Megígérték neki, ám lefújták a vizsgálatot a diákparlamentben félbeszakított hallgató ügyében

  • Vas András
  • 2017. május 31.

Kis-Magyarország

Botrány lett belőle, mire az ombudsman megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet. Végül csak talált egy indokot, hogy miért nem kell csinálnia semmit.

Bradánovics Bendegúz felszólalását a Somogy megyei diákparlament kaposvári ülésén Rózsás Ildikó, az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja, az ülés levezető elnöke állította le személyeskedésre hivatkozva tavaly novemberben.

A kaposvári Munkácsy gimnázium negyedikes diákja és diákönkormányzatának akkori elnöke az oktatási kormányzat hibáiról – az előre hozott érettségi megszüntetéséről, az egyetemi férőhelyek számának csökkentéséről, a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatárról, a diákok túlterheltségéről, a mindennapos testnevelés fölöslegességéről, a kevés nyelvi óráról, a rossz tankönyvekről, az intézmények kréta-, papír-, festékpatronhiányáról –, önálló oktatási minisztérium szükségességéről beszélt, amikor az ülés vezetője félbeszakította, s közölte vele, akkor folytathatja felszólalását, ha kihúzza belőle a személyeskedéseket. (Noha felvezetőjében Rózsás Ildikó többek között arról beszélt, hogy a politikai döntéshozók maximálisan meghallgatják az országos diákparlament ajánlásait, nem sokkal később mégsem engedte elmondani egy diákvezető véleményét.) Miután a kaposvári gimnazistának később ismét megadták a szót, ő tovább olvashatta a „sértésektől megtisztított” beszédét, ám kérdéseket már hiába tett fel a pulpituson ülőknek, nem kapott érdemi választ.

Az esetről beszámoló Sonline-cikk hamar átlépte az országos sajtó ingerküszöbét, így értesült róla Aáry-Tamás Lajos is, és az oktatási jogok biztosa több médiumnak is jelezte, hivatalból eljárást indít az ügyben. „Én is csak a híradásokból értesültem a vizsgálat bejelentéséről – mondta Bradánovics Bendegúz a magyarnarancs.hu-nak. – Örültem, hogy van egy ember, akinek nemcsak elméletben az a dolga, hogy jogsértés esetén lépéseket tesz, hanem a gyakorlatban is eljár. Egy hónap múlva viszont már nem voltam ilyen optimistán naiv.”

A kaposvári diák december 22-én írt e-mailt az oktatási jogok biztosának, s a vizsgálat állásáról érdeklődött, egyben furcsállotta, hogy őt mint érintettet még senki sem kereste meg. Választ azonban nem kapott.

Május elején aztán napokon át bombázta e-mailjeivel Aáry-Tamás Lajost, de senki sem reagált a leveleire. „Ekkor úgy döntöttem, felhívom telefonon – mesélte Bradánovics Bendegúz –, s bár csak a titkárságig jutottam, nemsokára visszahívott az ombudsman. Aki egyfelől állította, hogy megkerestek az ügyben, másrészt elismerte, nem folytatott le semmiféle vizsgálatot. Utóbbit azzal indokolta, hogy az esetet követően 24 órán belül jobbikos politikushoz fordultam, s jobbikos sajtótájékoztatón vettem részt. Azt elismerte, hogy ehhez jogom volt, viszont azt állította, ezzel politikai síkra tereltem az ügyet, s ez már nem az ő hatásköre. Miután jeleztem, az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának elnökével (a jobbikos Dúró Dórával – a szerző) tartottam közös sajtótájékoztatót, ám ettől még nem vagyok politikus, az ombudsman úgy reagált: egy párt sajtótájékoztatóján voltam, s ezek után keressem az igazam politikai dimenziókban. Csendben jegyzem meg: a történtek és a sajtótájékoztató között nem 24 óra telt el, hanem több nap.”

Aáry-Tamás Lajos a magyarnarancs.hu kérdésére megerősítette, hogy a jobbikos sajtótájékoztatón való részvétel miatt gondolta meg magát és állt el a vizsgálattól. „Először hivatalból akartam lépni – mondta –, ám miután a kaposvári gimnazista egy párt képviselőinek oldalán lépett a nyilvánosság elé, úgy gondoltam, nem a diákjogai sérültek, hanem politikai téren keres megoldást.” Felvetésünkre, hogy a két dolog kizárja-e egymást, az ombudsman elismerte, erről szó sincs. „A diákparlament is foglalkozhat közpolitikai kérdésekkel – magyarázta az ombudsman –, s ha emiatt sérülnek valakinek a jogai, hivatalból én indítok vizsgálatot. Ám miután a diák a Jobbikhoz fordult, úgy gondoltam, rosszul ítéltem meg a helyzetet, s az érintett nem is tőlem vár jogi védelmet. Ezt amúgy el is mondtam neki, amikor május elején telefonon beszéltünk. Akkor tudtam meg, hogy nem kapta meg a korábbi e-mailjeire a válaszaimat, így arról sem értesült, hogy nem indítottam vizsgálatot. Sajnos, a telefonomról küldött e-mailek időnként nem érnek célba.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.