháznak köszönhetően: a domonkos nővérek által működtetett kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola bővítette nevét és kínálatát egy gimnáziumi osztállyal és kollégiummal.
Szombathelyen is működik katolikus középiskola, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium. A
| ||
szombathelyi gimnáziumok népszerűek, minden osztályt a tervezett létszámmal, teljes kihasználtsággal indítanak – egy kivételével, és ez a premontrei, ahol a munkaügyi központ tanulmánya szerint a tervezettnél jelentősen, negyven százalékkal kisebb létszámmal indul a négy osztályból kettő.
A helyi polgárok reakcióira és egy helyi internetes portál, az alon.hu azon kérdésére, hogy mennyiben változtat az új egyházi iskola a jelenlegi oktatási struktúrán, Fodor István azt felelte: nem jön létre új iskola. Pro forma valóban nem, hiszen meglévő iskolájukat költöztetik új épületbe, és a gimnáziumi képzés már elindult. Kérdésünkre, hogy a gimnáziumi férőhelyek számát is bővíti-e az egyház annak ellenére, hogy a premontreiben is kevesebb a gyerek, Veres Andrástól ezt a választ kaptuk: „A Brenner János Nevelési Központ a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában működik, míg a Premontrei Gimnáziumnak a Csornai Premontrei Apátság a fenntartója. Tehát két különböző intézményről van szó. Miután a Premontrei Gimnáziumban négyosztályos gimnáziumi képzés folyik, szükségesnek éreztük egy nyolcosztályos gimnázium elindítását. Ez meg is történt két évvel ezelőtt. A Brenner János Nevelési Központ a 2011/2012-es tanévben felmenő rendszerben indította el a nyolcosztályos gimnáziumot. Most szeptemberben indul a harmadik évfolyam. Ilyen képzés egyházi fenntartású intézményben ez ideig Szombathelyen nem folyt.”
Megjegyzendő, hogy a fideszes többségű képviselő-testület abban a tanévben szüntette meg a város egyik gimnáziumát, amikor az egyházmegye elindította a saját gimnáziumi osztályait a Brennerben. Úgy tűnik, az egyházmegye most a premontreiekkel is konkurálni kíván, esetleg a püspök ennyire eltökélt: a hozzájuk általános iskolába járó gyerekeket az intézményen belül akarja tartani, és egy rendi fenntartású gimnáziummal sem akar rajtuk osztozni.
Maradt másnak is
Az egyházmegye az új épület kialakítását nem saját forrásból fedezi: az uniós és az állami támogatás együttesen 2,2 milliárd forint, amely a beruházás teljes költségét fedezi. Lesz azért az egyházmegyének is kiadása, mivel a Szalézi Kollégiumra is igényt tartanak. Hogy az erre fordítandó saját forrás mekkora lesz, arról – a püspöktől kapott tájékoztatás szerint – még tárgyalnak.
A pályázaton az egyházmegyének nem volt versenytársa, azt kifejezetten az ő projektjére írták ki. Kiemelt pályázat volt, amelyet a kétszakaszos eljárás második részében a kormány határozattal is nevesített, azaz megjelölte, hogy a meghirdetett 1,3 milliárd forintos keretösszegű pályázatnak egyetlen nyertese lesz, a Szombathelyi Egyházmegye. Született aztán még egy kormányhatározat (2014. február 18-án), amely az 1,3 milliárd forintot megtoldotta további 900 millióval. Utóbbi forrását a szöveg nem jelöli meg, és indoklás sem szerepel a miniszterelnök által jegyzett dokumentumban.
Az egyházmegye tervére szabott kiírásnak a tornaterem-fejlesztésen, a férőhelybővítésen kívül volt még egy lényeges pontja, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációja. Az új épület ugyan alapvetően nyugodt kispolgárias övezetben épül, de elszórtan, egy-egy önkormányzati ingatlanra korlátozva több „miniszegregátum” volt található. A környéken amúgy hagyománya van a halmozottan hátrányos helyzetűekkel való törődésnek, az ezt vállaló szaléziak temploma és kultúrháza is ebben a városrészben épült még a múlt század elején. Mára a szegregátumok többségét felszámolták, az új intézmény viszont a szalézi templom mellett épül, és bekebelezi a Szalézi Kollégiumot is. Megkérdeztük a megyés püspököt, ők hogyan képzelik az integrációt, és kértük a pályázat erre vonatkozó fejezetét, amit nem kaptunk meg: „A pályázat anyagát nem áll módomban kiadni. A hátrányos helyzetről szóló információkat érzékeny adatnak érzem, de néhányat általánosságban szívesen megosztok önnel. A hátrányos helyzetű tanulóink száma az iskolában 27 fő, az óvodában 8 fő. Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a hátrányos helyzet megállapítása objektív feltételek teljesülése esetén lesz hivatalos, amely viszont nem mindig mutatja a gyermek vagy a család valós helyzetét. Ugyanis nem számítható ide több olyan család, akik nehéz körülmények között élnek, de kicsúsznak a törvényi kategóriából a jövedelemkorlát miatt. Így van ez sok nagycsalád esetében is. Iskolánk diákjainak közel 40 százaléka nagycsaládos. Iskolánkban sok a sajátos nevelési igényű tanuló is, akik szintén nem hátrányos helyzetűek. Nekik is szeretnénk az eddigiekhez képest még több segítséget adni. Az ilyen tanulók száma iskolánkban jelenleg 28 fő. Ezek száma már a most induló 2014/2015-ös tanévben is növekedni fog.”
A Nyugat-dunántúli Operatív Programban (NYDOP) több oktatásfejlesztési pályázatot írtak ki. A kiemeltként kezelt egyházmegyei pályázat a „Kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok fejlesztése” komponens alatt szerepel 2,2 milliárd forinttal, mint egyetlen nyertes. Ne gondoljuk azonban, hogy a Szombathelyi Egyházmegye mindent visz. Az NYDOP több oktatásfejlesztési célú pályázatot tartalmaz, például „Nevelési intézmények fejlesztése” célra 1,398 milliárd forintot szánt – ebből az összegből tizenegy pályázó részesült.
