Magyar települések, amelyek megőrülnek azért, hogy börtönt építhessenek – mutatjuk, miért!

  • Gera Márton
  • 2017.01.24 06:01

Kis-Magyarország

Az orbáni büntetőpolitika növelte a rabok számát. Az állam jó 100 milliárdért épít új börtönöket, aminek sokan nem örülnek. A polgármesterek mégis rajonganak az ügyért.

A magyar börtönök túlzsúfoltak, a hazai büntetés-végrehajtási intézetek 13 771 férőhelyén ma több mint 18 ezer embert tartanak fogva – ez derül ki a szakportál adataiból. Azaz csaknem 5000 pluszfő van a rendszerben, nem csoda, hogy az állam börtönöket akar építeni, közel 4500 új helyet kíván létrehozni. Hozzátartozik a történethez az is, hogy a Fidesz-kormány saját magát hozta abba a helyzetbe, hogy újabb börtönöket kelljen minimum 102 milliárd forintnyi közpénzből építeni.

Vig Dávid kriminológus szerint ugyanis a fogvatartottak száma 2009 óta növekszik folyamatosan, főleg 2010 után emelkedett meg, és érte el a mostani 18 ezer 200 főt. „Ennek több oka van. Az egyik a büntetőpolitikai fordulat, amely 2010-ben, a Fidesz-kormány hatalomra kerülése után teljesedett ki, amikor több törvénymódosítás volt, többek között a három csapás néven elhíresült intézkedés, amely egyes bűncselekmények esetén megemelte a kiszabható büntetést, illetve kötelező minimumbüntetést írt elő. A másik intézkedés a középmérték alkalmazása, ami az eset összes körülményeit figyelembe vevő bírói mérlegelés korlátozását jelentette azáltal, hogy a bíró nem szabadon határozza meg a büntetést, hanem meg kell indokolnia, miért tér el az adott cselekményre kiszabható büntetési tétel átlagától. Ez tulajdonképpen alulról fölfelé tolja a kiszabott büntetéseket, mivel például a legtöbb rablás tipikusan olyan, amelyre a keret alsó részébe eső büntetés kiszabása lenne indokolt” – mondja az ELTE ÁJK adjunktusa.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Ezen okok miatt állandósult a börtönökben a zsúfoltság, és mostanra ott tartunk, hogy a fogva tartási körülmények miatt már közel 7000 kérelmet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), utóbbi pedig az elmúlt években többször is felszólította Magyarországot, hogy kezdjen valamit a börtönök túlzsúfoltságával, sőt, 2015 márciusában még egy piloteljárás is indult ellenünk emiatt. (Akadnak olyanok is, akiknek a magyar állam kártérítést fizet majd.) Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy börtönépítési programot indított a kormány, hiszen a piloteljárás után muszáj volt valamiféle megoldást kínálnia, miként csökkenti a zsúfoltságot. A pályázatot 2015 elején írták ki, amelyre be is adta 40 település a jelentkezését, köztük olyan városok is, amelyek már rendelkeznek büntetés-végrehajtási intézettel (Kaposvár és Balassagyarmat), de leginkább kisebb, magas munkanélküliséggel küzdő települések pályáztak. Hogy miért?

Az aduász: 250 munkahely

A börtönépítési pályázat lényege, hogy az önkormányzatok ingyen állami tulajdonba adtak egy-egy területet, ahol megépülhet a börtön. A kormány ezért cserébe pedig azt ígéri, 250 munkahelyet visz a nyertes településekre, lévén ennyi embert fognak foglalkoztatni az egyes létesítmények.

Milyen munkák? És mennyiért?

Főleg felügyelőket, azaz börtönőröket, reintegrációs tiszteket („nevelő”), egészségügyi szakápolókat, karbantartókat, raktárosokat, IT-szakembereket és adminisztratív dolgozókat keresnek az új börtönökbe. A tiszteknek főiskolai vagy egyetemi végzettség kell, ám a tiszthelyettesi munkakörhöz az érettségi is elég. A leendő dolgozókat azzal csábítják, hogy minimum 220 bruttó fizetést kapnak, és ez elvileg különböző juttatásokkal, lakhatási és utazási támogatással egészül ki.

 

2015 őszére kiderült, hogy a 40 település közül csupán öt helyen fog börtön épülni: Ózdon, Csengeren, Komlón, Kunmadarason és Kemecsén. Később, már 2016-ban aztán volt egy második kör, és bővült a helyszínek száma, így Békés, Heves és Komádi önkormányzata is örülhetett. És 2019 eleje az az időpont, amiről mindenki beszélt nekünk, vagyis hogy ekkortól tudnak elítélteket – összesen 4500 embert – fogadni az új börtönök. Kérdés azonban, elkészülnek-e az ígért időpontra, 2018. május vagy júniusra, mert jelenleg még csak a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás folyik, ajánlatokat február elejéig lehet adni. Aztán kezdődhet az építkezés, de a Belügyminisztérium úgy tűnik, nem aggódik, szerintük időben megtörténik az átadás, mert „a nyertes ajánlattevőknek 380 nap áll a rendelkezésükre”.

Egyenként kerestük fel ezután az érintett településeket, hogy az építkezés körülményeiről és a motivációjukról kérdezzük őket.

Példát statuálnak majd!

Heves városában arra számítanak, hogy a város egyik legnagyobb munkaadója lesz a büntetés-végrehajtó intézet. Pusztacsászon fog épülni a börtön, ez a terület közigazgatásilag még Heveshez tartozik, a kivezető főúthoz közel fekszik. Ahhoz viszont, hogy a területet, ahová a börtön épül, közművesítsék és megfelelő utakkal lássák el, 60–100 millió forintra van szükségük, de Szabó Zsolt államtitkár, a térség képviselője nem aggódott különösebben, tavaly tavasszal azt mondta: „nagyon jó támogatást kaptam fönt, a Belügyminisztériumban”. De Szabó tovább is ment, amikor a börtön hozadékairól beszélt: „ez egy építészeti beruházás lesz, ami példát mutat a környéken élőknek, hogy aki zsivány (sic!), az ilyen helyre bekerülhet”.

Vannak persze olyanok is, akik nem örülnek az épülő börtönöknek. Köztük például helyi lakók. Több vidéki helyszínen attól félnek, hogy a börtöntől majd épp romlik a közbiztonság, de valaki attól tart, hogy lesz olyan fogvatartott, aki majd kiszökik, „aztán kalamajkát csinál”. Máshol rendeztek olyan lakossági fórumot, ahol a résztvevők attól tartottak, hogy az elítéltekhez látogatók lopni fognak, és betörnek az otthonokba, illetve az is a félelmek között volt, hogy az ingatlanok ára elértéktelenedik majd az épülő intézet miatt.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Békésen ezzel szemben azt várják, hogy helyiek jelentkeznek a 250 állás valamelyikére: a közel 20 ezer lakosú városban abban bízik a független polgármester, Izsó Gábor Lajos, hogy az épülő börtön visszafogja a helyiek, főleg a fiatalok elvándorlását. Békés a városhoz tartozó, külső részen ajánlott fel egy hathektáros területet, ezzel nyerte meg a pályázatot.

Kunmadarason – a többitől eltérő módon – nem egy 500, hanem egy 1000 fős börtön épül, méghozzá az egykori, mára lezárt repülőtér területén, és a város azt is várja, hogy a repülőtér infrastrukturális fejlesztése is megkezdődik egyúttal. A képviselő-testület anno egyöntetűen támogatta a pályázatot, mert, ahogy forrásunk fogalmaz, „ebben látták a kitörési lehetőséget”. Kunmadarasan már toborozzák a börtön leendő dolgozóit, toborzóiroda is nyílt, látszólag tehát minden jól megy. Vagyis nem egészen: egy független képviselő-testületi tag azt is mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy jelenleg úgy tűnik, az építkezés helyére tervezett közművek időre való elkészítése gondot okoz, mert ezt csak pályázati pénzből tudják megvalósítani, de a pályázatok elbírálása csúszik.

Kemecse még az első körben nyert a pályázaton, és nem meglepő, hogy szerettek volna börtönt: a szabolcsi városban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, jelentős a munkanélküliség. Amikor kiderült, hogy Kemecse is a nyertesek között van, Lipők Sándor fideszes polgármester büszkén újságolta a helyi lapnak, hogy „a városban igen nagy a munkanélküliség”, ezért adták be a pályázatot. A hvg.hu korábban arról írt, hogy a helyiek nem ellenzik különösebben a börtönt. Úgy tudjuk, ennek az az oka, hogy itt a város szélén, egy külterületi részen épül majd a börtön. Itt nyílt meg először a toborzóiroda a nyertes települések közül, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban nem a helyiek jelentkeznek, hanem a járásból jönnek a leendő alkalmazottak.

Komádi szintén nyertese volt a pályázatnak; itt az 5700 lakosból 560-an közmunkából élnek. Nemrég azt mondta a térség országgyűlési képviselője, hogy a Komádihoz közeli településekről is várják a munkavállalókat, és tavaly tavasszal a helyi hírportál igazi diadalittas cikkben számolt be róla, hogy az országgyűlési képviselő a börtön megépülését olyan jelentős eseménynek nevezte, amilyen a várossá nyilvánítás óta nem volt. Komádiban szintén a város mellé épül a börtön, az önkormányzat egy olyan, öthektáros területet ajánlott fel az államnak, amelyre egy földút vezet ki a városból.

Tiltakoztak, mégis megépül

Ha volt település, ahol meglehetősen nagy ellenállást váltott ki a tervezett börtönépítés, akkor az Komló.

Itt a legfőbb probléma a lakosok szerint, hogy a baranyai városban az óvoda mellé, egy domboldalra fog épülni a létesítmény, és közel lesz a lakóházakhoz. Túl közel. Ezért szerveztek tüntetést a városháza elé, amikor a képviselő-testület szavazott a kérdésről (tíz igen és négy nem szavazattal a pályázás mellett döntöttek). A városvezetés erre úgy reagált, hogy megszondáztatta a lakosságot, szavazólapokat küldtek körbe, amelyben megkérdezték, ki szeretne börtönt. Majd büszkén lehetett kommunikálni, hogy a komlóiak 73 százaléka támogatja a börtönt, az igazsághoz viszont hozzátartozik: a körülbelül 23 ezer fős lakosú városban mindössze 11 ezer szavazólapot juttattak el a háztartásokba, és ezekből csupán kicsivel több mint 6 ezer érkezett vissza. Komló nyert a pályázaton, így a börtön is megépül, méghozzá az eredetileg tervezett helyszínre, az óvoda mellé. Noha éppen emiatt tiltakoztak.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

A fideszes polgármester Polics József portálunknak arra hivatkozott, hogy egyszerűen nincs más helyszín. „Nagyon szívesen felajánlottam volna egykori bányaterületeket, de nincsenek, itt csak ez az egy helyszín jöhetett szóba” – mondta kérdésünkre. Azt ugyanakkor elismeri, hogy még ma sem békélt meg mindenki a börtönnel, tapasztalja ezt többek között a Facebookon is. Polics szerint azért pályáztak, mert a 250 munkahely létkérdés a város számára, és abban bíznak, hogy a börtönnel a közbiztonság is javulni fog. A városban jelenleg folyik az alkalmazottak toborzása, a jelentkezők egy része január 9-én kezdte meg a tanulmányait (egy hét hónapos képzésről van szó, amit Budapesten és a Nyíregyházi Egyetemen végeznek el a leendő alkalmazottak, és ahol rendvédelmi alapfeladatokat tanulnak, közben meg biztonsági és reintegrációs felkészítéseken vesznek részt. Ezt követi egy vizsga, amit ha sikeresen teljesítenek, büntetés-végrehajtási felügyelő OKJ-s bizonyítvány lesz a jutalmuk, s állományba is kerülnek – G. M.), a polgármester szerint azonban nem mind komlóiak, többen jönnek a környező településekről. Egy Komló mellett lakó férfi azt mondta nekünk, hogy nagyon vegyes volt a börtön megítélése, „az emberek mostanra meg beletörődtek, hogy biztosan megépül”.

Csengeren örültek a börtönnek. Legalábbis Forján Zsolt fideszes polgármester azon kérdésünkre, hogy náluk milyen az épülő intézmény visszhangja, azt mondta, „itt nem volt semmiféle tiltakozás, a helyiek várják a börtönt”. Bár ebben valószínűleg az is közrejátszhatott, hogy itt nem az óvoda mellé, hanem a város szélére tervezik a börtönt, és biciklis kivezető utakat is szeretnének építeni. Néhány éves adatok szerint a lakosság 20 százaléka munka nélküli a városban, így nem csoda, ha azt mondja Forján, hogy alapvetően munkalehetőségként tekintenek az épülő börtönre.

Ózdon is épül börtön. Sőt Janiczak Dávid szerint a börtönépítés a város legfontosabb beruházása az elmúlt években. Ózdon szintén kikérték a lakosság véleményét, és picivel több mint 80 százalék mondta azt, hogy kell börtön. Gyorsan tegyük hozzá: Janiczak az Indexnek azt mondta, 2144 papírt kaptak vissza. Ózd lakossága mintegy 28 ezer fő.

Politikai döntés?

A 40 pályázó város között volt Sellye is, ám nem nyert. A Baranya megyei kisvárosnak kicsivel több mint 2500 lakosa van, és épp a munkanélküliség enyhítése miatt pályáztak. A független polgármester, Nagy Attila szerint ők is csak egy egyenszöveget kaptak, amely arról szólt, hogy sajnálják, de máshol valósul meg a beruházás. „Az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő település vagyunk, jól vette volna ki magát, ha itt épülhetett volna egy börtön. Nekem sokan mondták, hogy ez tényleg egy jó ötlet, jött volna csomó új beköltöző. Nálunk rengeteg a munkanélküli, 50 százalék körül van a munkanélküliség” – mesélte a polgármester.

Annyi bizonyos: a pályázaton nyertes települések, kettő kivétellel, mind olyanok, amelyek élén Fidesz–KDNP-s polgármester áll. Korábban, még a pályázati szakasz során, a Belügyminisztérium semmit nem árult el, így nem lehetett tudni, mi alapján döntenek. Most azt írták a magyarnarancs.hu-nak, hogy a pályázat során az építéshez felajánlott területek alkalmasságát vizsgálták, így azt nem vették figyelembe, milyen az adott településen a tervezett börtönépítés elfogadottsága. Ezzel szemben a terület fekvése, mérete, beépíthetősége, a lakott területtől való távolság is számított sok más egyéb mellett.

 

Behúzták őket a csőbe

Különös játékot űzött a Belügyminisztérium a Tolna megyei Bátaszékkel. A közel 6 ezer fős lakosú kisváros is pályázott a börtönépítésre még 2015-ben, de akkor az év végén értesítették őket, hogy sajnos nem nyertek, köszönik a részvételt. Majd tavaly szeptemberben felvették velük a kapcsolatot, hogy Bátonyterenye visszalépése (erről lásd keretes írásunkat) miatt Bátaszéken talán mégis épülhet börtön, így ősszel meg is kezdődtek a tárgyalások a településsel. Az önkormányzat megkezdte az előkészítést: különböző döntéseket hoztak, több millióért vásároltak ingatlant, módosították a rendezési tervet, ajánlatokat kértek közművesítésre. Tartottak lakossági fórumot is a témában, és bár néhány lakosnak voltak fenntartásai a börtönnel kapcsolatban, a többség pozitívan fogadta. Pár hete azonban a térség országgyűlési képviselője egy lakossági fórumon jelentette be, hogy mégsem lesz börtön, jövő márciusig nem dönt újabb helyszínről a Belügyminisztérium. Eközben a város független polgármestere, Bozsolik Róbert Zsolt nem gondolja, hogy politikai döntés született, bár megjegyezte, hogy a „szakmának” is az volt a véleménye, hogy a pályázatuk jó. „Úgy gondoltuk, hogy több előnye lenne a börtönnek, mint amennyi hátrányt emiatt a városnak el kellene szenvednie. Abban bíztunk, hogy a 250 állás egy részét helyiekkel lehet feltölteni.”

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Újra megtelnek

Vig Dávid szerint önmagában a férőhelybővítés rövid távon elegendő lehet önmagában a zsúfoltság kezelésére, de egyáltalán nem racionális, mert iszonyatosan sokba kerül egy fogvatartotti férőhely bővítése is. „Az elmúlt években készültek angol kutatások, amelyekből kiderül, hogy ha nem változik a büntetőpolitika, akkor néhány év elteltével ugyanúgy megtelnek ezek a börtönök” – magyarázza a kriminológus. Hozzáteszi, hogy a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) jelentéseiből is kiderül, hogy elsősorban nem a férőhelyek bővítésével lehet megoldani a zsúfoltság problémáját, hanem a büntetőpolitika átalakításával. De emberi jogi szakértők is arról beszélnek, hogy a szabadságvesztés alkalmazása a kisebb bűncselekményeknél csak folyamatosan növeli a börtönök zsúfoltságát. Nálunk pedig ugye épp ez történik.

Európában amúgy vegyes képet mutat a börtönpopuláció számának változása: Angliában növekszik, Hollandiában dinamikusan csökken, Nyugat-Európa legnagyobb részén stagnál a börtönbüntetésre ítéltek száma. Vig azt mondja, hogy ezek a változások sokszor nem a bűnözés növekedése vagy csökkenése miatt indulnak el, hanem büntetőpolitikai döntések okozzák, ahogy Magyarországon is. „Magyarország egyébként Európa egyik legzsúfoltabb börtönrendszerét működteti, és hosszú távon csak a racionális büntetőpolitikával, szabadságelvonással nem járó, olcsóbb és sokszor a börtönnél hatékonyabb, úgynevezett alternatív szankciókkal – közérdekű munka, felfüggesztett szabadságvesztés, pártfogó felügyelet – lehet megoldást találni a zsúfoltság problémájára.”

Ahol mégsem kellett

Bár a pályázatát beadta 2015 tavaszán, később mégis visszalépett Bátonyterenye. A Nógrád megyei település arra hivatkozott, hogy bejelentkezett egy fémmegmunkálással és alkatrészek gyártásával foglalkozó cég a városhoz, és ők hasonló számú embernek adnának munkát. Ám nem lehet elmenni a tény mellett, hogy Bátonyterenyén többen is ellenezték az ipari park területére tervezett börtönt, mert elvileg még hatástanulmány sem készült a témában. A lakosok népszavazást is kezdeményeztek, ráadásul kétszer is, de a helyi választási bizottság nem hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket. Információink szerint Bátonyterenye később mégis szeretett volna úgymond visszatáncolni, de ezt a Belügyminisztérium már nem engedte.

Neked ajánljuk