A Narancs.hu előzőleg több cikkben számolt be arról, hogy a Siófok-Törekiben működő, mentett állatokkal foglalkozó menhely területének megszerzéséért milyen harc folyik, és hogyan próbálja ellehetetleníteni működésüket a megyei kormányhivatal. Mint korábban írtuk, a Siófok-Töreki lómenhely telkét Barna György szórakoztatóipari vállalkozónak ítélő kormányhivatali határozat megváltoztatása ellen jelenleg per van folyamatban. Perbeli ellenfelével, a lómenhelyet üzemeltető Dharma Alapítvánnyal szemben intézkedett a Somogy Vármegyei Kormányhivatal úgy, hogy a kormányhivatali vezető kabinetfőnöke, Orbán Ákos személyesen jelent meg a Dharmánál egy állategészségügyi és egy építéshatósági szemlén (előbbin állatorvosi segédként).
A Dharma kuratóriumi tagja annak rendje és módja szerint kizárási okot jelentett be a kormányhivatal ellen, amelyet Lázár illetékes minisztériuma úgy utasított el, hogy indoklásában szó szerint átvette a kormányhivatal szövegét: „A főispán álláspontja szerint az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésből a kormányhivatal kizárását nem alapozza meg az a tény, hogy a kérelmező más szakterület feladatkörébe tartozó ügyében a kormányhivatallal perben áll (...). A per tárgya a kormányhivatal által földforgalmi ügyben hozott határozat jogszerűségének a vizsgálata. Az a tény, hogy a kérelmező jogorvoslati lehetőségével élt és emiatt közigazgatási per van folyamatban a tárgyi ügytől független földhivatali eljárásban, nem alapozza meg az építésfelügyeleti hatóság kizárását, és nem veszélyezteti az ügy tárgyilagos megítélését, mivel a közigazgatási perben a döntés védelmében működik közre a kormányhivatal. Személyes érintettség nem áll fenn.” Pedig a személyes érintettség éppen az, hogy a per tárgyát képező földhivatali határozaton és az építéshatósági határozaton is az áll: „Neszményi Zsolt főispán nevében és megbízásából.”
Ugyanakkor tudomásunk van egy hat évvel ezelőtti hasonló ügyről, amikor a Somogy Megyei Kormányhivatalt éppen Lázár minisztériuma zárta ki ugyanilyen összeférhetetlenségi okból.
Ugyanezen tényállás alapján hivatali visszaélés ügyében nyomozás indult ismeretlen tettes ellen, amit a rendőrség rövid úton lezárt. A kormányhivatal valószínűleg félretájékoztatta a rendőri szervet, ezért lehet a nyomozást megszüntető rendőrségi végzésben kafkai ellentmondás. Azt írják, hogy 2023. március 30-án „a helyszíni ellenőrzésről a Dharma Alapítvány képviselőit nem tájékoztatta a hatóság, mivel szúrópróba szerű ellenőrzést folytattak le annak érdekében, hogy a helyszín a valós állapotokat tükrözze”. Majd ugyanabban a dokumentumban azzal indokolják a kormányhivatali vezető kabinetfőnökének jelenlétét, hogy „a járási főállatorvos a bejelentésről tájékoztatta a járási hivatalvezetőt, mint felettes szerv vezetőjét, tekintettel arra, hogy a bejelentéshez kapcsolódóan nagy sajtóérdeklődés volt várható”, és a kabinetfőnök jogi segítségnyújtás céljából volt jelen.
Kérdés, hogy egy rajtaütésszerűen foganatosított szemlén mi alapján számított a hivatali vezető a sajtó jelenlétére.
Amit szabad a NER-nek, nem szabad a kisembernek?
A Dharma-féle lómenhellyel kapcsolatos eljárás csak egy a Siófok-Törekit érintő kormányhivatali furcsaságok, visszásságok körül. A csodálatos természeti környezetben fekvő részeket, a Tihanyra panorámás domboldalt kinézte magának a NER, a területen különös földvásárlások kezdődtek.
Ezek egyike Jászai Gellért 4iG-vezérhez köthető.
Furcsa ingatlanvásárlása kapcsán írt cikkünk nyomán civilektől 15 olyan határozatot kaptunk, amelyben földvásárlásaikat akadályozta meg a hatóság.
