„Levágják a kezemet, ha nem írom alá?” – Wittinghoff Tamás a Klikről, a Fideszről és az autonómiáról

  • Matkovich Ilona
  • 2016. június 25.

Kis-Magyarország

A kormányt rendre bíráló budaörsi polgármesterrel arról is beszéltünk, hogy lehet hatékony az ellenzéki politika. A budaörsi minta ez: konzervatív, MSZP-s, PM-s egy csapatban!

A budaörsi önkormányzat most szerdai ülésén – a kormánypárti képviselők távolmaradásával – egy nyilatkozatot fogadott el. Ebben úgy fogalmaztak, hogy „az Országgyűlés az oktatási törvények módosításával immár végleg és teljesen elvette tőlünk iskoláink működtetői jogát, és az Érden újonnan létrehozandó tankerületi központnak adta vagyonkezelésre a városunk saját bevételeiből milliárdokért felépített, jól felszerelt, az önkormányzat vagyonába tartozó iskolaépületeinket”. (A budaörsi gimnázium tiltakozásáról itt tudósítottunk.) A többmilliárdos vagyon elvétele után pedig 2,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás megfizetésére is kötelezik önkormányzatot – olvasható a nyilatkozatban. A budaörsi testület szerint a rendelkezések mind a hatályos magyar alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétesek, és „súlyosan sértik az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat”.

Wittinghoff Tamással, a Budapesttel szomszédos kisváros független polgármesterével még a szerdai ülés előtt beszélgettünk múlt héten, de a Budaörs körül forgó problémák és anomáliák egy hét alatt nem változtak.

Magyar Narancs: Friss hír, hogy a kormány, mielőtt elutazott Bordeaux-ba, a foci-Eb-re, hagyott egy ajándékcsomagot a jól teljesítő önkormányzatoknak.

Wittinghoff Tamás: Igen, mielőtt sietve bezárták a parlamentet, létrehoztak egy szolidaritási hozzájárulást, és ezzel a címszóval elvontak Budaörstől 2,5 milliárd forintot. Majd a törvényhozó urak elutaztak megtekinteni az Európa-bajnokságot. Másnap már Gordon Ramsay Michelin-csillagos éttermében fogyasztotta Tállai, Rogán és társai az ebédjét. Az már csak hab a tortán, hogy egy kétharmados törvényt írnak át egy feles költségvetési törvénnyel. Nagyon szomorúan látom, hogy ezt nem vette észre a szavazás napján a parlamentben ülő egyetlen ellenzéki szervezet sem. Most ébredeznek, és kérnek tőlem anyagot.

MN: Miért baj az, hogy a jól teljesítő önkormányzatok többet adnak bele egy szolidaritási alapba, amelyből a kormány majd működteti a szegényebbek iskoláit?

WT: Ez lesz a következő hazugság. Épp az első Orbán-kormány idejében vezették be az adóerő-képesség alapján történő elvonást, ez Budaörs esetében évente milliárdos nagyságrend, tehát az állam már rég elvonja azt a pénzt, amit a fejletlenebb térségekben kellene felhasználnia. Kérdés, hogy tényleg ott használja-e fel. Valóban, nincs még egy olyan település, mint Budaörs, amelyik csak a saját lábán áll, de ha még a saját lábát is kirúgják eközben, akkor tényleg fel fog borulni.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Ezt a szolidaritási hozzájárulást annak okán szavazták meg, hogy január elsejétől teljes egészében az állam működteti az általános és a középiskolákat is?

WT: Igen. Csakhogy amikor bevezették a mindennapos testnevelést, ami jó dolog, csak a feltételek nem voltak meg hozzá, sok településen jött a folyosókon futás vagy a lépcsőházban ugrálás tornaórákon. Mi több mint ötmilliárd forintot költöttünk iskolafejlesztésre, bővítésre, olyan létesítményeket valósítottunk meg, amelyek az oktatási időn túl közösségi terek is, és használják a helyi civil szervezetek, a kulturális egyesületek, a sportegyesületek. Most majd a Klik rendelkezik minden felett, talán bérleti díjat is kér, nem tudom, és szerencse, ha legalább nem rekvirálnak innen olyan dolgokat, amiket mi, magánemberek, alapítványok, cégek és az önkormányzat az elmúlt években létrehoztunk. Semmiféle jogi garancia nincs ebben a tekintetben. Ezért fel sem merülhet, hogy ezeknek az átadásáról mi bárkivel meg akarnánk állapodni. Én semmit nem fogok aláírni, ami az önkormányzat vagyonvesztését jelenti.

