Az államot a Nemzeti Sportközpont képviseli. A június 14-i alapkőletételt követően a létesítmény helyszínén, a Veszprém Aréna melletti területen már elkezdték a földmunkákat. A helyszínen is látható feliratok szerint a kivitelezést a veszprémi székhelyű Vemévszer Építő- és Szerelőipari Kft., valamint a Laterex Építő Zrt. végzi. Az uszoda imponáló paraméterekkel rendelkezik: többek között tízpályás, 50x25 méteres versenymedence, 25x12,5 méteres edzőmedence, tanmedence, gyermekmedence, wellness részleg tartozik majd hozzá.
„Vírusként terjedő tévhitek”
Érzékelhette a városvezetés is, hogy a történet nem egészen kerek, mert vehir.hu című portálon (impresszuma szerint „A veszprémi hírportál”) június 26-án interjú jelent meg Porga Gyula polgármesterrel, amelyben a városvezető igyekszik a „számos, vírusként terjedő tévhitre” választ adni.
Az egyik ilyen neuralgikus kérdés a beruházás költségeire vonatkozott. Az alapkőletételt követő híradásokban a beruházás költségeiről több adat is megjelent. Az összköltséget egységesen 14,7 milliárdban jelölték meg.
| ||
A polgármester ezt igyekezett tisztázni és előállt egy új számmal is: „A telekvásárlást, tervezést és építést is magában foglaló projektköltség összesen 14,15 milliárd forint. Az uszoda megépítésének támogatásáról szóló kormányhatározat 2015-ben jelent meg, a becslések 2017-re készültek el és 5,7 milliárd forintról szóltak. Azonban az építőipari költségek folyamatosan növekedtek, így a veszprémi sportuszoda megépítése a jelenlegi építési árak mellett 9,7 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg szerepel a vállalkozóval kötött szerződésben, így ez már nem fog növekedni.”
Orbánnal együtt jelentették be
A Facebookon is visszatérő téma, hogy miért kell Veszprémnek sportuszoda, amikor a lakosság jobban szeretne strandot. Porga Gyula erre így reagált: „…hangsúlyozom, hogy jelen pillanatban nem az uszoda és a strand közül kellett választani. Egy nagymedencés városi sportuszodára való igény egyébként nagyon jelentős. (…) Nem felejtettük el azokat sem, akik veszprémi strandot szeretnének, pontosan érzékeljük a megfogalmazott igényt, ezért az uszoda úgy lesz kialakítva, hogy a terület mellett lehetőség legyen a későbbiekben szabadtéri medencék megépítésére is. Az uszoda megépítése után ezért is dolgozni fogunk és keressük a megvalósítás lehetőségét.”
A városvezető az írásban többek között, elmondja, a Veszprém Aréna melletti helyszínről a lakosság véleményét is kikérték, és „a többség döntött róla”. Fontosnak tartotta ismét hangsúlyozni, a sportuszoda a Modern városok program keretében épül fel. Sem a beruházás, sem a fenntartás nem a várost, hanem az államot terheli.
Ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt jelentették be még 2016-ban. Szintén a vehir.hu-n jelent meg egy írás 2017. július közepén, ebben Porga Gyula így pontosította az egy évvel korábbi bejelentést: „Fontos volt, hogy az uszoda teljesítse a FINA (a nemzetközi úszószövetség – a szerk.) előírásait, így nemzetközi úszórendezvények helyszíne lehessen. Az uszoda hármas célt szolgál, hogy az élsport, a szabadidősport és az úszásoktatás bázisa legyen.” (Ne felejtsük el, ekkor még úgy volt, hogy Budapest pályázik a 2024-es, nyári olimpia rendezési jogára!)
| ||
Jobban örülnének a strandnak
A Veszprém megyei lap, a Napló online változata, a veol.hu, Szavazás rovatában szintén kikérte az olvasói véleményét: „Megkezdődtek a városi sportuszoda kivitelezési munkálatai Veszprémben. Ön fogja-e használni a létesítményt?”
A lap által feltett válaszlehetőségek közül az olvasók az alábbi arányban voksoltak: „Természetesen öröm lesz egy új uszodában úszni – 36 százalék; Megnézem, ha elkészül, de szívesebben úszom a Balatonban – 7 százalék; Jobban örültem volna egy városi strandnak – 57 százalék”.
