Luxuskastély Lázárék földjeinél: a miniszter látta a terveket, és őt is kérték, hogy szálljon be a bizniszbe

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 22.

Kis-Magyarország

Megkérdeztük a miniszter édesanyját is, miért vett a kastély mellett olyan földterületet, amelyet nem ő használ.

Már többször írtunk arról a rejtélyes luxuskastélyról, amely a közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez közeli Batida mellett épült, és amellyel kapcsolatban kiderítettük: Lázár János és családtagjai vásárolták fel a körülötte lévő földeket, összesen több mint 40 hektárnyit. A beruházásról most újabb információkat szereztünk, ezeket a legfrissebb Magyar Narancsban részletezzük. Ugyanebben olvasható egy interjú is Lázár Jánossal, akivel egyebek közt a kastélyról beszélgettünk. Magyar Krisztián cikkeiből mutatunk most egy kis ízelítőt.

Miután néhány hete légi felvételeket készítettük az épületegyüttesről, azt is kiszúrtuk, hogy a miniszter édesanyja olyan nagyvonalú volt, hogy megengedte: a Nagyréti Vadászháznak keresztelt ingatlan tulajdonosai az ő földjének egy részét is bekerítsék, illetve oda építsenek parkolóhelyeket úgy, hogy azok láthatóan a kastélyba érkezőknek készültek. Szerettük volna megtudni Lázár Jánosnétól, miért vette meg az 1,8 hektáros földterületet úgy, hogy azt nem tudja használni, de hódmezővásárhelyi személyes beszélgetésünk nem tartott sokáig, mert miután elmondtuk, honnan és miért jöttünk, ránk csukta a kapuajtót.

Lezártak egy önkormányzati utat

A kastélyt egy Kulik Jenő nevű helyi ügyvéd építette, aki jóban van Lázár Jánossal, hiszen dolgozott vele a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, jogi tanácsokat is adott Lázárnak, később pedig a Miniszterelnökség is szerződött Kulikkal.

Az őt ismerő hódmezővásárhelyiek már korábban is azt mondták lapunknak, szerintük kizárt, hogy Kuliknak volt annyi tőkéje, hogy saját maga finanszírozzon egy ekkora beruházást. (A helyiek között az is elterjedt, hogy Lázár Jánosnak sokkal több köze lehet a kastélyhoz, mint ahogy az a hivatalos dokumentumokból kiderül.) Hogy mennyi pénze volt vagy van Kuliknak, azt szinte lehetetlen ellenőrizni, azonban megtaláltuk az ügyvéd hódmezővásárhelyi lakóhelyét, amely egy teljesen átlagos polgári ház képét mutatja, nyoma sincs semmi fényűzésnek vagy olyasminek, ami arra utalna, hogy ott egy vagyonos ember élne. Az ügyvédet amúgy hiába kerestük, telefonon sem értük utol, és amikor becsöngettünk hozzá, senki sem nyitott ajtót.

Újabb földhivatali kutakodásunk során az is kiderült, hogy Lázár Jánosék földjei között egy olyan utat zártak el, amely a hódmezővásárhelyi önkormányzat tulajdonában van. A tulajdoni lapon semmilyen megjegyzés nincs, így nehezen érthető, miért zárhatják el másoktól a több száz méteres utat, amely a lenti főkaputól egészen a kastélyépület környezetéig, pontosabban Lázárné földjéig húzódik. Ráadásul ezt az utat nemrég leaszfaltozták, és nem világos, hogy kinek a pénzén.

