Kámforrá vált tűzifa, lépfene-botrány: a rendőrség nem törte magát a nyomozással

Kis-Magyarország

Kötegyánban a gyanú szerint közel 200 köbméternyi rászorulóknak szánt fa vált kámforrá 2017-2018-ban. Rendőrségi nyomozás is indult, de mint a Narancs.hu megtudta, eredmény nélkül lezárult. Az is kiderült, a közel másfél évvel ezelőtt kirobban lépfene-ügyben sincs előrelépés, legalábbis gyanúsított kihallgatására nem került még sor.

„Nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése” – válaszolta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a Narancs.hu-nak arra a kérdésére, lezárult-e a kötegyáni szociális tűzifa kiosztása ügyében elrendelt nyomozás.

Pedig a botrány igencsak felkavarta helyben a kedélyeket, főleg mert az eset rámutatott arra, hogy nemcsak az emberek, hanem az önkormányzatok is "rászorulók" a leszakadó régiókban, s a polgármesterek esetenként kénytelenek trükkökhöz folyamodni.

Nem jött ki a matek

„Kötegyánban tavaly szociális tűzifaosztás volt. A falu 291 erdei köbméter fára nyert támogatást. Csak a pontosság kedvéért írom le, hogy egy erdei köbméter egyenlő 1,7 sima köbméterrel. Kiosztottak 291 sima köbmétert a polgármester szerint, de arról nem nyilatkozik az újságnak, hogy a fennmaradó 203,7 köbméter sorsa mi lett. Szerintetek hol van?” – kérdezte Facebook-bejegyzésében még 2018 végén egy helyi véleményvezér.

A rendőrség az ügyben nyomozást rendelt el, majd megszüntette, aztán újra a nyomozás mellett döntött, és ennél a nem túl bonyolult esetnél két év kellett ahhoz, hogy arra a következtetésre jusson: „nem volt megállapítható a bűncselekmény”. A miérttel, azokkal a konkrétumokkal, amelyek igazolják, hogy nem történt törvénysértés, a Békés Megyei Rendőr- főkapitányság adós maradt. Ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ.

„Tisztességes hivatali dolgozók”

Pedig kérdés volt és maradt bőven. Hiába kerestük 2018 decemberében, nem nyilatkozott lapunknak az akkori polgármester arra hivatkozva, hogy az ügy folyamatban van. Igaz, néhány hónappal korábban még másként gondolta. Akkor a Békés Megyei Hírlap kereste meg azzal, hogy szerkesztőség „tisztességes hivatali dolgozók” aláírással kapott egy levelet. A névtelen levél írói is az erdei és a normál köbméter közötti különbséget tették szóvá.

Nemes János akkori polgármester a megyei napilapnak azt fejtegette: mindenki mindent megkapott, senki nem reklamált. Sőt, 36 olyan család és személy is kapott szerinte, akik a helyi rendelet alapján nem voltak rászorultak. Ugyanakkor a község első embere nem bíbelődött azzal, hogy helyre tegye az erdei és a sima köbméter közötti jelentős különbséget, ami a vita alapját képezte.

Nem mindegy, hogy erdei, vagy sima köbméter

Nem mindegy, hogy erdei, vagy sima köbméter

Fotó: narancs.hu

A helyi rendelet megalkotása is tele volt ellentmondásokkal. Elsőként erdei köbméterben adták meg a kiosztható mennyiséget, majd pár hét múlva módosították ezt sima köbméterre, végül újból erdei köbméterben adták meg. Márpedig a különbség közel kétszeres. Ezt megelőzően három erdészeti cégtől kértek ajánlatot, s ennek eredményeként érkezett meg 2017 novemberében a 291 erdei köbméter tűzifa Kötegyánra.

Látták a községháza udvarán

Nevük elhallgatását kérő kötegyániak annak idején azt állították, hogy az erdei és a normál köbméter közötti különbség – esetünkben mintegy 200 köbméter tüzelő – a községháza udvarán maradt. Úgy tudták, hogy ezt az önkormányzati intézmények fűtésére használhatták fel. Ezzel csak az a gond, hogy a szociális tűzifa nem erre való.

Az ügyet a nyilvánosság elé vivő személyt most is megkerestük, hogy megkérdezzük: mit szól a nyomozás lezárásához. Mint kiderült, nem érdekli már az ügy. Csupán annyit mondott: örül, hogy "ma már nem az a polgármester, aki akkor volt”, majd bontotta a vonalat.

Lépfene-botrány kihallgatás nélkül

De ha már rákérdeztünk a rendőrségnél a tűzifával kapcsolatos nyomozásra, egyúttal arról is érdeklődtünk, hogy áll a 2019-es lépfene-botrány ügye. Azt a választ kaptuk, hogy rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette miatt indult eljárás a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán. Gyanúsított kihallgatására azonban még nem került sor.

Dolgoznak a fertőlenítők, a felvétel nem a helyszínen készült

Dolgoznak a fertőlenítők, a felvétel nem a helyszínen készült

Fotó: MTI/Czeglédy Zsolt

Mint emlékezetes, a kis békési falu szélén lévő majorságban egy házaspár döglött állatot dolgozott fel, majd ezeknek az állatoknak a húsát árulták a településen. A fertőző ételből többen is ettek. A rendőrség és az egészségügyi hatóságok akkor nagy erőkkel vonultak fel a döglött állatokat feldolgozó házhoz.

A lépfene emberről emberre nem terjed, de a karantén elrendelése így is felmerült lehetőségként. Erre végül nem került sor, de kiderült, hogy 11 embert kezeltek lépfene fertőzéssel vagy annak gyanújával a gyulai kórház fertőző osztályán. Éppen ezért sokan nem értik, miért zajlik ilyen nyögvenyelősen a nyomozás.

A kötegyáni lépfene-botrány idején Nemes János polgármester elhagyta a falut, s és hosszú ideig nem tájékoztatta a lakókat a történtekről. Ma már nem ő a román határ melletti 1500 fős település vezetője.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.