Kampányígéretnek is kevés
A Facebookon legaktívabb hozzászólókat megkértük, foglalják össze véleményüket a Narancs.hu-nak. Guzslován Gábor, a Kábelgyártó Vasas Szakszervezet helyi vezetője elmondta, Veszprém elég nagyváros ahhoz, hogy legyen egy olyan uszodája és strandja, amely mindenben megfelel a polgárok igényeinek. Hangsúlyozta, hogy a megye több városában, Pápán, Ajkán és Tapolcán már régóta üzemeltetnek strandot, amelyeket folyamatosan fejlesztenek. Veszprémben egy általános és egy középiskolában működik kisebb méretű tanuszoda, de nagyrészt oktatási célokat szolgálnak, ezért a lakosság ezeket kora reggel és a késő esti órákban használhatja.
Megjegyezte, az ígéretek szerint az új uszoda kielégíti az oktatási és a sportcélokat, de strand most nem épül mellé. Ez annál is inkább furcsa, mert évtizedek ezelőtt jelentkezett már igény Veszprémben strandra. Debreczenyi János polgármestersége idején (2006 – 2010 között – a szerző) már konkrét terveket tettek közé a Március 15-e úti, Jendrassik-Venesz középiskolában működő uszoda fejlesztésére, stranddá alakítására. De ez is elhalt, a városnak saját pénze nem volt.
A mostani, a Veszprém Aréna mellett épülő új uszoda sem oldja meg a strand kérdését. Noha az a tapasztalat, az ilyen kétfunkciós létesítményeknél a bevételt elsősorban a strand jelenti, ez sokat javíthat a gazdaságossági mutatókon. „Nyakunkon az önkormányzati választás, de így, jelen formájában az uszoda még kampányígéretnek is kevés” – foglalta össze véleményét a szakszervezeti vezető.
Nem fogadták el a lakosság pénzét
Molnár Ernő, a város egyik legrégebbi civil szervezetének, a Lokálpatrióták Szövetségének elnöke is Jendrassik-Venesz középiskolában működő uszoda fejlesztésére, stranddá alakítására utalt. Elmondta, akkoriban 400 milliós beruházásról beszéltek, de pénz előteremtése komoly problémát okozott. Ebben próbált meg segítségek nyújtani a szövetségük, „társadalmi gyűjtést” rendeztek, „téglajegyek” árusítását kezdték meg.
Ezzel az akciójukkal „hat számjegyű összeget” szedtek össze, amelyet aztán nem tudtak kinek adni, mert a strandberuházás – pénz hiányában – nem valósult meg, noha előzőleg önkormányzati döntés is született róla. Ezért a lakosságtól összegyűjtött tőkét – évekkel ezelőtt – betették a Kinizsi Takarékszövetkezet veszprémi fiókjába.
Azért éppen ide, mert a pénzintézet elnöke nem kért tőlük kezelési díjat. A pénz mostanáig ott volt. Amikor megjelent a sajtóban a hír arról, hogy sportuszoda épül a városban, az összeget felajánlották ennek támogatására. A városvezetés azonban nem fogadta el tőlük. Azzal az indokkal utasították el, hogy a beruházó a magyar állam. De ekkor már a Lokálpatrióták kényszerhelyzetben voltak, mert az Orbán-kormány a takarékszövetkezetek többségével együtt a Kinizsit is bekebelezte.
| ||
A B3 néven futó új pénzintézet viszont már kezelési költséget kért, így a beruházás volumenéhez képest szerény összegecske elkezdett kopni. Ezért a Lokálpatrióták vezetősége úgy döntött, a pénzt a Március 15-i utcában lévő uszodát működtető Jendrassik-Venesz középiskolának ajánlja fel. Az átutalás azóta már meg is történt – zárta le a téglajegyek évtizedes történetét Molnár Ernő.
A civil szervezet elnöke azt is közölte, nem helyeslik, hogy most csak uszoda épül. A kormány tevékenységének ez a „rákfenéje”, hogy a versenysportot kiemelten támogatja.
Konzultáció – hét százalékkal
Katanics Sándor, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője is emlékeztetett, hogy több mint egy évtizede foglalkoztatja a veszprémi városvezetést uszoda, illetve strand építésének terve. De a kezdeményezések, ígéretek soha nem valósultak meg. 2015 januárjában az időközi országgyűlési választásokon a kormányoldal jelöltje, Némedi Lajos is konkrét ígéretet tett arra, hogy uszoda létesül Veszprémben.
De már 2014 őszén, mikor a beharangozták a Modern városok programot, lehetett hallani arról, hogy ebben a csomagban szerepel egy korszerű veszprémi uszoda terve is. Fontos téma volt ez az akkori önkormányzati választásokon, a városvezetés konzultációt is rendezett róla a veszprémi polgárokkal.
