„Decemberben több Békés megyei település, eddig összesen közel 13,5 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott a TOP-Plusz keretéből (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - a szerk.). Éppen a napokban kapott értesítést a megyei önkormányzat a legutóbbiról: több mint 1,7 milliárd forintról döntöttek kedvezően, mely összeget többek közt egészségügyi és turisztikai fejlesztésekre lehet felhasználni. Korábban pedig csaknem 10 milliárd forintos fejlesztési forrásról született pozitív döntés. Ennek értelmében belterületi utak fejlesztése, parkok, zöldfelületek kialakítása, hatékony csapadékelvezetési és hulladékgazdálkodási fejlesztések, valamint kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása is lehetővé válik a Békés megyei települések számára. Ezt megelőzően közel 2 milliárd forintos összegről ítéltek kedvezően. A települések többek közt ipari parkok, inkubátorházak fejlesztésére, valamint a helyi termelők, helyi termékek piacra jutásának támogatására tudják felhasználni a forrást” – írta tavaly december közepén közéleti Facebook-oldalán Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a Békés megyei közgyűlés elnöke.
Az összesítések alapján tudható, hogy tavaly a Dél-Békést magában foglaló orosházi és mezőkovácsházi járásokban a TOP Plusz pályázati kiírásain összesen 4 milliárd 730 millió forintos támogatásról született döntés. Ebből közel 1,8 milliárd forint Orosházának és mintegy 3 milliárd a dél-békési választókerület többi településének jutott. A támogatások projektmenedzseri feladataira az elnyert összeg 2,5 százaléka fordítható. Ez 2022-ben Orosházán 44 millió, míg a térség összes többi településén 75 millió forint volt. A választókerület központjában, Orosházán az ezzel összefüggő feladatokat az Oros-Projekt Kft., míg az orosházi járás többi és a mezőkovácsházi járás összes településén a megyei önkormányzat végezte el. Utóbbi az érintettek megelégedésére.
A dél-békési térség Orosházán kívüli projektmenedzseri feladataira és ennek forrásaira vetett szemet az eddig a választókerület központjában ténykedő Oros-Projekt Kft. és a fővárosból újonnan érkező Tenderauditor Kft. Aligha tudná letagadni Erdős Norbert, hogy a Tenderauditort ő próbálja meg helyzetbe hozni saját választókerületében. Hiszen akár Tótkomlóson, akár Mezőhegyesen hívja össze szakmai napra a polgármestereket, mindig ott van a Tenderauditor Kft. és az Oros-Projekt Kft. is, azonban az eddig projektmenedzseri feladatokat ellátó Békés megyei önkormányzat csapata már nincs jelen ezeken a rendezvényeken.
Ha Erdősnek sikerül a dél-békési térségben kitúrni, de legalábbis háttérbe szorítani a Békés megyei önkormányzat eddig projektmenedzsmenti feladatokat elvégző munkatársait, akkor őket nagy valószínűséggel el kell majd bocsátani, mert a foglalkoztatásuk fedezetére szolgáló forrás megszűnik. Aligha véletlen, hogy többen tudni vélik, ezeket a szakembereket az Oros-Projekt Kft. már megkereste azzal, hogy a jövőben dolgozzanak náluk. Mindez érzékeny veszteség lenne Zalai Mihálynak.
A történtek mögött többen Erdős Norbert visszavágását sejtik. Arra céloznak ezzel, Erdős nem felejthette el, hogy 2021 decemberében, amikor a Fidesz eldöntötte, nem a költségvetési csalás vádjával bíróság előtt álló Simonka Györgyöt indítja ebben a körzetben a 2022-es parlamenti választáson, akkor Zalai Mihály nem őt támogatta. Már csak azért sem, mert Zalai is eljátszott a gondolattal, hogy a meglehetősen kevés felhatalmazást adó megyei közgyűlés elnöksége után lehetne akár az Országgyűlés tagja. De Zalaival szemben érzékelhető egyfajta bizalomvesztés is, amiért nagyon jelentős forrásvesztésért teszik felelőssé a magyar-román határon átnyúló EU-s támogatási forrás miatt.
Ez a harc azonban döntés elé állít több dél-békési polgármestert. Néhányan megpróbálnak időt húzni és a döntést elodázni, hogy új, és immár az Erdős által erőteljesen javasolt Oros-Projekt Kft.-t és Tenderauditor Kft. válasszák, vagy maradjanak a megyei önkormányzat kötelékein belül. A dilemmát az okozza, hogy jó szakmai kapcsolat alakult ki ebben a tekintetben a települések és a megyei önkormányzat között. Most viszont arra biztatja őket a térség fideszes országgyűlési képviselője, hogy bízzák meg azt az Oros-Projekt Kft.-t, amelyben az utóbbi időben többször csalódniuk kellett. A cég elnyert TOP-os projekteket adott vissza, csúsztak a határidőkkel, de előfordult az is, hogy az orosházi önkormányzatnak több százmillió forintot kellett beletennie egy projektbe, mert a csúszások miatt jócskán megemelkedtek a kivitelezési költségek.
