Néhány hétig munkagépek állják el a Budapest felől érkező autósok útját a Pest megyei Nagymaros főútján. „Hiába tiltakoztunk, megcsinálják. Ez már eldöntött tény, hogy a mi házaink védtelenek maradnak árvízkor, mert fölöttünk megy majd a most épülő gát. Állítólag a környezetvédelem emelt kifogást, hogy az eredetileg a kerékpárút mellé tervezett mobilgát miatt sérülne a parti sás, a fák és az élővilág” – magyarázza az egyik nagymarosi lakó a háza előtt dolgozó markolót túlkiabálva. Hozzáteszi: nem a kivitelezőkkel van baja, hanem a polgármesterrel, aki ebbe az „ördögi tervbe” beleegyezett, és akire az itt lakók soha többet nem szavaznak.
| ||
A probléma gyökere hatvan évvel ezelőttre nyúlik vissza. Minden akkor kezdődött, amikor Nagymaros község tanácsa előbb felparcellázta, majd értékesítette az országút és a Duna közötti területet. Ez komoly bevételt hozott a község számára, ugyanis az ingatlanok négyszögölenkénti ára sokszorosa volt az akkori, Duna melletti telekáraknak. Az építési engedélyek „lábakra történő építésről” szóltak a terület árvizes volta miatt, bár aki ezt az előírást nem tartotta be, az is megkapta a birtokba vételi engedélyt.
Az azóta eltelt évek alatt az ingatlanok nagy részét átalakították, a nyaralókat családi házakká
| Hasonló eset? Nem tájékoztatták? Kihagyták Önt is egy fontos döntésből, pedig érinti az Ön életét? Igazságtalanság érte? Írjon nekünk levelet a , és mi utánajárunk. |
minősítették. Ehhez már Nagymaros Város Önkormányzata adott engedélyt. A „nyaralósor” lakói ingatlanadót is fizetnek az önkormányzatnak. Joggal gondolhatták tehát, hogy a 2013-as, soha nem látott nagy árvíz után az állami és uniós közös finanszírozással, közel 1,2 milliárd forintból megvalósuló gátberuházás az ő ingatlanaikat is megvédi majd az áradástól.
Nem így történt. A nagymarosi védvonal tervezői ugyanis mintha megfeledkeztek volna a nyaralósor mintegy ötven házáról. Az árvízvédelmi fal ugyanis a nyaralósor előtti Tégla utcánál fordulatot vesz, és felkanyarodik a főúthoz. A főút mentén már nem állandó fal épül, hanem mobilgát, de ezzel nincs is baja az itt lakóknak. A probléma az, hogy árvíz esetén csak az országút másik oldalán álló házakat védi majd a gát, a Duna melletti házak viszont akár emeletig is vízben állhatnak. „A fal miatt kialakuló medencében ott lesznek majd a mi házaink. Egyébként a munka megkezdéséről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunk, igaz persze, legtöbben nem lakunk itt egész évben. Ugyanakkor az éves adó megállapításáról szóló értesítés mindig rendben megérkezik postai úton. Elvártuk volna, hogy ilyen súlyú ügyben, hogy árvíz esetén esetleg a megsokszorozódó víznyomás elviszi-e a házam, valamiféle előzetes egyeztetés történjen” – mondja a magyarnarancs.hu-nak egy másik lakó.
| ||
A Duna-parti lakosok többszöri megkeresésére Petrovics László polgármester megígérte, hogy a védőgát harmadik szakaszának építése előtt lakossági fórumot hív össze, amelyen ismerteti, milyen tájékoztatást kapott „a szakma és politika részéről”, a találkozó azonban elmaradt. A polgármester levélben közölte az érintettekkel, hogy a politika részéről biztatást kaptak, „építsék meg a harmadik szakaszt a mostani tervek és a szerződés szerint, majd indítsák el a házak alatti védvonal tervezésének előkészítését”. A polgármester levelében azt sem hallgatta el, hogy „a szakma viszont továbbra is azt mondja, az építési és jogi lehetőségek alapján ez a megoldás a megvalósítható”. Mármint az, hogy az ötven Duna-parti házra ráengedik a vizet.
A magyarnarancs.hu megkereste a polgármestert, aki az esettel kapcsolatban a következőket mondta: „A tervezés során próbáltuk azt a verziót is, mely bevédené a régi nyaralókat is, de ez a verzió nem kapott zöld utat. Helyette a főút és a parti házak közötti nyomvonalra kaptunk engedélyt, melyet azonnal tovább is terveztettünk, örülve annak, hogy a település jelentős részét így is védi a gát. Jelenleg nem látok más lehetőséget, mint befejezni a harmadik szakasz jelenlegi támogatott építkezését, és a továbbiakban elindítani a mindenkit bevédő gátszakasz tervezését.” Amint elmondta, ennek azért több előfeltétele van: Natura-besorolás, illetve Duna-meder-védettség kiküszöbölése, tanulmánytervek készítése, tervezés, majd a pénz előteremtése. Ebből mindenesetre úgy tűnik, a pechesek jó ideig gát nélkül maradnak.
| Országos botrány volt A Dunakanyarban 2009-ben közfelháborodást okozott, amikor a Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkezdte a nagyvízi meder kijelölést a Duna mentén, ami azt jelentette, hogy a földhivataloknál elkezdték bejegyeztetni a nagy folyók melletti települések ingatlanjaira azt, hogy azok a nagyvízi mederben fekszenek. Mintegy 117 ezer ingatlantulajdonos volt érintett. Miután a besorolás leértékelte a családi házaikat – és biztosítást sem lehetett volna kötni rájuk, valamint nem illette volna meg őket árvíz esetén semmiféle segítség –, országos botrány kerekedett, és a bejegyzéseket leállították. Azóta több Duna menti településen megkezdődött a védgátak építése, ezt szabták feltételül, hogy a folyóparti házak kikerüljenek az árvízi besorolásból. Nehezen érthető, hogy a nagymarosi városvezetés miért hagyta vízben az ötven házat a nyaralósoron, elvégre gát híján ők nem kerülhetnek ki a nagyvízi meder besorolásból. |
