A Felvidékről kitelepítettek kárpótlása

Lázár bízik

Kis-Magyarország

A frakcióvezető azt írta: „bízik benne”, hogy az összes lehetőséget és körülményt figyelembe véve hazánk „még ebben a ciklusban” eleget tehet kötelezettségeinek.

A második világháború után a Felvidékről kitelepített és Békés megyébe került, jogaiért és jussáért máig harcoló család példáján keresztül másfél éve tényfeltáró riportban mutattuk be, hogy dacára a 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltaknak („A magyar kormány kötelezi magát, hogy azokat a magyar állampolgárokat, akiknek javait e cikk értelmében elvették és nem adták vissza, kártalanítani fogja.”), valamint egy 1996-ban született, a kitelepítettek részleges kárpótlását 1997. június 30-ig megoldani rendelt alkotmánybírósági határozatnak, máig nem történt ez ügyben semmi.

Az érintettek nagyságrendjével és a részleges kárpótlás összegével kapcsolatban hangzottak már el számok. Kugler József, az e témakörben több könyvet és tanulmányt jegyző Békés megyei történész megítélése szerint 8-10 ezer család nagyjából ötvenezer tagjára lenne ma érvényes közvetlenül és közvetetten a lakosságcsere miatti részleges kárpótlás. Ennek anyagi alapját döntő részben az ott hagyott és a Magyarországon szerzett – igaz, az idő távolából nem könnyen bizonyítható – ingatlanok közötti értékkülönbözet adná. Kisebbik részét pedig az akkor zárolt bankbetétek összege. Minden érintett és minden leszármazott esetében tisztázni kell mindent, csak így állapítható meg a részleges kárpótlás összege.

A részleges kárpótlás végösszegével kapcsolatban is sok minden megjelent már. Csak a két szélső értéket jelezzük most. 2008 nyarán Draskovics Tibor igazságügy-miniszter az érintett Hankó család kérésére az írásban kérdéssel hozzá forduló Domokos László volt fideszes országgyűlési képviselőnek válaszolva előbb a kérdés megoldásának – időmúlás miatti – nehézségeit ecsetelte. Majd hozzátette, hogy „előzetes számításaink szerint az érdekvédelmi szervezetek által javasolt teljes kártalanítás összege 20-25 ezer milliárd forintba (!) kerülne. Amennyiben a korábbi vagyoni kárpótlási elvek mentén fogadnák el a törvényjavaslatot, akkor lényegesen változnának ugyan a számszerű arányok, de még ilyen körülmények között is igen jelentős, több milliárd forintos összeg jelezhető előre.” Aligha kétséges, hogy az egyévi magyar költségvetés másfél-kétszeresét kitevő összeg és a több milliárd forint között óriási szakadék tátong. Az elképesztő szám már csak a részleges kárpótlás miatt sem vehető komolyan.

Három fideszes képviselő, Domokos László, Németh Zsolt és Potápi Árpád, akkor még ellenzékben, 2005 októberében önálló képviselői indítványt terjesztett be annak érdekében, hogy végre megtörténjen a részleges kárpótlás. 2010 nyara, a Felvidékről Békés megyébe telepített család történetének megírása óta többször próbálkoztam, hogy megtudjam, az ügy megoldását legutóbb felvállaló, és immár soha nem látott kormánytöbbséget adó párt érintett parlamenti képviselői miként rugaszkodnak újra neki a feladat megoldásának. Az elmúlt több mint egy évben tucatszor kerestem meg elektronikus levélben Potápi Árpádot, s hatszor Németh Zsoltot. (Az időközben ÁSZ-elnökké lett Domokos már nem jön szóba.) Nemhogy érdemi, de választ sem kaptam. Pontosabban Potápi ígérte, hogy majd válaszol, ennek több mint egy éve. Míg a külügyi államtitkárrá lett Németh titkársága nagy késéssel arra kért, forduljak Potápihoz. Vajon miért nem volt mondandójuk?

A történet legfrissebb fejleménye, hogy Hankó Lászlóné, aki 1997 ősze óta próbál az ügy végére járni, az idén nyáron levelet írt Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének. A politikusi derűlátás ellenére a válaszból kiolvasható valóság lehangoló. A két és fél oldalas levél első oldalán Lázár az elmúlt rendszer igazságtalanságairól és a magántulajdont nem becsülő politikájáról ír, majd azzal folytatja, hogy ismerteti a párizsi békeszerződés idevágó pontját és az Alkotmánybíróság másfél évtizeddel ezelőtti határozatát. (Erre hivatkozva kereste meg Lázárt az érintett, így ez nyilvánvalóan fölösleges volt.) Végül a frakcióvezető azt írta: „bízik benne”, hogy az összes lehetőséget és körülményt figyelembe véve hazánk „még ebben a ciklusban” eleget tehet kötelezettségeinek.

Kérdés, ha Hankó Lászlóné nem ír levelet, akkor honnan tudja meg, hogy a frakcióvezető bízik a néhány éven belüli megoldásban? Kérdés, 2012-ben, vagy utána egy évvel, esetleg 2014-ben várható a kárpótlás? Kérdés, milyen munkamódszer és metódus szerint dolgoznak az ügyön? Kérdés, hány embert érinthet, mekkora összegben, s ennek honnan lesz fedezete? Kérdés, ki az ügygazda a frakcióban, kikkel és hogyan egyeztetnek, milyen előkészítés szükséges, vagy elég leporolni a 2005-ös képviselői indítványt? Kérdés, mennyibe kerül az előkészület? Kérdés, hogy az elmúlt másfél évben miért nem került szóba ez a fajsúlyos téma? Kérdés, hogyan valósul majd meg a részleges kárpótlás: készpénzkifizetéssel, járadékkal, vagyonelemek átadásával? Kérdés, mennyi időt igényelnek az előkészületek és a szükséges egyeztetések? És az is kérdés, hogy ezekről miért nem szól a Lázár-levél? Kérdés, mit kell azon érteni, hogy Lázár bízik valamiben?

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.