Ez utóbbiról március elején posztolt közösségi oldalán igen dühös hangú bejegyzést Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő, aki korábban több cikluson keresztül polgármesterként vezette a dél-békési várost és volt parlamenti képviselő is. Az érintett polgármestereknek az is gondot okoz, hogy nem ismerik a fővárosi Tenderauditor Kft.-t, és nem értik, miért akarja rájuk tukmálni ezt a céget Erdős Norbert. Több településvezető azt sem érti, hogy a Simonka utódaként fellépő Erdős miért teremt elődjével jogfolytonosságot. Kétkedve nézik, hogy éppen Simonka György korábbi „kifutófiúja”, Kraszkó Mihály próbálja győzködni őket arról, a megyei önkormányzat projektmenedzseri feladatait adják át a korábban nem jól teljesítő Oros-Projekt Kft.-nek. Kraszkó korábban Simonka mellett az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjeinél tűnt fel, most pedig Erdős mellett a TOP-os pályázatokat intézi.
Ráadásul egy furcsa, sőt példa nélküli ellentmondásra jöttünk rá, amikor átnéztük a térség megvalósult EFOP-os projektjeit. Egy 2018 őszén indított családi egészségnapokat is magában foglaló projekt nyílt, közbeszerzési eljárásán a Topsec Informatikai és Oktatási Kft. futott be győztesként. A cég ajánlatában, mások mellett, Kraszkó Mihály andragógust (felnőttképzéssel foglalkozó szakember) nevezte szakértőként. Csakhogy nem sokkal később a hangzatos nevű „Humán kapacitások fejlesztése a helyi tudástőke gyarapítása céljából” címet viselő projekt konzorciumi vezetője Tótkomlós városa, míg 2019-ben ennek a projektnek a szakmai vezetője Kraszkó Mihály lett, így kettős szerepbe került. Irányítóként saját magát, a szakértőt is ellenőrizni és vezetni kellett volna. Ez nem csak lehetetlen, de összeférhetetlenségi kérdéseket sorát veti fel. „Nem lehet valaki egyszerre rabló és pandúr” – fogalmazott az egyik forrásunk. Ám ez ott és akkor nem zavart senkit.
Kraszkó pályaképéhez hozzátartozik, hogy még 2019-ben Simonka segítségével cége szerződött a dél-békési térség több településével a Magyar Falu Program pályázatainak elkészítésére és projekt lebonyolítására. Ezek között volt Kardoskút, Kevermes, Kisdombegyház és Medgyesbodzás is. A teljes pályázati összeg 7 százaléka járt neki a munkáért, amiért teljeskörű munkát vállalt, s amelyet nem teljesített. Az elszámolásokkal, hiánypótlásokkal, szakmai anyagok leadásával részben vagy egészben adós maradt. Több polgármester ezért nem kíván vele dolgozni a jövőben.
Nem így Erdős Norbert, mert az ő csapatának a tagja, egyben az Oros-Projekt Kft. és Tenderauditor Kft. tandemjének a munkatársa lett. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a dél-békési térségben, Orosháza kivételével, a nyertes TOP-pályázatok mindegyikénél konzorciumi szerződés született az érintett település és a Békés megyei önkormányzat között a projektmenedzseri feladatokról. Erről mind a települési képviselő-testületeknél, mind a megyei közgyűlésben határozatok születtek. Ezeket most egyenként kellene felbontani és megindokolni mindennek okát. Sok polgármester úgy érzi, hogy harapófogóba került. Azzal ugyanis nem állhatnak elő, hogy erre utasítja őket Simonka embere, akinek szakmai hitele egyébként is mérsékelt. De az is vérszegény és szakmailag alá nem támasztható indok lenne, hogy Kraszkó immár Erdős Norbert embere.
A TOP-os pályázatokkal kapcsolatban kérdéseinkkel kerestük Erdős Norbertet és Zalai Mihályt, de egyiküktől sem kaptunk választ cikkünk megjelenéséig.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Zalai Mihály, a Békés megyei önkormányzat elnöke, aki azt írta, a Területfejlesztési Operatív Program pályázatainak projektmenedzsmenti feladataira az orosházi és mezőkovácsházi járás településeinek többségével kötöttek megállapodást, és ezekről a megállapodásokról a települési önkormányzatok döntöttek, nem a térség országgyűlési képviselője.
Zalai azt is írta, hogy nem minden területi rendezvényen vesz részt a megyei önkormányzat, de erre szerinte nincs is szükség, mert közvetlenül tartják a településekkel a kapcsolatot, rendszeresen találkoznak helyben és a csabai vármegyeházán is, illetve minden évben egy vagy több alkalommal Infonapot is szerveznek, amely idén március 29-én lesz.
Arról, hogy ha az Oros-Projekt Kft. és a Tenderauditor Kft. a megyei önkormányzat csapatával szemben elnyeri az orosházi és mezőkovácsház kistérségek települései TOP-os pályázatainak projektmenedzseri feladatát, akkor a megyei önkormányzatnak esetleg forrás hiányában el kell bocsátania munkatársait, Zalai azt válaszolta, a megyei önkormányzat már elfogadta a 2023-as költségvetését, működése stabil, és nem terveznek elbocsátást.
Kraszkó Mihály működésével kapcsolatban Zalai az érintettek felkeresését javasolta, végül pedig kijelentette:
"Nincs szó semmilyen politikai harcról."
"Valamennyi országgyűlési képviselővel kiváló a szakmai együttműködésem és az általam vezetett önkormányzaté is. Hiszek abban, hogy a helyi és területi szereplők jó együttműködése a feltétele a Békés vármegyei fejlesztések megvalósításának" – írta Zalai Mihály.
(Címlapképünk illusztráció)
