Luxuskastély Lázárék földjeinél: a miniszter látta a terveket, és őt is kérték, hogy szálljon be a bizniszbe

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 22.

Kis-Magyarország

Megkérdeztük a miniszter édesanyját is, miért vett a kastély mellett olyan földterületet, amelyet nem ő használ.

Már többször írtunk arról a rejtélyes luxuskastélyról, amely a közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez közeli Batida mellett épült, és amellyel kapcsolatban kiderítettük: Lázár János és családtagjai vásárolták fel a körülötte lévő földeket, összesen több mint 40 hektárnyit. A beruházásról most újabb információkat szereztünk, ezeket a legfrissebb Magyar Narancsban részletezzük. Ugyanebben olvasható egy interjú is Lázár Jánossal, akivel egyebek közt a kastélyról beszélgettünk. Magyar Krisztián cikkeiből mutatunk most egy kis ízelítőt.

Miután néhány hete légi felvételeket készítettük az épületegyüttesről, azt is kiszúrtuk, hogy a miniszter édesanyja olyan nagyvonalú volt, hogy megengedte: a Nagyréti Vadászháznak keresztelt ingatlan tulajdonosai az ő földjének egy részét is bekerítsék, illetve oda építsenek parkolóhelyeket úgy, hogy azok láthatóan a kastélyba érkezőknek készültek. Szerettük volna megtudni Lázár Jánosnétól, miért vette meg az 1,8 hektáros földterületet úgy, hogy azt nem tudja használni, de hódmezővásárhelyi személyes beszélgetésünk nem tartott sokáig, mert miután elmondtuk, honnan és miért jöttünk, ránk csukta a kapuajtót.

Lezártak egy önkormányzati utat

A kastélyt egy Kulik Jenő nevű helyi ügyvéd építette, aki jóban van Lázár Jánossal, hiszen dolgozott vele a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, jogi tanácsokat is adott Lázárnak, később pedig a Miniszterelnökség is szerződött Kulikkal.

Az őt ismerő hódmezővásárhelyiek már korábban is azt mondták lapunknak, szerintük kizárt, hogy Kuliknak volt annyi tőkéje, hogy saját maga finanszírozzon egy ekkora beruházást. (A helyiek között az is elterjedt, hogy Lázár Jánosnak sokkal több köze lehet a kastélyhoz, mint ahogy az a hivatalos dokumentumokból kiderül.) Hogy mennyi pénze volt vagy van Kuliknak, azt szinte lehetetlen ellenőrizni, azonban megtaláltuk az ügyvéd hódmezővásárhelyi lakóhelyét, amely egy teljesen átlagos polgári ház képét mutatja, nyoma sincs semmi fényűzésnek vagy olyasminek, ami arra utalna, hogy ott egy vagyonos ember élne. Az ügyvédet amúgy hiába kerestük, telefonon sem értük utol, és amikor becsöngettünk hozzá, senki sem nyitott ajtót.

Újabb földhivatali kutakodásunk során az is kiderült, hogy Lázár Jánosék földjei között egy olyan utat zártak el, amely a hódmezővásárhelyi önkormányzat tulajdonában van. A tulajdoni lapon semmilyen megjegyzés nincs, így nehezen érthető, miért zárhatják el másoktól a több száz méteres utat, amely a lenti főkaputól egészen a kastélyépület környezetéig, pontosabban Lázárné földjéig húzódik. Ráadásul ezt az utat nemrég leaszfaltozták, és nem világos, hogy kinek a pénzén.

Megtudtuk, kik tervezték a kastélyt

A hozzánk eljutott tervdokumentáció és egy forrás jóvoltából azt is kiderítettük, hogy kik tervezhették az épületeket. Egy a nevét nyilvánosan nem vállaló szakmabeli megnevezte azt a két építészirodát, amelyeknek köze lehetett a tervezési munkákhoz. Forrásunk az egyik iroda munkatársától hallotta, hogy személyesen Lázár Jánosnak mutatták meg a terveket – ezt az információt nem tudtuk ellenőrizni, a miniszter pedig a személyes beszélgetésünkkor némileg árnyalni próbálta a képet. Egy másik forrásból pedig hozzánk került a batidai tervdokumentáció egy része, amelyen szerepel az informátorunk által említett egyik építésziroda, a budapesti székhelyű Mérmű Stúdió neve. Úgy tudjuk, a Hetedhét Építész Kft. is részt vehetett a tervezésben, amelynek tulajdonosai és a Mérmű között vannak átfedések. Elértünk egy olyan építészt, aki a Mérmű Stúdió honlapján is szerepel a munkatársak között és a Hetedhét tulajdonosai között is megtalálható, de hiába kértünk tőle személyes találkozót, a sok határidős munkájára hivatkozva az elkövetkezendő két-három hétben nem tud időt szakítani ránk. Amikor a batidai kastélyról faggattuk, illetve arról, igaz-e, hogy Lázár Jánosnak is bemutatták a terveket, annyit mondott, hogy ő ilyenre nem emlékszik.

Néhány nappal azután, hogy meglátogattuk Lázár János édesanyját, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtósán keresztül megkereste lapunkat, hogy szívesen válaszolna ő a batidai vadászházzal kapcsolatos kérdéseinkre.

Lázár Jánossal a batidai kastély kapcsán még számos egyéb részletről beszélgettünk, de kérdeztük őt a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásról, a bécsi videójáról és arról is, mi a véleménye a kormány féktelen migránsozásáról.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.