Megtudtuk, kik tervezték a kastélyt

A hozzánk eljutott tervdokumentáció és egy forrás jóvoltából azt is kiderítettük, hogy kik tervezhették az épületeket. Egy a nevét nyilvánosan nem vállaló szakmabeli megnevezte azt a két építészirodát, amelyeknek köze lehetett a tervezési munkákhoz. Forrásunk az egyik iroda munkatársától hallotta, hogy személyesen Lázár Jánosnak mutatták meg a terveket – ezt az információt nem tudtuk ellenőrizni, a miniszter pedig a személyes beszélgetésünkkor némileg árnyalni próbálta a képet. Egy másik forrásból pedig hozzánk került a batidai tervdokumentáció egy része, amelyen szerepel az informátorunk által említett egyik építésziroda, a budapesti székhelyű Mérmű Stúdió neve. Úgy tudjuk, a Hetedhét Építész Kft. is részt vehetett a tervezésben, amelynek tulajdonosai és a Mérmű között vannak átfedések. Elértünk egy olyan építészt, aki a Mérmű Stúdió honlapján is szerepel a munkatársak között és a Hetedhét tulajdonosai között is megtalálható, de hiába kértünk tőle személyes találkozót, a sok határidős munkájára hivatkozva az elkövetkezendő két-három hétben nem tud időt szakítani ránk. Amikor a batidai kastélyról faggattuk, illetve arról, igaz-e, hogy Lázár Jánosnak is bemutatták a terveket, annyit mondott, hogy ő ilyenre nem emlékszik.

Néhány nappal azután, hogy meglátogattuk Lázár János édesanyját, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtósán keresztül megkereste lapunkat, hogy szívesen válaszolna ő a batidai vadászházzal kapcsolatos kérdéseinkre.

Lázár Jánossal a batidai kastély kapcsán még számos egyéb részletről beszélgettünk, de kérdeztük őt a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásról, a bécsi videójáról és arról is, mi a véleménye a kormány féktelen migránsozásáról.

Figyelmébe ajánljuk

Kilátástalanul

A tömött tokiói metróknál és a csúcsforgalomnál egy rémisztőbb van: mikor magunk maradunk egy aluljáróban. Bármelyik pislogó lámpa mögötti kanyarban ott lapulhat egy rém – vagy jegyellenőr! –, a hidegen ásító csempék pedig egyetlen pillanat alatt fullasztó börtönné változhatnak.

A csavar

Gösta Engzell a II. világháború éveiben (is) hivatalnok volt a svéd külügyminisztérium jogi osztályán, ha hinni lehet a filmnek, az alagsorban, közvetlenül a kétes állapotú szennyvízcsatornák szomszédságában, egy emiatt jogosan panaszkodó, kis létszámú stáb főnökeként.

Az ara kivan

Maggie Gyllenhaal dühös, és majd szétfeszítik a határozott tézisek. A mennyasszony! e két érzés nyomait viseli magán a leghatározottabban; feszül a varratoknál, majd kibuggyan belőle a sok vitriol.

Elég, ha röhögünk?

Évek óta következetesen építi drMáriás azt a vizuális univerzumot, amelyben történelmi figurák, kortárs politikusok, popkulturális ikonok és fiktív szereplők keverednek egy groteszk társadalmi panorámában. A most bemutatott anyag az életműnek egy újabb, sűrített fejezete. Egyszerre provokáció és diagnózis, összegzés a kerek számok mentén (Máriás 60/Tudósok 40), ugyanakkor reagálás a mára.

Antropomorf univerzum

A művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, több csoportos és egyéni kiállítása is volt már. 2017-ben elnyerte az Év grafikája díjat, és ugyanezen évben Jagicza Patríciával közösen készített nagy méretű gumicukornyomata is díjat nyert a Miskolci Grafikai Triennálén.

Illúziók, realista keretben

Van a világtörténelemnek egy kényelmes morális olvasata: nagy háborúk és nagy békék váltják egymást, nagyhatalmak emelkednek fel és buknak meg, a kisebb államok pedig sodródnak a hullámverésben, majd a demokrácia győzedelmeskedik.

Itt éreztük magunkat otthon

Hol volt eddig a társadalom, hogy az elmúlt tizenkét hónapban hirtelen évtizedes sztorik kezdtek hatni rá elementáris erővel? Mire véljük ezt a ráébredést? És számít, hogy vannak, akik már húsz éve erről beszéltek?