Gigaosztalék Orbánék cégeinél: 2016-ban is szépen gazdagodott a miniszterelnök családja

  • Magyar Krisztián
  • 2017. május 31.

Kis-Magyarország

Orbán Viktor szülei és testvérei tavaly sem dolgoztak hiába.

A miniszterelnök családjához, szüleihez és két testvéréhez köthető cégek a kormányváltás előtt sem aprópénzzel játszottak, de látványos gyarapodásnak 2010 után indultak. Legnagyobb vállalkozásaik elsősorban bányászattal, betonelemek előállításával és szállítmányozással foglalkoznak, ezek közül a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó, valamint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. 2015-ös nettó árbevétele átlépte az 5,2 milliárd forintot, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A három cégből a 2015-ös eredmények után 2,2 milliárd forint osztalékot vehettek ki Orbánék.

Orbánék gánti bányája

Orbánék gánti bányája

Fotó: Sióréti Gábor

A magyarnarancs.hu által megismert friss cégbírósági dokumentumok szerint a 2016-os év sem volt rossz a miniszterelnök családjának, bár a 2015-ös eredményektől két cég jelentősen elmaradt. A legnagyobbnak számító Dolomit Kőbányászati Kft. tavaly közel 1 milliárd forinttal kevesebbet termelt, mint az azt megelőző évben, de így is összehoztak majdnem 2,2 milliárd forint nettó árbevételt. A szintén Orbánékhoz köthető Nehéz Kő Kft. is visszaesett: a 2015-ben elért 1,6 milliárd forintos árbevétel 2016-ban „csak” 872 millió forint volt. Osztalékot a Dolomit Kft.-ből vettek ki, 500 millió forintot, bár ebből jutott a cég más, nem az Orbán családhoz tartozó tagjainak is.

A Zala megyei Szévíz-völgyben tőzeget bányászó Gánt Kő és Tőzeg Kft. jobb eredményt ért el 2016-os évben az egy évvel korábbihoz képest: tavaly 464 millió forint volt a nettó árbevételük, amelyből 52 milliót külföldi értékesítésből szedtek össze. De ami ennél érdekesebb, hogy ebből a cégből, pontosabban a felhalmozott tartalékokból is kiszedtek egy jókora osztalékot, a taggyűlési jegyzőkönyvük szerint 730 millió forintot.

Annak csak ifjabb Orbán Győző örülhetett, hogy a 26 százalékos résztulajdonában lévő Gamma Analcont Ipari Folyamatműszergyártó Korlátolt Felelősségű Társaság remek évet zárt tavaly, hiszen a 2015-ben produkált 420 millió forintos árbevétel 2016-ra 1,03 milliárdra emelkedett. Osztalékot ennek ellenére nem vettek ki a vállalkozásból. A Gamma Analcont egyébként tavaly uniós támogatásokat is bezsebelt, a Direkt36 szúrta ki, hogy egy másik céggel együtt 291, míg önállóan 57 millió forintos támogatást kaptak, utóbbit vállalkozásfejlesztésre.

A legkevesebb árbevételt hozza évek óta a miniszterelnök édesapjához tartozó CZG Ingatlanforgalmazó Kft., de azt a 15,5 millió forintot mindig. Ez az a cég, amely megvette azt a Felcsút közelében található hatvanpusztai majorságot, amelyet azóta Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása bérel – állítólag a munkagépeinek – úgy, hogy a birtokot minden bizonnyal nem a felcsúti polgármester, hanem a miniszterelnök és családja használja. A 15,5 millió forint a cégdokumentumok szerint idén is abból jött össze, hogy Orbán Győző bérbe adta a birtokot.

Hogy ezekből a pénzekből mennyi az, amit azután zsebeltek be az Orbán-érdekeltségek, hogy állami beruházásokhoz is beszállítottak, rejtély, az viszont biztos, hogy vannak ilyen jellegű megrendeléseik. Az előző héten megjelent Magyar Narancsban hosszú cikket közöltünk arról, hogy a bányavállalkozásaik jelenleg is visznek köveket és betonelemeket közpénzből finanszírozott építkezésekhez, így egyebek közt a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez is gánti bányájukból fuvarozzák a köveket, és betonelemeket szállítanak a 8-as főút várpalotai felújításához.

Az Orbán család cégeinek köveiből épül a közpénzből megújuló Nemzeti Lovarda

A miniszterelnök családjához tartozó Nehéz Kő kamionjai hordják a köveket a Keleti pályaudvarhoz közeli munkaterületre. A lovarda átépítésére az állam eddig közel hárommilliárd forintot adott, de nem csak ebből jut Orbán Győzőéknek, akik több más, szintén közpénzből finanszírozott építkezéshez is beszállítanak. Ízelítő a csütörtöki lapszámunkból.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.