Rendelettel intézte el a kormány, hogy kiirthassák a város levegője szempontjából fontos erdőt Szegeden

Rendelettel akadályozta meg a kormány, hogy Szeged közgyűlése megvédhesse a kivágástól az erdőt, amelynek helyére az egyházmegye iskolát építene. Egy közvetlenül karácsony előtt megjelent rendelettel a kormány a fakivágásnak is zöld utat adott. 

Iskolát szeretne építeni – és nyilván fog is – Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye a 2019-ben átadott futballstadionja és sporttelepe, a Szent Gellért Fórum mellé. A kormány ­támogatja ezt. Október 16-án döntött az ott lévő hathektáros erdőről, „oktatási feladatok ellátásának elősegítése érdekében” az egyházmegyének adja, ingyenesen. A kormány utasította az agrárminisztert, „gondoskodjon az ingatlan termelésből való kivonásáról, ­csereerdősítésről”. Erre a feladatra 103 millió forintot szánnak.

A szegedi önkormányzatnál állítják, minderről a Magyar Közlönyből értesültek. A városvezetés tárgyalni hívta a megyei kormányhivatalt és az egyházmegyét azt kérve, hogy más állami ingatlanon épüljön fel az iskola. Mihálik Edvin (Momentum) önkormányzati képviselő, zöldváros-tanácsnok közben aláírásgyűjtést indított az erdő védelmében. A polgármesteri hivatal pedig előkészített egy határozatot, hogy megakadályozza a terület kivonását az erdőművelési ágból, ezzel a kivágást és az építkezést is. Ezt a döntést a november 17-i ülésre készítették elő. A kormány azonban megelőzte a szegedi önkormányzatot: no­vember 16-án este, 23 órakor hatályba lépett egy új kormányrendelet, amely szerint ebben „a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ­jelentőségű” ügyben „változtatási tilalom nem alkalmazható”. A kormányrendelet az erősorrendben a helyi önkormányzati rendelet előtt áll.

Ezek után tárgyalta másnap a szegedi közgyűlés a többség szerint erdővédő, a kisebbségben lévő kormánypártiak olvasatában ­pedig az iskolaépítést akadályozó határozati javaslatot. Haág Zalán, a KDNP-frakció vezetője eleve levetette volna a napirendről az előterjesztést, „tekintettel jogellenes voltára”. Német Ferenc (Fidesz) azért emelt szót, mert a kormányrendelet megjelenéséről, az új jogi helyzetről a jegyzőnek tájékoztatnia kellett volna a képviselőket, ez elmaradt, tehát a közgyűlés nem működik szabályosan.

Botka László polgármester leszögezte, a város nincs ellene az iskolaépítésnek, az utóbbi két évtizedben sok iskolát felújított, még 2013 után is, miután az állam elvette az önkormányzattól az iskolaműködtetés jogát. Emlékeztetett, az egyeztetésen, amelyet a püspökséggel és a kormányhivatallal tartottak, a várost képviselő Nagy Sándor alpolgármester három olyan üres állami területre is felhívta a figyelmet, amely néhány száz méterre talál­ható a stadiontól, és alkalmas helyszín lenne iskolának. Úgy tűnt, a tárgyalópartnerek haj­lanak erre az érvre – ehhez képest jött ez az ­éjjeli kormányrendelet. Botka amellett volt, igenis hozza meg a maga határozatát a közgyűlés, a város álljon bele ebbe a jogvitába.

A határozat, többségi döntéssel, napirenden maradt, és meg is született.

Fa vagy iskola

A kereszténydemokrata Haág Zalán a vitában megemlítette, hogy a hat hektár erdőnél jóval nagyobb területet bocsát az állam a város rendelkezésére, és az egyház vagy a kormány költségén erdősítenének is, tehát kár nem érné a várost; a szegedi vezetésnek azonban, úgy látszik, a cirkusz a fontos. Haág szerint a városvezetés valójában nem is törekszik arra, hogy érdemi zöld területeket hozzon létre Szegeden, csak napvitorlákkal küzd a klímaváltozás ellen, és Szeged az ország harmadik legrosszabb levegőjű városa úgy, hogy számottevő ipara már nincs.

Német Ferenc pedig azt mondta – a várost vezető politikai erőknek címezve –, „ugyanezt a hisztit letolták”, amikor Budapesten épült a Magyar Zene Háza, odaláncolták magukat, és aztán a világ legszebb épülete épült meg. Az egyházmegye alkotni szeretne, építeni, a sportcentrumba járó nehéz sorsú gyerekeket ott, a közelben iskolába járatni. Azért ott, mert az együtt funkcionáló épületeket célszerű egymás mellé tenni. Német mondta ki azt is a hathektáros területről: az egy dzsumbuj, amelyet nem gondoznak. Félrevezető tehát itt erdőművelési ágról beszélni, mert az igazi erdőgazdálkodás arról szól, hogy fákat ültetnek, vágnak, ültetnek, vágnak. Német kijelentette, az az iskola meg fog valósulni, gyönyörű ékköve lesz a városnak – az önkormányzati vezetés meg majd magyarázkodhat, miért akarta akadályozni a megépítését.

 

Kiss-Rigó nagy arénája

Fotó: Kuklis István

Mihálik Edvin zöldváros-tanácsnok a Magyar Narancsnak azt mondta, hogy az októberi kormányrendelet megjelenésekor eldöntötték, minden politikai és jogi eszközt megragadnak az erdő védelmében. A petíciót több mint ezren írták alá, az aláírásgyűjtést folytatják, de szeretnének kompromisszumos megoldásra jutni.

Egy 160 ezres városban hat hektár erdőt nem lenne szabad kivágni, amikor más helyszín is akad az iskolaépítésre.

Megkérdeztük az egyházmegyét, miért nem felelt meg a város által javasolt másik három helyszín, miért muszáj az erdő helyén iskolát építeni, illetve az építkezéshez tényleg ki kell-e vágni a területen az összes fát. Ez a válasz érkezett: „Köszönjük érdeklődését. Kérdéseire a válaszok jelenleg nem aktuálisak. Megértését megköszönve, üdvözlettel: Szeged-Csanádi Egyházmegye.”

A város által javasolt területek között az egyik a stadion közelében, de a körtöltés és a vasúti töltés túloldalán található füves telek, szintén állami tulajdonú. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense lapunknak azt írta, ha ott épülne meg az iskola, és egy aluljáróval összekötnék a stadionnal, az is könnyebben megközelíthető lenne a belvárosból. Közvetlen összeköttetés létesülne a városi tömegközlekedési vonalakkal, a futballmeccsek közönsége is könnyebben és klímabarátabb módon közelíthetné meg a stadiont – és megmaradhatna az erdő. Amely – mint Gál Tamás hangsúlyozza – a levegőszennyezettség csökkentése szempontjából fontos.

Szeged levegőjét tényleg minimálisan terheli ipar. A téli fűtés idején szálló korom sem annyira számottevő, mint máshol. Ez annak köszönhető, hogy a gáz- és geotermikus fűtés eléggé elterjedt. A szegedi levegő minőségét a várostól nyugatra, északnyugatra elterülő Homokhátság befolyásolja, mert onnan főleg nyáron a homokos talajról nagy mennyiségű szálló por érkezik. Az építkezéssel éppen ­nyugati, északnyugati irányból tűnne el egy erdő a város szélén. Gál Tamás is hallotta az erdő állapotára vonatkozó, fentebb idézett megjegyzést. Az az álláspontja, hogy ez a hathektárnyi terület a porszennyezés és zaj elleni ­védelem szempontjából jól ellátja a feladatát, még ha ideális kirándulóhelynek nem is ne­vezhető.

Egy fa 56 millió forint

Ami a Szent Gellért Fórum melletti hat hektáron látható, tényleg nem nevezhető mérnökerdőnek. Nagyon sokféle fajtájú és méretű fa alkotja, még fenyőt is lehet látni benne, de jó néhány 80–100 éves tölgyet is. Keskeny csík ez, a töltés ívét követi, de most, lombhullás után is sűrűek a bokrok az aljnövényzet és a lehullott ágak miatt, amelyeket nem visz el senki. Rég kidőlt, korhadó törzsek is vannak benne, valamint – rejtély, hogyan dobták le oda a burkolt, meredek szélű körtöltésről – széttört elemes konyhabútor. A biciklis előtt mezei pacsirta kocog át, oda is, vissza is, ugyanazon a helyen, mintha a fészkétől szeretné elcsalogatni a ragadozót, pedig a november nem költési időszak. Termetes egerész­ölyv száll föl az egyik tölgyről, ami azért érdekes, mert az erdő szinte sziget a körben be­épített vidéken.

„Valójában ez az a terület, amit erdőnek lehet nevezni – mondja a Magyar Narancsnak Bojtos Ferenc biológus, favizsgáló és faápoló szakember, a Csemete Természetvédelmi Egyesület irodavezetője –, a természetes állapotú erdők elegyesek. Természeti értéküket növeli, hogy többszintes a lombkorona, kellő sűrűségű az aljnövényzet, a holtfát nem távolították el a területről. Vagyis minden elem adott ahhoz, hogy ott komplex életközösség működjön, a maga táplálékláncaival.” A fa­vizsgáló is a szállópor-szennyezettség elleni védelmet említi az erdő fő hasznaként. Az év nagy részében takarás nélkül álló nagy termőföldterületek felől repül a por, ezt igazán azok érzik, akik a házgyári épületek felső szintjein laknak. Az ilyen erdők, facsoportok megtörik a szél mozgását, levélfelületükön megkötik a szálló port.

Ha valaki rászánná az időt, és kiszámolná annak a területnek az ökológiai értékét – megvan erre az elfogadott képlet a szorzókkal –, meglehet, nagyobb szám jönne ki, mint 105 millió forint, tekintettel a tölgyekre. Szegeden idén tavasszal a Széchenyi tér egyik platánfájára fölkerült egy tábla, amely szerint az az egyetlen, huszonhét méter magas, másfél méter átmérőjű növény 56 millió forintot ér. Ha ugyanazt a fát kivágják és faanyagként adják el, nagyjából egymillió forintot kapnának – írta a Szeged.hu.

Bojtos Ferenc szerint a Széchenyi téri platán értékét az is növeli, hogy védett helyen áll. Ugyanez nem mondható el a hathektáros erdő fáiról. Ám a Szegedet körbevevő véderdőgyűrű megmaradt elemei – bár nem árazták be úgy, mint az egy szem városközponti platánt – szintén rászolgálnak a védettségre olyan alapon is, hogy egy rendszer részét képezik. Ezt nem csak ő mondja, és nem is új fölismerés Szegeden.

„Annak az erdőnek a felszámolása három kellemetlen következménnyel jár – magyarázza Bojtos Ferenc –, a legsúlyosabb probléma az, hogy a kivágás precedenst teremt. Ebből kiindulva máshol is megbontható a védgyűrű, miközben tudjuk, hogy a klímaváltozással megnövekszik a szélterhelés, még jobban kiszárad a környezet, még több lesz a szálló por a levegőben. Minden talpalatnyi zöld felület fontos ahhoz, hogy e hatások ellen védekezni tudjunk. Nem mellesleg, az is kár, hogy elpusztul a több évtizede beállt életközösség. Harmadrészt, az a tökéletes szűrő eltűnik onnan. Lehet kompenzálásképpen máshol ültetni hasonló nagyságú erdőt. És akkor nincs más dolgunk, mint várni 80–100 évet, mire az a terület eléri ugyanazt a teljesítőképességet, amellyel ez már most rendelkezik.”

A december 23-án megjelent Magyar Közlönyben a kormány egy újabb rendeletet hozott az erdő kivágásáról: ebben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások veszélyhelyzet miatti gyorsítását alkalmazzák rá, egyben engedélyezték a Szeged-Csanádi Egyházmegye iskolaépítéséhez a fakivágást „a beruházás megvalósításához szükséges mértékig”. A rendelet szerint szükséges a szálló por megkötésére alkalmas új zöldfelületek, az új épületeken pedig zöldtető kialakítása is. Nagy Sándor alpolgármester szerint az új kormányrendeletben előírt zöldtető sem tudja majd úgy megkötni a port és csökkenteni hősziget hatást, ahogy az élő erdő.