Rohad, elgazosodott és balesetveszélyessé vált a muhi emlékhely

Az 1241-ben történt csata emlékhelye katasztrofális állapotban van. Az állam tavaly önkormányzati gondozásba adta, ám az apró falunak nincs kapacitása gondozni a létesítményt. A tervező Vadász György szerint elkeserítő mindez.

Siralmas állapotban van, és napról napra csak tovább romlik a 35. számú főút mellé 1991-ben épített muhi emlékhely. A bejárattól az emlékdombig vezető gyalogos bejáró vasúti talpfákból épült meg, amelyek elkorhadtak az idők folyamán. Jelenleg pedig csak gazdája, nem gondozója van az emlékhelynek.

Tragikus múlt és a szomorú jelen

A muhi csata 1241. április 11–12-én történt, amikor a Batu kán által vezetett tatár csapatok a Sajó mentén megsemmisítették IV. Béla mintegy 60-65 ezer főre becsült magyar hadseregét. Az emlékművel ennek a csatának és az áldozatoknak állított emléket az utókor: a neves magyar építész, a kétszeres Kossuth-díjas, Ybl-díjas, építészeti nívódíjas és Prima Primissima díjjal kitüntetett Vadász György vállalta el anno a tervezési feladatot. Vadász elképzelései alapján a Muhi melletti emlékhelyen van egy jelképes sírhalom, ennek a területén fakereszteket helyeztek el, de felállítottak egy kettős keresztet is lélekharanggal, valamint feszület és szárnyas angyal is került ide.

 

Fotó: A szerző felvételei

Ottjártunkkor azonban azt láttuk, hogy az alkotás fakeresztjei – amelyekkel a keresztény halottaknak állítottak emléket – peregnek szét, a vízszintes elem pedig többről is hiányzik. Legnagyobb gond viszont a domb belsejét borító bazaltréteggel van, ahol már karvastagságú repedések tátongnak – innen peregnek a kövek. A messziről szépnek érzékelt emlékhely az oda látogatókban méltán kelt csalódást, hiszen több figyelmet érdemelne.

Az állam lepasszolta

Egy észak-magyarországi muzeológustól megtudtuk, hogy a Muhi melletti építmény nem élvezi a műemlékvédelem támogatását, mivel azt nem sorolták a műemléki kategóriába. Korábban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat felügyelete alatt állt, de 2013-ban a kormány úgy döntött, hogy minden múzeumot annak a településnek kell átadni, amelyiken az megtalálható.

Így került a muhi emlékhely a mindössze 535 fős borsodi kis falu önkormányzatához, ám ahhoz már semmiféle plusztámogatás nem társult. Czinglérné Tóth Gizella polgármester elmondta: erejükből arra sem futja, hogy a 2,5 hektáros területet rendszeresen kaszálni tudják, ezért örülnek az önkéntes alkalmi segítők munkájának. Nekik köszönhető, hogy mindezek ellenére viszonylag rendben van az emlékhely térsége. A közmunkásokkal ugyanis a község alapvető feladatait meg tudja oldani, de pluszmunkát már nem tud rájuk osztani.

Jól látszik a hiányzó keresztléc

 

A település vezetője elmondta azt is, hogy a problémáról már sokan értesültek, mivel sok helyről kért segítséget, de idáig nem járt eredménnyel. Legutóbb az Örökségvédelmi Hivatal kért tőlük információt a kialakult állapotról, amit elküldtek.

Megdöbbent az alkotó

Megkerestük az ügyben a megyei kormánymegbízottat, ám Demeter Ervin hivatalától azt a választ kaptuk, hogy nem illetékesek ebben az ügyben. A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat elnöke, Mengyi Roland még csak válaszra sem méltatta megkeresésünket.

Vadász György tőlünk értesült a kialakult állapotokról. Az alkotó annyit mondott el: nem érti, hogy történelmünk egy darabja – akkor is, ha az tragédiát jelent a magyarságra nézve –, miért nem kap nagyobb figyelmet. A 81 éves Vadász kijelentette, hogy elkeseredett a tények hallatán, mert a múlt emléke előtt illik tisztelegni.

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló esetről tud, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk.