Kiskunhalas

Megvág az áram, 3. – Tévesen szabott ki milliós büntetést az áramszolgáltató

  • Kohout Zoltán
  • 2013. május 2.

Kis-Magyarország

Ősszel több mint négymillió forintos büntetés befizetésére szólította fel az EDF Démász az egyik városi céget, amely ebbe nem nyugodott bele, és jogorvoslatot kért. Megérte.

Még októberben jártak a kiskunhalasi piaccsarnokot üzemeltető cégnél az EDF Démász ellenőrei, akik a vizsgálat során megállapították, hogy noha a Pezsgő Kft. berendezései sértetlenek, és bár korszerű, digitális mérőóra működik a piacon, az mégis „hibás”, és „50 százalékkal kevesebb” áramot mér a valós fogyasztásnál. A hiba okát azonban nem részletezték, ahogy áramlopásról sem beszéltek.



A Pezsgő Kft. azonban vitatta a büntetést, mert meglátásuk szerint mindig pontosan mértek, és a szolgáltató sem jelzett feléjük eddig problémát. A kiskunhalasi cég végül 4,4 millió forintos pótszámlát kapott, amelyet havi 370 ezer forintos részlettel törleszthet – ám ezt a Pezsgő Kft. nem fogadta el, és jogorvoslatot kért. A több hónapos elszámolási vitára – a Pezsgő Kft. kezdeményezésére – a fővárosi kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságának közüzemi fogyasztásmérő-hitelesítések osztálya tett pontot idén márciusban: a vizsgálat során kiderült, hogy a cég mérőórája nem mér kevesebbet a valós fogyasztásnál. A félreértés pedig abból fakadt – ezt is megállapították –, hogy amíg a mérőórán feltüntetett érték 1000 impulzus/kWh volt, az órát csak 500 impulzus/kWh-ra állították be: azaz az óra adatlapján lévő mértékegység különbözött a belső beállításétól. A Vezetékes Szolgáltatók Károsultjai nevű civil szervezet vezetője, Wittmann Sándor a következőképp magyarázza a laikusok számára érthetetlen kifejezéseket: az „1000 impulzus/kWh” azt jelenti, hogy a mérőóra tárcsájának minden 1000. fordulója jelez 1 kWh villamos fogyasztást. Ha valaki érdekből vagy butaságból belepiszkál az elektronikába, és az 1000-es mérőt átállítja például 500 impulzus/kWh-ra, akkor az a mérőóra az adatlapon jelzetthez képest nem 1000, hanem már 500 impulzusonként jelzi az 1 kWh-es fogyasztást. Vagyis akkor kétszer annyi fogyasztás után kell fizetni, mint amennyi a valós volt.” (Azt egyébként, hogy miért lett az óra félreállítva, eddig nem vizsgálta senki.)

Képünk illusztráció


Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Kovács Tamás


Az EDF Démász a Pezsgő Kft.-nek küldött hivatalos válaszában így kommentálta az esetet: az „ügyben a gyártó által elkészített adattábla pontatlansága okozta a vita alapját”. Elismerik, hogy „a mérő adattábláján 1000 imp/kWh szerepelt, a valóságban a mérőben programozott érték viszont 500 imp/kWh volt”. (Az áramszolgáltató cég ebből következtethetett arra, hogy a Pezsgő Kft. csak az áram felét fizeti ki.) Majd hozzáteszik: „az adattáblát a gyártó az MKEH (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – a szerk.) plombájával zárt fedél alatt helyezi el, és a mérő hitelesítését ma Magyarországon minden esetben az MKEH végzi el. Munkatársaink a helyszíni vizsgálatkor az MKEH által hitelesített fogyasztásmérő adattábláján lévő impulzusértékek alapján végzik a méréseket”. Levelét az EDF Démász elnézéskéréssel zárta.

Az engedélyezési hivatal felelősségét felvető utalást ugyanakkor a hivatal egyik névtelenséget kérő szakértője elutasítja. Mint mondja: üzembe helyezés előtt több ellenőrzésen is átesik egy óra, tehát egy ilyen elállítást biztosan kiszűrtek volna. Másfelől – teszi hozzá forrásunk – a hitelesítés után, a kihelyezés, valamint a használat folyamán ezek az órák is hozzáférhetőek, ezért nem kompetens a MKEH annak vizsgálatára, hogy mi történhetett a mérőórával a hitelesítés után.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”