Megmenekült a szegedi véderdő, Mórahalmon építkezik az egyházmegye

  • narancs.hu
  • 2024. február 15.

Kis-Magyarország

A város momentumos alpolgármestere szerint a kormánynak vissza kell vonnia a beruházás érdekében hozott rendeleteit.

„Megmenekül a szegedi véderdő. Végül Mórahalmon építi meg a focipályákat és az iskolát az egyház” – írta szerda esti Facebook-bejegyzésében Botka László, Szeged polgármestere, miután a Szeged-Csanádi Egyházmegye közleményt adott ki „Mórahalom lesz az otthona a Szeged-Csanádi Egyházmegye új projektjének” címmel.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Szeged-Csanádi Egyházmegye iskolát szeretett volna építeni a városban a szintén hozzá tartozó futballstadion melletti állami területen. Ott húzódik azonban a várost most már ugyan csak ritkásan, de körülvevő véderdő, amely nagy mennyiségű szálló port köt meg. A szegedi önkormányzat vezetése nem szerette volna, hogy kivágják a fákat, ezért megpróbálta rendelettel megakadályozni ezt, ám a kormány a szegedi közgyűlés ülése előtti éjszakán olyan jogszabályt alkotott, amely zöld jelzést ad az egyházmegye tervének.

Mihálik Edvin, a Momentum szegedi frakcióvezetője és Nagy Sándor, Szeged momentumos alpolgármestere csütörtöki sajtótájékoztatójukon a Szegeder.hu tudósítása szerint elmondták,

az önkormányzat ajánlott jobb helyszínt az iskolának, és a püspöki stadion környezetében vannak még labdarúgásra alkalmas üres területek is, tehát a projekthez eleve nem lett volna szükséges fát vágni.

Az alpolgármester hozzátette, bár már ismerik a püspökség szándékait, a kormánynak még vissza kell vonnia azon rendeleteit, amelyek felülírták az önkormányzat döntését, vagyis „most a kormánynak kell lépnie”. Mihálik Edvin bölcs döntésnek tartja az egyházmegye szerdai bejelentését, hiszen „ez a 6 hektárnyi erdő az uralkodó szélirányok miatt évente 420 tonna szálló port köt meg, ennyivel kevesebb szennyező anyag kerül a szegedi levegőbe, ezzel óvja a szegediek egészségét.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.