A szociális és foglalkoztatási szövetkezetek kapcsán számos botrány látott napvilágot a közelmúltban, ezek közül a két legnagyobb visszhangot a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet visszaélései, és a fideszes Mengyi Roland Voldemort-ügy ként elhíresült esete váltotta ki.
| ||
A szövetkezetek az utóbbi években azért válhattak a visszaélések fontos terepévé, mert uniós források tízmilliárdjai szabadultak a speciális formában működő vállalkozásokra. A könnyen jött közpénzre sokan le is csaptak, egyre-másra alakultak a szociális szövetkezetek, amelyek valódi céljuk szerint elsősorban helyi szükségleteket elégítenek ki, és a társadalom peremére szorult embereket segítik. Tevékenységi körük bármi lehet, és az államtól nemcsak az induláshoz szükséges forrásokhoz juthatnak hozzá, de működésük első négy évében mind a munkaadók, mind a munkavállalók komoly adó- és járulékkedvezményt is kapnak.
Lépett a kormány
| Nyitott kapuk az ügyeskedők előtt Ahhoz, hogy a szociális szövetkezetek a gyanús pénzszerzések és költések melegágyává válhattak, hozzájárult az is, hogy ezt a vállalkozási formát a hatóságok csak látszólag ellenőrizték, az elnyert, egyenként 15 és 50 millió forint közötti támogatások felhasználásáról pedig szinte alig lehet tudni valamit. A pályázati keretek lecsapolására az elmúlt években számos érdekkör több szociális szövetkezetet is alapított, ezek általában ugyanarra a címre vannak bejegyezve, nem ritka, hogy családtagok a cégjegyzésre jogosultak. A közelmúltban mi is bemutattuk a rendszer működését és egy egri esetet: egy helyi testvérpár és családtagjaik egyre-másra alapították meg a szociális szövetkezeteiket, amelyekkel összesen 165 millió forintnyi uniós forrást nyertek úgy, hogy a pénznek gyakorlatilag nyoma veszett, szinte semmilyen érdemi eredményt nem tudnak felmutatni. Egy korábbi korrupcióinfóján az LMP-s Hadházy Ákos is feltárt több olyan ügyet, amely során egyértelmű volt, hogy a pályázatokon nyertes szociális szövetkezetek felvették a pályázati támogatást, de a pénz eltűnt, a beígért fejlesztés pedig sehol sem található. A rendszerben olyan vállalkozók is meglátták a lehetőséget, akik így akartak nagyon olcsó munkaerőhöz jutni, a módszerük a következő: megszüntetik a munkavállalóik jogviszonyát, majd átirányítják őket a közeli szociális szövetkezethez, ahonnan aztán a volt dolgozókat visszabérlik szerződéses formában. Persze ez adócsalás, de ágazati forrásaink szerint többen éltek már ezzel a lehetőséggel, elsősorban az őrző-védő feladatokra szakosodott cégek. |
Talán Farkas Flóriánék gátlástalan pénzszórása és a Voldemort-ügy miatt is dönthetett úgy a Fidesz, hogy törvényt módosítanak és megszüntetik a foglalkoztatási szövetkezeteket, illetve kötelező lesz a szociális szövetkezetekben önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak vagy jótékonysági szervezetnek részt venni. A még elfogadás előtt álló módosítás indoklásában egyebek közt az szerepel, hogy a kormány tudomására jutott, miszerint sok helyen a szociális szövetkezetek olyan tevékenységet folytatnak (ügyfélszolgálat, call-center, építőipar, marketing stb.), amelyeket elsősorban hagyományos vállalkozási keretek között kellene intézni. Arról egy sort sem írnak, hogy a számos kamuszervezet mennyi EU-s forrást nyúlt le, és mennyien herdálták el a támogatásokat.
A törvénymódosítás hírére Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfóján ismét a szociális szövetkezetekkel foglalkozott. Az LMP társelnöke úgy vélte, hogy a kormány így reagál a sorozatos visszaélésekre, de a politikus szerint ezek csak látszatintézkedések. Ha valódi elszámoltatás lenne, akkor sorra derülne ki, hogy a közpénzt elherdáló szociális szövetkezetek ellen eljárások indultak, de erről szó sincs – állítja az országgyűlési képviselő, aki szerint semmivel sem csökken a korrupcióveszély, ha az önkormányzatok is belekerülnek a rendszerbe. Hadházy ezzel kapcsolatban a dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György példáját hozta fel, pontosabban azt, hogy szerinte a politikushoz a jelenlegi vagy volt munkatársai révén köthető szociális szövetkezetek Pusztaottlakán (korábban itt volt polgármester Simonka) úgy nyertek egyenként majdnem 50-50 millió forintos támogatást, hogy azok „valódi tevékenység helyett inkább a pénzlenyúlásra szakosodtak”. Az, hogy a Dolgozni Akarók és a Dél-békési Humán Szolgáltató Szociális Szövetkezet milyen eredményeket tud felmutatni, rejtély, ugyan előbbinek van honlapja, de ott csupán néhány fotót közölnek, azokkal bizonyítva a pályázat teljesítését, utóbbinak pedig semmi nyoma az interneten. Azt már mi is fejtegettük korábban, hogy hiába a foglalkoztatást elősegítő támogatások, Pusztaottlakán nem javultak a munkanélküliségi mutatók.
