Kilenc civil szervezet tiltakozik a Szegedre tervezett harmadik Tisza-híd tervének eddig nyilvánosságra került változata ellen. A civilek – köztük a Járda a Gyalogosoké, a Magyar Kerékpárosklub, az Energiaklub, a Magyar Közlekedési Klub – legfőképp azt sérelmezik, hogy amikor a több ezer helyi lakos megtudja majd, mi készül, már késő lesz.
„Sok évtizednyi halogatás és ígérgetés után az Építési és Beruházási Minisztérium (most már Építési és Közlekedési Minisztérium – a szerk.) megbízásából most végre részletes terveket készítenek a szegedi 3. Tisza-híd megépítéséhez. A szegediek, és főleg az érintett Bécsi körút környékén élő belvárosi és alsóvárosi lakosok még nem is sejtik, hogy mennyire botrányos és fölháborító tervek készülnek a budapesti tervezőirodánál” – fogalmaz a civilek közleménye. – „Nem is tudhatják, mert a szegedieket senki nem kérdezi meg, és nem tájékoztatja a projektről. A koncepció megalkotásánál sem voltak kíváncsiak sem a szegedi civil szervezetek, sem a lakosok véleményére, ennek pedig az lesz a következménye, hogy mikor az érintett, több ezer helyi lakos megtudja a részleteket, már nem lehet semmin sem változtatni.”
A civilek így látják, mit terveznek a tervezők: „egy 6-7 sávos belvárosi autópályát a Bécsi körútra, a házak ablaka alá vitt járműforgalommal, túlságosan keskeny bicikliúttal, rengeteg kivágott fával és bokorral, minimálisra csökkenő zöldterülettel. Teljesen figyelmen kívül hagyják Szeged közlekedési koncepcióit, autóba fullasztják Alsóvárost, megszüntetik a buszsávokat, és a zebrák egy részét. A hídra nem terveznek helyi tömegközlekedést, és a vasúti hidat sem tervezik most meg, sőt, a makói vasútvonal városhoz közeli részét megszüntetnék, tönkretéve ezzel a vasúti közlekedés maradékát is. A 70-es évek benzingőzös szemléletét hoznák vissza Szegedre, de hogy ezt leplezzék, greenwashing gyanánt a hidat mindenféle növényekkel futtatnák be – egyébként teljesen értelmetlenül.”
A közleményből kiderül, nem csak a minisztériumot, de az önkormányzatot is hibáztatják a szervezetek: „közös ámokfutásról” írnak, és azt követelik, hogy a tervezés a lakosok és a civil szervezetek bevonásával folytatódjon, illetve úgy alakuljon át a terv, hogy megfeleljen a 21. századi követelményeknek.
A tiltakozást Magyar László szakértő (Energiaklub), Pap Dániel aktivista (Extinction Rebellion Magyarország), Veszprémy Márton aktivista (Friday for Future Magyarország), Kаjоs Bаrnаbás alapító (A Járda a Gyalogosoké), Fodor Gergely elnök (Közlekedő Tömeg Egyesület), Kürti Gábor elnök (Magyar Kerékpárosklub), Pongrácz Gergely elnök (Magyar Közlekedési Klub), Tömör Miklós projektmenedzser (Város és Folyó - VALYO), Árva János alapító (Velo Budapest) írta alá.
Érveiket részletesen itt fejtik ki.
Bemutatták azt is, az eddig megismert információk alapján hogyan nézne ki a hídra vezető Bécsi körút és az azt keresztező Boldogasszony sugárút a híd megépítése és a hozzá kötődő beruházások nyomán.
A magyarnarancs.hu megkérdezte a tiltakozásról a szegedi önkormányzatot. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azt írja, „a szegedi déli híd a Nagykörút bezárásával a Tisza mindkét partján új fejlesztési területeket tár fel, amik előbb-utóbb beépülnek és ezekhez nyilván szintén fog forgalom kapcsolódni. Tehát 50 éves távlatban nem csak a jelenlegi forgalmat kell, hogy az új híd elvigye, hanem az Újszegeden a vasúttól délre fekvő és a szegedi oldalon a jelenlegi MÁV teherpályaudvar területén várható fejlesztések hatását is. Erre készült forgalmi becslés, ennek alapján tervezték meg a mérnökök a forgalomtechnikát, természetesen figyelembe véve azt is, hogy a Belvárosi hídról a személygépjármű forgalom alapvetően ide fog terelődni.”
Az alpolgármester márpedig úgy ítéli meg, az új híd jó kerékpáros és gyalogos kapcsolatot fog biztosítani a folyó két partja között, és a projektben a troliközlekedés későbbi fejlesztésének a részbeni előkészítése is szerepel. Megterveztetik az új körútszakasz mentén a megállóhelyeket. A Bécsi körúti szakaszon a Főmterv bevont a munkába kertész tervezőt, aki „részletesen vizsgálja a növényállományt és a közlekedési munkarészeknél figyelembe veszik a javaslatait”.
Nagy Sándor emlékeztet, amikor a tervezést előkészítették, a szegedi önkormányzat kérte, olyan megoldás szülessen, ami később lehetővé teszi, hogy vasúti híd is épüljön a most építendő közúti híd mellé. Az épülő pilléreknek ezt is el kell bírniuk, így választják ki a híd szerkezetét is, és mindezt a novemberi közmeghallgatáson bemutatták.
„Mivel egy olyan városi híd épül, ahonnan remek kilátás nyílik majd a városra is, tehát várhatóan mindenképpen megjelenik itt egy nézelődő forgalom, ezért a tervezés során az északi oldal ennek megfelelően meg kíván felelni ennek a közösségi igénynek is. Olyan, egyedi zöld tér kerül kialakításra, ami egyrészt kellemesebbé teszi a gyalogos közlekedést, másrészt alkalmas arra is, hogy az emberek itt elidőzzenek, a város szépségében gyönyörködve” – írta az alpolgármester.
A régen megálmodott harmadik szegedi híd politikai előéletéről ebben a cikkben írtunk:
