Tüzek Gyöngyöspatán - Maradjanak a cigánysoron!

  • Magyar Krisztián
  • 2016.02.08 12:01

Kis-Magyarország

Továbbra is félnek a cigányok a Jobbik korábbi kísérleti terepén: rasszista támadásoktól tartanak, miután az egyik család házát karácsony este felgyújthatták. A tűzeset előtt nem sokkal életveszélyesen is megfenyegették őket, de a rendőrség csak rongálás miatt nyomoz.

Gyöngyöspatán a cigánysoron nincs olyan család, amely ne em­lékezne tisztán a 2011-es eseményekre, amikor szélsőjobboldali alakulatok heteken át „jár­őröztek” a településen az ő meg­fé­lem­lí­té­sük­re. A végül nemzetközivé dagadt botrány után – a közben lemondó polgármester he­lyére – a település a Jobbik jelöltjét, Juhász Oszkárt választotta meg, aki a 2014 októberéig tartó hivatali ideje alatt ott nehezítette a mintegy 400 fős kisebbségi közösség dolgát, ahol csak tudta. A képviselő-tes­tülettel azt is próbálta megakadályozni – többször sikeresen –, hogy romák Gyöngyöspatára költözzenek, és szemet hunyt a helyi iskolában már régebb óta tapasztalt szegregáció felett is. (A település egyetlen általános iskolájában ­tapasztalt hátrányos megkülönböztetésről és az emiatt indított perről lásd: Vissza az alapokhoz, Magyar Narancs, 2012. március 15.) A pa­taiak beszámolói szerint Juhász utasítására több romát is kizártak a közmunkaprogramból, miközben a szélsőjobboldaliak a többségi lakosokat folyamatosan hergelni próbálták a romákkal szemben. A közmunkásokat magánterületeken is dolgoztatták, ezért az önkormányzatnak 2012-ben több mint egymillió forintnyi foglalkoztatási támogatást kellett visszafizetnie. Állítólag a polgármester birtokára is kivitték őket, de ezt Juhász mindvégig cáfolta.

Vona Gábor és Juhász Oszkár Gyöngyöspatán, 2014

Vona Gábor és Juhász Oszkár Gyöngyöspatán, 2014

Fotó: MTI

Juhász Oszkár mással is felhívta magára a figyelmet, egyebek közt olyan képeslappal kívánt békés karácsonyt a lakosoknak, amelyen fegyveres mezőőrökkel pózolt. Az sem volt szívderítőbb, amikor – egy hangfelvétel szerint – társaival arról beszélgetett, hogy hamarosan kitörhet egy polgárháború, de ennek akkor kell megtörténnie, „amikor megfelelően fölkészültek vagyunk létszámban, technikai felszerelésben, mindenben”. Az pedig már a vicc kategóriájába tartozik, amikor 2012-ben a gyöngyöspatai önkormányzat kitiltotta Gyur­csány Ferencet és a TASZ-t. A következő évben aztán meg is ju­tal­mazta magát a polgármester, hiszen az anyagi gondokkal küsz­ködő önkormányzat bü­dzséjéből kapott 800 ezer forint jutalmat, amelyet állítólag jótékony célokra tervezett felhasználni.

„Meghalsz!”

Tavaly a romák támogatásával a Fidesz jelöltje legyőzte Juhász Oszkárt a helyhatósági választásokon; Hevér Lászlóné rendet, békét, munkahelyeket ígért, és azt is, hogy elősegíti a párbeszédet a romák és a nem romák között. Szerettük volna megkérdezni, hogy hol tart ebben a munkában, de nem akart velünk személyesen találkozni. Először azt kérte, írásban küldjük a kérdéseket, amit meg is tettünk. Aztán azt írta, hogy szerinte szándékosan provokáljuk. A polgármester ezek szerint provokációként fogja fel, ha arról faggatják, hogy milyen konkrét intézkedések történtek az utóbbi egy évben a romák helyzetének javításáért; terveznek-e valamilyen saját programot indítani a felzárkóztatás, a békésebb együttélés eléré­séért; milyennek ítéli a viszonyt a többségi lakosok és a romák között, vagy hogy milyen a településvezetés és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata. Azt sem tudtuk meg tőle, hogy jelenleg hány közmunkást tudnak foglalkoztatni, és a helyi közintézményekben vannak-e a roma közösség problémáit jól ismerő önkormányzati alkalmazottak. Még azzal sem akart eldicsekedni, hogy az utóbbi egy évben milyen fejlesztéseknek örülhetett a 2013-ban városi rangot szerző település.

Arról is érdeklődtünk, hogy tudnak-e segíteni annak a családnak, amelyiknek a háza néhány hete, karácsony este gyulladt ki. Hiszen a támogatásra nyilvánvalóan szüksége lenne a fiatal párnak és három gyermeküknek, akik azért költöztek Gyöngyöspatára, hogy közelebb legyenek a rokonaikhoz. A település központjában – távol a cigánysortól – vásároltak egy házat úgy, hogy korábbi lakóhelyükön eladták előző ingatlanukat. Szenteste a szomszéd faluban voltak, amikor megtudták: lángok csaptak fel a házukban. A tűzoltók gyorsan kiértek, de a ház egyik szobája és az előtető így is leégett. A tűzvizsgálati eljárás még folyamatban van – tudtuk meg a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. Nem hivatalos forrá­saink szerint erős a gyanú, hogy gyújtogatás történt. A rendőrség is nyomoz ismeretlen tettes ellen.

Hetekkel a tűz előtt a ház kapujára valaki felfestette: „Meghalsz!” Úgy tudjuk, a rendőrség csak rongálás miatt nyomoz, holott ez a felirat a szándékos megfélemlítés gyanúját is keltheti. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságnál rá is kérdeztünk, hogy miért nem indokolt nyomozni más bűncselekmény miatt, de csak annyit válaszoltak, hogy a folyamatban lévő ügy részleteiről nem áll módjukban tájékoztatást adni. Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogram-vezetője szerint, mivel a körülmények arra utalnak, hogy rasszista indítékkal írták a feliratot, közösség tagja elleni erőszak miatt kellene nyomozni, hiszen a cselekmény riadalomkeltésre alkalmas, és kihívóan közösségellenesnek is minősülhet. Ha a rasszista indíték valamilyen okból mégis kizárható, akkor nyomozhatnának zaklatás miatt is, hiszen a Btk. alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha valaki félelemkeltés céljából más személyt erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. Ahhoz, hogy a zaklatás megálljon, az is kell, hogy bizonyított legyen, az elkövető félelemkeltés céljából fenyegetett; de adott esetben ez elég valószínűnek tűnik – nyilatkozta lapunknak a programvezető. (Volt már rá példa, hogy a rendőrség feltételezhetően rasszista tartalmú feliratok miatt nyomozott: még 2013-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Forró községben több roma lakos házára, kapujára fenyegető feliratokat – „retkes cigányok takarodjatok Kanadába”; „Takarodjatok az országból retkek” – fújtak fel valakik festékkel. A rendőrség először közösség tagja elleni erőszakként kezelte a cselekményeket, később átminősítette közösség elleni izgatásra. Nem találták meg a tetteseket.)

A cigánysoron

A cigánysoron

Fotó: Czimmer Tamás

Megkerestük a családot is, de az édesapa nem akart nyilatkozni, mert – mint mondta – attól fél, ha kifejti a véleményét, ennél is komolyabb támadások érik őket. Annyit azért megjegyzett, hogy az eset óta rettegésben élnek, s úgy gondolja, nem is fognak beköltözni a házba. A fiatal férfival a Bem utcában találkoztunk, ott, ahol elkezdődik az a cigánysor, ahol a gárdisták masíroztak 2011-ben.
A közmunkások épp akkor szórták le fűrészporral a havas utcát, néhányukat sikerült is megszólítanunk. „Milyen ember az, aki karácsony estéjén felgyújtja a másik házát?” – tette fel a kérdést az egyik férfi, „Nem ember az, állat!” – jött a válasz az egyik társától. A környéken szinte mindenki azt mondta, hogy nem véletlenül égett le a ház; az esetet a legtöbben úgy értékelték, hogy ismét meg akarják őket félemlíteni. Ami, úgy fest, sikerült is.

Rejtélyes tűzesetek

„Meddig kell még rettegnünk, mikor hagynak már minket békén?” – fakadt ki a helyi vajdaként is ismert Farkas János, akivel szintén a Bem utcában futottunk össze. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője úgy látja, hogy valakiknek érdekében áll folyamatosan gerjeszteni a konfliktust a roma és a nem roma lakosok között. Amikor megkérdeztük, hogy kikre gondol, azt mondta, inkább nem nevezne meg senkit, mert még baja esik. A kisebbségi önkormányzat és a városvezetés kapcsolatát jónak nevezte, szerinte a polgármester arra törekszik, hogy békesség legyen Gyöngyöspatán. Igaz, a roma felzárkóztatást segítő saját programokat nem indított az önkormányzat, és több támogatást sem kapnak. Pedig ötleteik lennének, terveztek egy „Nyitott ajtók éjszakája” című rendezvényt, amelynek során a romák megvendégelték volna a többségi lakosokat, jellegzetes cigány ételek bemutatója és egy kis zenélés is a ­tervek között szerepelt, de forrás híján egyelőre nincs lehetőségük a megvalósításra. „Egyébként mi már azt is megbecsüljük, ha nem bántanak minket. Juhász Oszkár ideje alatt mindennapos piszkálásoknak voltunk kitéve, ez az önkormányzat részéről megszűnt” – mesélte a roma vezető, aki ottjártunk után ment egyeztetni a polgármesterrel. Hogy miről, azt nem árulta el, azt viszont elmesélte, hogy 2012-ben az ő háza is kigyulladt: a tűzoltóknak és a szerencsének köszönheti, hogy nem az egész ingatlan, hanem „csak” a tetőszerkezet égett le, és vált a legfelső szint lakhatatlanná. Úgy véli, nem véletlenül ütött ki a tűz nála sem. Indult is egy eljárás, amelynek a végén azt állapították meg, hogy nem volt idegenkezűségre utaló jel. A tűzvizsgálati jelentés szerint egy kéményből kipattanó szikra okozta a tüzet, azonban Farkas János elmondása szerint azt a kéményt, amelyet a szakértő említett, nem is használták akkor.

Gyöngyöspatán az utóbbi tíz évben az említetteken kívül is történtek rejtélyes tűzesetek. A helyi romák szerint többüknek korábban gyújtogatás miatt keletkezett tűzkár az ingatlanukban, bár ezt bizonyítani eddig egyikőjük sem tudta. Nagyjából hat olyan tűzről beszélnek, amely romák lakta épületben keletkezett 2006 óta. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól próbáltuk megtudni, hogy a jelzett periódusban hány tűz­esethez riasztották a tűzoltókat: kaptunk számokat, de csak 2012-től, ezek alapján az utóbbi négy évben – 2014 kivételével – minden évben volt három-négy ilyen tűzkár. Úgy tudjuk, a karácsonyi lángok után a rendőrség több olyan helyit is behívott – akadt, akit szilveszter napján –, akinek volt va­lami információja az évekkel ezelőtti tűzesetekről. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – bár erről is érdeklődtünk – nem kommentálta értesüléseinket, még azt sem erősítette vagy cáfolta meg, hogy egyáltalán indult-e az évekkel ezelőtti esetek miatt most új nyomozás, vagy csak a legutóbbi tűzkár miatt hívták be az embe­reket meghallgatásra.