MN: Megteheti, hogy nem írja alá?

WT: Miért? Levágják a kezemet, ha nem írom alá? Engem testületi döntés kötelez, hogy tegyek meg mindent annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg. Ebbe nem fér bele, hogy aláírom önként: „a vagyont átadom.”

MN: Amióta vegyes fenntartásban működtetik a Klikkel az iskoláikat, előfordult, hogy az önkormányzatnak a zsebébe kellett nyúlni a Klik mulasztása miatt?

WT: Számtalan ilyen eset volt, el is mondok egy példát. A gimnáziumunk igazgatója ősszel ígéretet kapott, hogy a Klik állja az iskola szalagavatójának a költségeit, aztán három nappal a rendezvény előtt jelezték, hogy a negyedét tudják odaadni a megbeszélt összegnek. Jött hozzám az igazgató, hogy lefújja a szalagavatót, ami egyébként egy kulturális esemény a városban. Mit tehettünk, beletettük a hiányzó összeget. Ez fog történni mostantól minden területen. Ha az épületek állaga leromlik, azt miből fogják felújítani az önkormányzatok? Ha pénz kell egy csöpögő csap javítására, hány engedélyt kell hozzá beszerezni? Egyébként épp Pokorni Zoltántól szoktam idézni, hogy ez nem fog segíteni az elmaradott települések intézményein, de legalább a jókat lerontja. Ez fog történni.

MN: Mikor kerül sor az átadás-átvételről szóló megállapodások aláírására?

WT: Nem tudom, de én ehhez a gazemberséghez semmilyen szinten nem tudok asszisztálni. Majd a miniszter hoz valamiféle határozatot, aztán megnézzük, hogy még milyen jogi lehetőségeink vannak.

MN: Lesz más olyan város is, ahol nem írják alá majd az állami kézbe adást?

WT: Sok ilyen város lesz. Ezek között számos kormánypárti is van, bár ezek idővel mindenféle kompenzációt kapnak majd, hogy beálljanak szépen a sorba. Már tudjuk, hogy Székesfehérvár is ugyanilyen nagyságrendű hozzájárulást fizet, de cserébe a Modern Városok Program keretében tízmilliárdokat visz oda a miniszterelnök. Ez is azt mutatja, hogy nincs itt jogállam.

MN: Egyházi és alapítványi iskoláknál mi a helyzet?

WT: Ott megmaradt az eddig struktúra. Magyarországon csak a polgárok által megválasztott önkormányzat nem lehet fenntartója az iskoláinak. Régóta mondom, hogy itt nem oktatásról, gyerekekről van szó, ez a hatalmi játszmának része.

MN: Mit szólnak mindehhez a kormánypárti polgármesterek?

WT: Még ők is jelentős hányadban fel vannak háborodva. Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetsége elnöke úgy fogalmazott, hogy ez már rosszabb, mint a tanácsrendszer.

MN: És ön beleszól az iskolák dolgába?

WT: Épphogy nem, és ezért nagyon jó a kapcsolat. Egy autonóm módon működő intézmény lényege, meghatározni, mi az elvárás az eredmények tekintetében, majd megvizsgálni az eredményeket. És azokban kiemelkedőek vagyunk. Nem véletlen, hogy nagyon sok kormánypárti politikus, közéleti ember hozza a mi iskoláinkba a gyerekét. Ezért is döbbenetes viszontlátni azt, ami az előző rendszerben volt, hogy azt állítjuk, megpróbálunk mindenhol azonos színvonalat biztosítani. Ezt nem lehet. A szocialista típusú társadalommal szemben egy polgári társadalomban az adja a motivációt és az erőt, hogy vannak jól teljesítők és kevésbé jól teljesítők, akik elkezdik az átlagot is felfelé húzni, és ezáltal a gyengébbek is egyre jobban teljesítenek. Most arrafelé tartunk, hogy minden motivációt kiölnek, zombikká teszik az embereket, hogy minél több olyan dolgot töltsenek a fejekbe, ami a pillanatnyi hatalomnak kedves. De ez nem ment a szocializmusban sem.

A szerdai testületi ülésen

A szerdai testületi ülésen

Fotó: MTI

 

MN: Valamiért azért azt nem látni, hogy a kormánypárti polgármesterek tömegei tiltakoznának.

WT: A fortélyos félelem igazgat, ez nagyon jelen van a társadalomban a pedagógusok között is, ahol a polgármester befenyíti őket, mert ilyen is van, és olyan is, hogy kormánypárti polgármester elmondja nekem, „Tamás, én sem értek egyet”. Ezentúl, ha intézményt szüntetnek meg, felszámolnak, összevonnak, nem szólhatunk bele. Van egy gyenge jogunk, véleményezhetünk. Ennek a súlyát ma Magyarországon jól látjuk.

MN: Budaörsön az ön civil egyesületének (BFE) kényelmes többsége van a helyi testületben. Három kormánypárti és egy jobbikos mellett a BFE tíz képviselővel van jelen az önkormányzatban. A helyi Fidesszel milyen a kapcsolata?

WT: A Fideszből hárman kerültek be a 15 fős testületbe kompenzációs listáról, akiket egyébként azonnal lemondattak a választás után, helyükre mások ültek, mert a helyi Fidesz úgy döntött, a választási kudarc miatt le kell mondaniuk. Kálóczi Imre akkori frakcióvezetővel nagyon jól lehetett együttműködni, a választás időszakában megkerestem, hogy függetlenül attól, milyen eredmény születik, szeretném, ha köztünk normális együttműködés lenne, és megkérdeztem, ha úgy alakul a helyzet, elfogadja-e, hogy őt nevezem meg az egyik alpolgármesternek. Budaörsön nagyon sokféle nézetű ember van, azt gondoltam, hogy ez így a normális. Ennek az lett a következménye, hogy Kálóczi Imre elvállalta a feladatot, majd kizárták a Fideszből. Ő most külsős alpolgármesterünk.

MN: Hogy lett egyébként polgármester Budaörsön?

WT: A rendszerváltás előtt mérnökként dolgoztam, egy kis cégnek voltam társtulajdonosa, és tele voltam álommal és vággyal az iránt, hogy megváltozik minden. Az első országgyűlési választáson segítettem az SZDSZ jelöltjét, de szerettem volna a szakmámban maradni. Rábeszéltek, hogy legyek képviselő, majd amikor három hónap múlva lemondott az akkori polgármester, engem választottak meg polgármesternek.

MN: Úgy tudom, 1991-ben jelentős adósságállománnyal vette át a települést.

WT: A rendszerváltásig alvó város voltunk, egy Pest megyei átlagtelepülés nem túl fejlett intézményhálózattal, és akkor nagyon udvarias voltam, no és valóban jelentős adóssággal. Viszont volt egy stratégiánk. Próbáltuk kihasználni, hogy mi vagyunk Budapest nyugati kapuja, és mindenki rajtunk keresztül jár Budapest és Bécs között. Azt találtuk ki, hogy nálunk a helyi iparűzési adó egy harmaddal kevesebb legyen, mint a környező településeken és Budapesten. Megépült az első bevásárlóközpont, majd utána hihetetlen bumm következett. Jöttek sorra az informatikai, logisztikai cégek, autókereskedő, kutatócégek, egészen a 2008-as válságig. Sajnos a jelenlegi kormánnyal szembeni bizalmatlanság a befektetők részéről minket is érint. Korábban heti rendszerességgel kopogtattak az ajtónkon, most mi keresgélünk. Ezáltal az iparűzési adónk is jelentőset zuhant.

MN: Az SZDSZ-szel hogy alakult a viszonya?

WT: Az SZDSZ-ből kiléptem, amikor Retkes Attilát megválasztották elnöknek. Sajnos szétverték ezt a társaságot, de az értékrendem nem változott. A liberalizmus a polgári lét alapja: én rendelkezem magamról, a szabadságjogom addig terjed, amíg másét nem zavarom: a polgári lét egyik legmeghatározóbb értéke a liberalizmus. Sajnos a jelenlegi hatalom nagyon dolgozik azon, hogy bizonyos alapértékeket lejárasson. De hát ezt G. Fodor Gábor egy őszinte pillanatában épp az önök lapjában nyíltan kimondta. Hogy a polgári Magyarország a jelenlegi hatalom számára csak egy trükk volt, nem gondolta senki komolyan. Ami ma itt történik, annak a polgári léthez semmi köze.

