Gigaosztalék Orbánék cégeinél: 2016-ban is szépen gazdagodott a miniszterelnök családja

  • Magyar Krisztián
  • 2017. május 31.

Kis-Magyarország

Orbán Viktor szülei és testvérei tavaly sem dolgoztak hiába.

A miniszterelnök családjához, szüleihez és két testvéréhez köthető cégek a kormányváltás előtt sem aprópénzzel játszottak, de látványos gyarapodásnak 2010 után indultak. Legnagyobb vállalkozásaik elsősorban bányászattal, betonelemek előállításával és szállítmányozással foglalkoznak, ezek közül a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó, valamint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. 2015-ös nettó árbevétele átlépte az 5,2 milliárd forintot, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A három cégből a 2015-ös eredmények után 2,2 milliárd forint osztalékot vehettek ki Orbánék.

Orbánék gánti bányája

Orbánék gánti bányája

Fotó: Sióréti Gábor

A magyarnarancs.hu által megismert friss cégbírósági dokumentumok szerint a 2016-os év sem volt rossz a miniszterelnök családjának, bár a 2015-ös eredményektől két cég jelentősen elmaradt. A legnagyobbnak számító Dolomit Kőbányászati Kft. tavaly közel 1 milliárd forinttal kevesebbet termelt, mint az azt megelőző évben, de így is összehoztak majdnem 2,2 milliárd forint nettó árbevételt. A szintén Orbánékhoz köthető Nehéz Kő Kft. is visszaesett: a 2015-ben elért 1,6 milliárd forintos árbevétel 2016-ban „csak” 872 millió forint volt. Osztalékot a Dolomit Kft.-ből vettek ki, 500 millió forintot, bár ebből jutott a cég más, nem az Orbán családhoz tartozó tagjainak is.

A Zala megyei Szévíz-völgyben tőzeget bányászó Gánt Kő és Tőzeg Kft. jobb eredményt ért el 2016-os évben az egy évvel korábbihoz képest: tavaly 464 millió forint volt a nettó árbevételük, amelyből 52 milliót külföldi értékesítésből szedtek össze. De ami ennél érdekesebb, hogy ebből a cégből, pontosabban a felhalmozott tartalékokból is kiszedtek egy jókora osztalékot, a taggyűlési jegyzőkönyvük szerint 730 millió forintot.

Annak csak ifjabb Orbán Győző örülhetett, hogy a 26 százalékos résztulajdonában lévő Gamma Analcont Ipari Folyamatműszergyártó Korlátolt Felelősségű Társaság remek évet zárt tavaly, hiszen a 2015-ben produkált 420 millió forintos árbevétel 2016-ra 1,03 milliárdra emelkedett. Osztalékot ennek ellenére nem vettek ki a vállalkozásból. A Gamma Analcont egyébként tavaly uniós támogatásokat is bezsebelt, a Direkt36 szúrta ki, hogy egy másik céggel együtt 291, míg önállóan 57 millió forintos támogatást kaptak, utóbbit vállalkozásfejlesztésre.

A legkevesebb árbevételt hozza évek óta a miniszterelnök édesapjához tartozó CZG Ingatlanforgalmazó Kft., de azt a 15,5 millió forintot mindig. Ez az a cég, amely megvette azt a Felcsút közelében található hatvanpusztai majorságot, amelyet azóta Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása bérel – állítólag a munkagépeinek – úgy, hogy a birtokot minden bizonnyal nem a felcsúti polgármester, hanem a miniszterelnök és családja használja. A 15,5 millió forint a cégdokumentumok szerint idén is abból jött össze, hogy Orbán Győző bérbe adta a birtokot.

Hogy ezekből a pénzekből mennyi az, amit azután zsebeltek be az Orbán-érdekeltségek, hogy állami beruházásokhoz is beszállítottak, rejtély, az viszont biztos, hogy vannak ilyen jellegű megrendeléseik. Az előző héten megjelent Magyar Narancsban hosszú cikket közöltünk arról, hogy a bányavállalkozásaik jelenleg is visznek köveket és betonelemeket közpénzből finanszírozott építkezésekhez, így egyebek közt a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez is gánti bányájukból fuvarozzák a köveket, és betonelemeket szállítanak a 8-as főút várpalotai felújításához.

Az Orbán család cégeinek köveiből épül a közpénzből megújuló Nemzeti Lovarda

A miniszterelnök családjához tartozó Nehéz Kő kamionjai hordják a köveket a Keleti pályaudvarhoz közeli munkaterületre. A lovarda átépítésére az állam eddig közel hárommilliárd forintot adott, de nem csak ebből jut Orbán Győzőéknek, akik több más, szintén közpénzből finanszírozott építkezéshez is beszállítanak. Ízelítő a csütörtöki lapszámunkból.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.