Huszonnyolcezer kérdőívet küldtek ki, de csak az uszodával, illetve annak leendő helyszínével foglalkoztak. A három lehetőség egyikeként ajánlották a Veszprém Aréna melletti területet, ide egyébként sportcentrumot képzelt el az akkori városi vezetés, jégcsarnokkal, sportszállóval. Annak ellenére, hogy iskolákban, közintézményekben – többek között a polgármesteri hivatalban is – gyűjtőhelyek tömkelegét alakították ki, csupán 1948 kérdőív érkezett vissza, azaz a válaszadók aránya nem érte el a 7 százalékot sem.
| ||
Mivel a minimális többség a Veszprém Aréna mellé tette le a voksát, ami egybeesett a városvezetés elképzelésével, az önkormányzat 2016. áprilisi ülésén úgy döntött, ott vásárol területet a leendő sportuszodához. A kialakítás igényességétől függően 4-5 milliárd forint közé tették a beruházás költségeit. Ám 2017 szeptemberében a fideszes többségű közgyűlés már úgy határozott, a területet 382 millió forintért, a beszerzési árért, továbbadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, mert a Modern városok program keretében az uszodát az állam építteti meg. Sőt, az üzemeltetés mintegy évi 300 millió forintos költségét is átvállalja.
A városnak nem lesz beleszólása
A képviselő-testület ülésén ekkor Katanics Sándor (DK) nehezményezte, hogy ezzel a döntéssel a városvezetés elveszti a lehetőségét annak, hogy befolyást gyakoroljon a létesítmény kialakítására, működtetésére és felvetette, hogy a polgárok igényeinek megfelelően alakítsanak ki strandot is, külső medencékkel, élményelemekkel, akár az uszodához kapcsolódóan.
Utóbbiról a DK veszprémi csoportja aláírásgyűjtést is kezdett, ehhez rövid idő alatt több mint ezren csatlakoztak. A képviselő javaslatát ennek ellenére azzal hárították el, hogy strand kialakítására majd egy második ütemben kerülhet sor, mert évente a költségvetésből több százmillió forintot kellene rá fordítani. De arra, hogy ez a második ütem mikor esedékes, azóta nem kapott választ.
Katanics úgy véli, az állam pénze a polgárok pénze, többek között a veszprémiek adóforintjaiból képződik, ennek ellenére nincs beleszólásuk a közpénzből, a területükön kialakított uszoda működtetésébe.
Elképesztő költségnövekedés
Azt sem érti, miért növekedett több mint duplájára a kialakítás költsége. Négymilliárdról indultak, a közbeszerzést 9,4 milliárdra írták ki. Igaz, ez nettó összeg, de a 27 százalékos áfával is csak közelíti a 12 milliárdot. Így nem érti, hogyan jött össze a 14,7, vagy akár 14,15 milliárd. Katanics szerint a közelgő önkormányzati választások miatt indították el a projektet, de kétségei vannak a 2020 végére ígért befejezési határidő betarthatóságáról.
| ||
Értetlenül áll a lelátó beharangozott nagysága előtt is, melyet 750, illetve néhány híradásban ezerfősnek említenek. Veszprémben ekkora közönségre a vízi sportoknál nem lehet számítani, tehát a létesítmény inkább Orbán Viktor miniszterelnök sport iránt rajongásának, megalomániájának felel meg, és a „lopakodó” olimpiai beruházások egyre növekvő sorába illeszkedve. Azaz a kialakítás elsősorban sportcélokat jelenít meg, félő, hogy a lakosság csak akkor használhatja majd, ha a sportolók éppen nem veszik igénybe.
Ovádi nem válaszol
Katanics Sándor levélben fordult a terület egyéni körzetben megválasztott, fideszes országgyűlési képviselőjéhez, Ovádi Péterhez. Ebben leírta, a képviselőnek is érzékelnie kell, a strand a veszprémi polgárok elemi igénye. Megkérdezte, miért nem nyújtott be a strand kialakításáról szóló módosító indítványt a parlamentben, illetve van-e szándékában a későbbiekben benyújtani. Levelére azonban Ovádi ez idáig nem válaszolt, ahogy a Narancs.hu a témában feltett hasonló kérdéseire sem.
| Volt egyszer egy Csomay-strand Veszprém városnak valaha volt strandja, a fénykorában országos hírű Csomay-strand. A létesítmény az 1930-as, negyvenes évek műszaki és egészségügyi követelményeinek felelt meg, a karsztvizet a nap melegítette fel, fürödni akkortól lehetett benne, amikortól ilyen módon elérte az elviselhető hőfokot. Természetesen nem rendelkezett víztisztító és vízcserélő műszaki berendezéssel sem. Ennek ellenére a 1968-ig működött, de akkor már be kellett zárni. A területen most vendéglátó-ipari egység üzemel, ám a körülötte lévő park elvileg nyilvános, mindenki által látogatható. |