MN: Az SZDSZ-ből való kilépése után keresték más pártokból is?

WT: Kerestek, de elképesztően szomorúnak látom, hogy a társadalom immunrendszere milyen gyenge, hogy a „nem nyitom ki a számat, akkor nem lesz baj” attitűd mennyire működik, miközben okkal, joggal most már kormánypárti táboron belül is kritizálják azt, ami van.

MN: Ön szerint lenne most komolyan vehető alternatívája a jelenlegi hatalomnak?

WT: Nincsen. A létező alternatívák közül több olyan, amitől az ember meg is retten. Nemcsak a Jobbikról beszélek, hanem arról, hogy mennyire nincs együttműködési képesség, hogy milyen belső viszályok vannak, mondjuk úgy, a Fideszen innen. A dunaújvárosi példa ezt jól mutatja. De nem kell Dunaújvárosig menni. Budaörsön 2010-ben összefogással simán tudott volna nyerni a Fideszen innen lévő közösség. Akkor nem sikerült, ezért egy minimális többsége lett a Fidesz–KDNP-nek. Én ezt a messiásvárást ijesztőnek tartom, hogy mindig messiásokat várunk. Abból mindig baj lesz. 2014-ben mi megegyeztünk a Fideszen inneni oldalon, hogy nem indítanak ellenjelöltet. Így a Budaörs Fejlődéséért Egyesület, amelynek a polgármesterjelöltje voltam, az összes körzetet megnyerte.

MN: A pártok is adtak jelöltet?

WT: Igen, a BFE színeiben volt szocialista, PM-es, liberális és konzervatív jelöltünk is.

MN: Nem próbálták kikezdeni önöket emiatt?

WT: Dehogynem. Viszont Budaörs elmúlt 25 éve – ami számomra jó érzés – nagy bizalmat jelent felém, és jelentett azon jelöltek felé, akik ugyanannak az egyesületnek a színeiben indultak, mint én. Nem érdekelte a választókat, hogy megpróbálják őket párt vagy bármilyen módon lejáratni. Persze volt erre több nevetséges kísérlet, de helyben a személyes ismertség, a megszólíthatóság, a közvetlenség számít. Egyszerűen hiába mondtak rólunk bármit, más volt a tapasztalat.

MN: Belekeverték egy uszodaügybe, amely aztán az ügyészségen landolt.

WT: Ez még a 2010-es választás orbitális hazugsága volt. Ellenem csak ezt a gyengécske rágalmat sikerült kitalálni. Az ügyészség és a rendőrségi vizsgálat azzal zárult, hogy semmiféle visszaélés nem merült fel az egész beruházás kapcsán. Ami érdekes, öt évvel az esemény után azt hozta ki a törvényszék, hogy az állítás valóban alkalmas volt az én becsületem megsértésére, de amikor ezt megfogalmazta Nagy Tamás, az akkori helyi Fidesz frakcióvezetője, nem tudhatta, hogy az állítás igaz-e, ezért nem szankcionálható, és felmentették őt a becsületsértés vétsége alól. Tudja, az aljasságot, a becstelenséget nem lehet megszokni. Legfeljebb az ad erőt, hogy találkozom a budaörsiekkel, és tényleg, bárhová megyek, olyan módon fogadnak, hogy az feltölt, és azt mondom, nem érdekes, hogy az ilyen alakok mit hazudoznak velem kapcsolatban összevissza.

MN: Korábban az SZDSZ tagjaként akart indulni országgyűlési választáson?

WT: Én akkor sokakkal szemben, nem tolongtam. Voltak, akik tolongtak.

MN: 2018-ban nem tervezi az indulást?

WT: Természetesen, értelmes politikai kezdeményezésben nagyon szívesen fogok segíteni, de jelenleg magam semmiféle ilyen jellegű ambíciót nem táplálok. Szeretem a munkámat, szeretem Budaörsöt, nagy családom van, szóval van elég dolgom.

Neked ajánljuk