Gigaosztalék Orbánék cégeinél: 2016-ban is szépen gazdagodott a miniszterelnök családja

  • Magyar Krisztián
  • 2017. május 31.

Kis-Magyarország

Orbán Viktor szülei és testvérei tavaly sem dolgoztak hiába.

A miniszterelnök családjához, szüleihez és két testvéréhez köthető cégek a kormányváltás előtt sem aprópénzzel játszottak, de látványos gyarapodásnak 2010 után indultak. Legnagyobb vállalkozásaik elsősorban bányászattal, betonelemek előállításával és szállítmányozással foglalkoznak, ezek közül a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó, valamint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. 2015-ös nettó árbevétele átlépte az 5,2 milliárd forintot, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A három cégből a 2015-ös eredmények után 2,2 milliárd forint osztalékot vehettek ki Orbánék.

Orbánék gánti bányája

Orbánék gánti bányája

Fotó: Sióréti Gábor

A magyarnarancs.hu által megismert friss cégbírósági dokumentumok szerint a 2016-os év sem volt rossz a miniszterelnök családjának, bár a 2015-ös eredményektől két cég jelentősen elmaradt. A legnagyobbnak számító Dolomit Kőbányászati Kft. tavaly közel 1 milliárd forinttal kevesebbet termelt, mint az azt megelőző évben, de így is összehoztak majdnem 2,2 milliárd forint nettó árbevételt. A szintén Orbánékhoz köthető Nehéz Kő Kft. is visszaesett: a 2015-ben elért 1,6 milliárd forintos árbevétel 2016-ban „csak” 872 millió forint volt. Osztalékot a Dolomit Kft.-ből vettek ki, 500 millió forintot, bár ebből jutott a cég más, nem az Orbán családhoz tartozó tagjainak is.

A Zala megyei Szévíz-völgyben tőzeget bányászó Gánt Kő és Tőzeg Kft. jobb eredményt ért el 2016-os évben az egy évvel korábbihoz képest: tavaly 464 millió forint volt a nettó árbevételük, amelyből 52 milliót külföldi értékesítésből szedtek össze. De ami ennél érdekesebb, hogy ebből a cégből, pontosabban a felhalmozott tartalékokból is kiszedtek egy jókora osztalékot, a taggyűlési jegyzőkönyvük szerint 730 millió forintot.

Annak csak ifjabb Orbán Győző örülhetett, hogy a 26 százalékos résztulajdonában lévő Gamma Analcont Ipari Folyamatműszergyártó Korlátolt Felelősségű Társaság remek évet zárt tavaly, hiszen a 2015-ben produkált 420 millió forintos árbevétel 2016-ra 1,03 milliárdra emelkedett. Osztalékot ennek ellenére nem vettek ki a vállalkozásból. A Gamma Analcont egyébként tavaly uniós támogatásokat is bezsebelt, a Direkt36 szúrta ki, hogy egy másik céggel együtt 291, míg önállóan 57 millió forintos támogatást kaptak, utóbbit vállalkozásfejlesztésre.

A legkevesebb árbevételt hozza évek óta a miniszterelnök édesapjához tartozó CZG Ingatlanforgalmazó Kft., de azt a 15,5 millió forintot mindig. Ez az a cég, amely megvette azt a Felcsút közelében található hatvanpusztai majorságot, amelyet azóta Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása bérel – állítólag a munkagépeinek – úgy, hogy a birtokot minden bizonnyal nem a felcsúti polgármester, hanem a miniszterelnök és családja használja. A 15,5 millió forint a cégdokumentumok szerint idén is abból jött össze, hogy Orbán Győző bérbe adta a birtokot.

Hogy ezekből a pénzekből mennyi az, amit azután zsebeltek be az Orbán-érdekeltségek, hogy állami beruházásokhoz is beszállítottak, rejtély, az viszont biztos, hogy vannak ilyen jellegű megrendeléseik. Az előző héten megjelent Magyar Narancsban hosszú cikket közöltünk arról, hogy a bányavállalkozásaik jelenleg is visznek köveket és betonelemeket közpénzből finanszírozott építkezésekhez, így egyebek közt a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez is gánti bányájukból fuvarozzák a köveket, és betonelemeket szállítanak a 8-as főút várpalotai felújításához.

Az Orbán család cégeinek köveiből épül a közpénzből megújuló Nemzeti Lovarda

A miniszterelnök családjához tartozó Nehéz Kő kamionjai hordják a köveket a Keleti pályaudvarhoz közeli munkaterületre. A lovarda átépítésére az állam eddig közel hárommilliárd forintot adott, de nem csak ebből jut Orbán Győzőéknek, akik több más, szintén közpénzből finanszírozott építkezéshez is beszállítanak. Ízelítő a csütörtöki lapszámunkból.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.