Momentum: A katolikus többség más, mint Kiss-Rigó

  • narancs.hu
  • 2024. január 21.

Belpol

A párt városi elnöke egyházi iskolába járt. Szerinte nem normális, hogy a püspöki palota falán ott a labdarúgó kft. táblája.

Óvodás kora óta egyházi intézményekben nevelkedett, tisztában van azzal, hogy sokak számára idegen és ellenszenves az a közeg, de ő ott nagyon jó embereket ismert meg, és nem tartja igazságosnak, hogy a katolikus közösséget Kiss-Rigó László püspökkel és tevékenységével azonosítják – ez is kiderül Körmendi Zoltánnak, a Momentum szegedi elnökének Facebook-bejegyzéséből, amely a véderdő kivágásának terve ellen szervezett szegedi tüntetés nyomán született.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye iskolát szeretne építeni a városban a szintén hozzá tartozó futballstadion melletti állami területen. Ott húzódik a várost most már ritkásan, de körülvevő véderdő, amely nagy mennyiségű szálló port köt meg. A szegedi önkormányzat vezetése nem szeretné, ha a fákat kivágnák, megpróbálta ezt rendelettel megakadályozni, de a kormány a szegedi közgyűlés ülése előtti éjszakán olyan jogszabályt alkotott, amely zöld jelzést ad az egyházmegye tervének. 

Emiatt szombaton a szegedi Dóm téren, a püspöki palota közelében tüntetést rendezett a Momentum és az aHang. A résztvevők véletlenül belefutottak Novák Katalin köztársasági elnökbe is, aki magánprogramon vett részt – szegedi barátnőivel találkozott –, és nem akarta aláírni a petíciós ívet, amit a tüntetők mutattak neki. 

Körmendi Zoltán, a Momentum szegedi elnöke erre az esetre nem tért ki, viszont ír az általa tapasztalt a kompromisszumképtelenségről. 

„Mikor akár hívő, akár egyházon kívüli ember végignéz a luxushotelen, a stadionon, az éttermen, a püspöki palota falán, ahol kint a tábla: Szeged 2011 Sportszolgáltató és Labdarugó Kft., akkor teljes joggal kezd kételkedni: nem épp áfának vagy jövedelemadónak hívják napjaink búcsúcéduláját? Bizton tudom mondani, mert látom és megtapasztaltam: a magyar katolikus közösség nem ez. Az a kompromisszumképtelen, pusztító szándék, ami a véderdő ellen feszül, nem a kereszténységből, hanem valami másból fakad” – írja Körmendi.

Szerinte igenis meg lehetne építeni máshol és máshogyan is a tervbe vett iskolát, mint a fák kivágásával. A csereerdő telepítése pedig nem megoldás, mert azok a fák 20-30 év múlva fejlődnek ki. A Momentum szegedi elnöke azt írja,folytatják a tiltakozást, és csak olyan megoldásba mennek bele, ami épen hagyja a véderdőt. 

 

(Címlapképünk forrása: Körmendi Zotlán Facebook. Fotó: Iványi Aurél)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.