Alaposan megcsapolják a pályázati pénzeket
Az LMP-s politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján sorra záporoztak az olyan szociális szövetkezetek, amelyekkel kapcsolatban Hadházy visszaéléseket gyanít. Ilyen a 2013-ban alakult Jobb Élet Szociális Szövetkezet, amely 40,4 millió forintot nyert a környezetszennyezés csökkentésére Várpalota környékén úgy, hogy roma munkavállalók alkalmazását ígérték. A szövetkezetet 158-féle tevékenységre jegyezték be, de sokat nem lendített helyzetükön a támogatás, hiszen az elmúlt 3 évben mindössze 360 ezer forint árbevételt tudtak produkálni, amelyből látható, hogy nem a fennmaradásra, hanem a kapott 40,4 millió forint elköltésére törekedtek – emelte ki csütörtökön Hadházy Ákos. Nem sok jóra lehet következtetni abból sem, hogy a szövetkezet egyik vezetője az a Babai János, aki a milliárdos uniós források lenyúlásával vádolt Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet igazgatósági tagja.
| ||
| Még egy kritika A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv) darabokra szedte a módosítási javaslatot: az egyik legnagyobb problémát abban látják, hogy a jövőben majd önkormányzatokat is be kell venni a szövetkezetekbe. A portálunknak eljuttatott állásfoglalásuk szerint ez ellentmond az európai szövetkezeti elveknek, vagyis az önkéntességnek és a nyitott tagságnak, hiszen minden szövetkezetre ráerőltetnek így egy hivatalt. Nem értik, hogy mi lesz a szerepük, és mi alapján kerülnek bele az önkormányzatok a szövetkezetekbe, főleg ott, ahol az adott településen több szociális szövetkezet is működik. A SzOSzöv úgy véli, az önkormányzat kötelező tagként való felvétele megbontja a demokratikus működés egyensúlyát, hiszen döntő befolyást tudnak majd gyakorolni a szövetkezet működésére. A szövetség szerint az önkormányzatok bevonásával gyaníthatóan az a kormány szándéka, hogy a mintegy 2600 szociális szövetkezetet és az azokhoz irányított hazai és uniós forrásokat bevonják a közfoglalkoztatás rendszerébe, miközben az EU arra adja a pénzt, hogy önálló kezdeményezésekből olyan helyi közösségek alakuljanak, amelyek az ottani adottságok mentén javítanának a munkanélküliek, a szegények és a helyi gazdaság lehetőségein. |
A fentieknél is gyanúsabb annak az öt szociális szövetkezetnek a sikertörténete, amelyet ugyanazon a napon alapított egy sátoraljaújhelyi illetőségű társaság még 2013-ban: az egyiknek a kezdetektől fogva vezetője egy Marschalkó István nevű férfi, másik hármat később vett át az alapításkor bejegyzett vezetőktől, az ötödik élén pedig egy családtagja található. A Lakossági Értékesítési, a Hegyközi Karbantartók, az Újhely Konfekció, az Újhely-Tex és a Zempléni Vásárok Szociális Szövetkezet is nyert egyenként közel 50 millió forintnyi uniós támogatást úgy, hogy az általuk beadott pályázatok közül három szinte teljesen azonos tartalmú. Hadházy állítja: nem lehet a véletlen műve, hogy a pályázatokról szóló döntés, valamint a projekt kezdő- és végelszámolási határideje is megegyezik mind az öt projekt esetében. Bár a pályázatokban az ajánlattevő rendre az árbevétel növekedését és fenntarthatóságot ígért, az öt szövetkezet 2014–2015. évi összteljesítménye a 15 százalékát sem éri el a közel 250 millió forintos pályázati támogatásnak.
Nem lesz jobb
A korrupcióinfón Hadházy Ákos elmondta azt is, hogy eljutottak hozzá olyan információk is, miszerint a milliárdos pályázatok megjelenése előtt az erre szakosodott ügyvédi irodák, könyvvizsgálók intézték a szociális szövetkezetek tömeges létrehozását, azokhoz tagokat és vezetőket is toboroztak. Az így bejegyzett szövetkezetek jelentős része nyert is a kiírásokon, amiből az LMP társelnöke arra következtet, hogy irányított pályáztatásról lehetett szó, mivel nem a társadalmi cél, hanem a pénzek megszerzése lehetett az elsődleges szempont.
Az országgyűlési képviselő szerint semmi jel nem utal arra, hogy az önkormányzatok beléptetésével egy csapásra megszűnnének a visszaélések. Ezzel kapcsolatban az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 10 milliárd forintos pályázatát említette Hadházy, amelyet már kifejezetten az önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezeteknek írtak ki idén nyáron. Itt is megfigyelhető, hogy egy-egy településen, olykor egy helyrajzi számra bejegyezve alakultak az önkormányzati részvétellel működő szövetkezetek. Az LMP társelnöke példaként említette a Békés megyei Kaszapert, ahol ugyanarra az önkormányzati ingatlanra tavaly egy napon 4 szociális szövetkezetet is bejegyeztek, ezek közül egy, a Kaszaperi Szent Gellért Szociális Szövetkezet már nyert is 49 millió forintot a még le nem zárt OFA pályázatán.
A korrupcióinfó zárásaként Hadházy Ákos kiemelte, hogy a szociális szövetkezetekről szóló jogszabály átalakításával a kormány megágyaz egy hatalmas átverésnek, ugyanis azokat a forrásokat, amelyek az Európai Uniótól érkeznek a szociális gazdaság élénkítésére, egyszerűen lenyúlja a kormány, becsatornázza az önkormányzatiságba. „Egyértelmű, hogy becsapjuk az EU-t, ráadásul a korrupt hazai pályáztatási rendszerben nincs semmi garancia arra, hogy a kormányhoz közel állók vagy az ügyeskedők ne csapolják meg a forrásokat úgy, ahogy ezt tették eddig is” – hangsúlyozta az LMP társelnöke.