Öntudat

A romák szerint a leégett házak több mint fele nem a cigánysoron volt; úgy vélik, azért, mert néhány gyöngyöspatai nem szerette volna, ha több roma is kiköltözik a telepről. Hogy ennek mennyi lehet a valóságalapja, azt nehéz megmondani; ám Gyöngyöspatán sokáig érvényben volt egy olyan, 2007-ben született, majd többször módosított rendelet, amely gyakorlatilag megtiltotta, hogy az emberek építsenek, bontsanak vagy felújítsanak házakat a város egyes részein. A tilalmat az önkormányzat azokra az ingatlanokra jelölte ki, amelyek a romák lakta utcákban vagy a szomszédságukban találhatók. A rendelkezés nem csupán a lakhatási körülmények javítását korlátozta, de azt is, hogy a romák a cigánysorról egyes belsőbb utcákra költözzenek. Hogy nem látják szívesen a romákat a település központibb részein, az a 2009-es árvíz után is kiderült, amikor a Magyar Vöröskereszt több nehéz sorsú családnak akart házat venni a cigánysoron kívül, de az addig eladó ingatlanokat az utcabeliek tiltakozása, illetve a tulajdonosok visszalépése miatt végül nem sikerült megvásárolni.

A kisváros központjában több tucat embert próbáltunk megszólítani. A többség nem akart nyilatkozni, akik mégis szóba álltak velünk, azok közül többen azt hangsúlyozták, hogy az egész cigányügyet az újságírók fújták fel a Jobbik miatt, és ha mi nem lennénk, nem is lenne semmi probléma Gyöngyöspatán. Amikor megkérdeztük, hogy van-e valami gondjuk a romákkal, majd’ mindenki azt emlegette, hogy a munkanélküliség és az aluliskolázottság ­miatt is nehéz sorsú romák között akadnak olyanok, akik zaklatják a „parasztokat”, olykor pénzt követelnek vagy meglopják a termést, és ez „valakit kevésbé, valakit jobban” zavar. Az átlagemberek tudnak mellettük élni, viszont van egy masszív csoport, amelyik folyamatosan hergeli a népet a romák ellen. A nemzetiesített dohánybolt előtt leszólítottunk egy teljesen átlagos külsejű, középkorú férfit is, aki visszakérdezett, hogy melyik laptól vagyunk, majd azt mondta: miattunk és a jogvédők miatt van az, hogy „ezekkel a férgekkel nem lehet mit kezdeni”. Arra már nem válaszolt, hogy kiket ért „férgek” alatt, mert beszállt az autójába és elhajtott. A jármű hátsó ablakát teljesen beterítette egy árpádsávos zászló.

Bírságolni remek móka

A Debreceni Ítélőtáblán folytatódik az a per, amelyet évekkel ezelőtt indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben a Társaság a Szabadságjogokért. Első fokon az Egri Törvényszék tavaly szeptemberben mondta ki, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán nem védte meg a szélsőségesektől megfélemlített roma lakosságot, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. A bíróság szerint később a rendőrség bírságolási gyakorlata is diszkriminatív volt: a szélsőséges csoportok megszállása idején és azt követően is hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma lakosságot. Sok esetben bírságolták őket gyalogos és kerékpáros szabálysértésekért, például azért, mert a babakocsit nem – az egyébként használhatatlan – járdán tolta egy anyuka, vagy azért, mert a kutyasétáltatás elején a gazdája nem adott az állatra szájkosarat. 2011 májusa és decembere között a romákra tizenháromszor annyi bírságot szabtak ki, mint a nem roma lakosokra – áll a TASZ beszámolójában.

Az ítélet után tavaly decemberben végül azért nyújtott be fellebbezést a jogvédő szervezet, mert több kereseti kérelmüket elutasította a bíróság, így azt is, hogy tiltsa el az egyenruhásokat a jövőbeli jogsértéstől. Továbbá hiába kérték, hogy a bíróság kötelezze a rendőrséget arra, hogy a Gyöngyöspatán szolgálatot teljesítőket küldjék antidiszkriminációs képzésre. Azt sem állapította meg a bíróság – az erre vonatkozó kérelem ellenére –, hogy a szélsőségesek távozása utáni időszakban a diszkriminatív szabálysértési bírságolási gyakorlattal nemcsak közvetlen hátrányos megkülönböztetést, hanem zaklatást is megvalósított a rendőrség. Gyöngyöspatán a 2012. január elsején alakult őrsön 14 rendőrrel vigyázzák a település rendjét, és az elmúlt években bővítették a térfigyelő kamerák hálózatát is.

Neked ajánljuk