Mint ismeretes, Jászai úgy vett Siófok-Törekiben „szántót és gyümölcsöst” Barna Györgytől (akit a rendőrség egyébként földvásárlási ügyben valószínűleg hamis magánokirat felhasználásával gyanúsíthatott meg), hogy a szerződésben nem tüntették fel a telken álló „gazdasági épületet”, amely tulajdonképpen luxusvilla. A fél hektáros telek ára 240 millió forint volt, vagyis hektáronként 480 millió. Valós értéke az agrárkamara kalkulátora szerint ennek a négyszázad része, 1,2 millió. Persze luxusvilla, szauna, medence nélkül.
A földbizottság elnézhette a helyiértéket, tételezzük fel, hogy tévedtek. Nem vették észre ugyanis a feltűnő értékaránytalanságot, ami más, földi halandó kérelmezőknél rögtön szemet szúrt nekik. A Törekiben földet vásárolni kívánóknak szakmányban küldtek ilyen sablon válaszokat: „A helyi földbizottság mint eljáró szerv értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a vevő a későbbiekben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen kívánja gyakorolni jelen jogügylet jóváhagyása esetén. Ezen földterület megszerzése vélhetően arra szolgál, hogy a későbbiekben elővásárlási joggal élhessen a számára fontos, szükséges területek megszerzését tekintve. Helyben köztudomású, hogy a kialakult birtokrendszer földrajzi elhelyezkedéséből megállapítható, hogy a szerzés célja a szomszédos földrészleteknek a későbbi megvétele (...). A földbizottság értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban. Az aránytalanság elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától, mivel köztudomású tény, hogy a településen a földek átlagára (amely egymillió-egymillió kétszázezer forint) az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb. A helyi földbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés alkalmas a törvény céljainak, rendelkezéseinek megkerülésére, mivel köztudomású tények és a helyi földbizottság és szerv legjobb ismeretei alapján az értékelt személynek nem életvitelszerű lakóhelye a föld fekvése szerinti település, azaz Siófok. Helyben köztudomású, hogy X. Y. ténylegesen nem lakik és nem is tartózkodik Siófokon, csupán bejelentkezett a településre a jogügylet létrejöttének sikeres kimenetele érdekében. A vevő vélhetően nem mezőgazdasági tevékenység végzésének célzatával kívánja megvásárolni a földet.”
„Ilyen határozatot kellett volna Jászainak is kapnia, ha igazságos akart volna lenni a földbizottság. Jászai azonban valami okból nem ilyen határozatot kapott, pedig ez a leírás tökéletesen ráillik arra a medencés, szaunás luxusnyaraló ügyletre”
– mondja Papp László helyi gazdálkodó, aki elől nem helyben lakó NER-közeli emberek több földet is „elővásárolhattak” a földbizottság döntése alapján.
Megkérdeztük volna a földbizottság jelenlegi elnökét, Madarász Zoltánt (aki egyébként a 211 lakosú, Somogy megyei Porrog polgármestere), előfordulhat-e ilyen kettős mérce náluk. Telefonon értük el. Megígérte, hogy válaszol két kérdésünkre, de azt kérte, hogy tizenöt perc múlva hívjuk vissza, mert éppen szerződést köt. Visszahívtuk. Akkor már azt kérte, küldjük el neki írásban a kérdeznivalót. Elküldtük: „Amikor Önök a Nemzeti Agrárkamaránál földelővásárlási szerződések jóváhagyásáról vagy elutasításáról döntenek, minden esetben figyelembe veszik-e az adott területen kialakult átlagárat? Ha nem, mi a megítélés alapja? Amennyiben a kifüggesztett adásvételi szerződésben megjelölt vételár eltér az adott területen kialakult átlagártól, elutasítás helyett tehetnek-e saját belátásuk szerint kivételt? Ha igen, szükséges-e ezt indokolniuk?” A választ két hete várjuk hiába.
Memóriaprobléma
Az ominózus luxusvilla-telekvásárlásról szóló cikkünk után a Telex is írt a témáról. Megszólaltatták a vevő Jászait és az eladó Barnát is, akik szintén furcsa ellentmondásba keveredtek. Barna azzal kommentálta a luxusépület kimaradását a szerződésből, hogy „nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó.” A Dharma jogi képviselője, Litresits András erről lapunknak úgy nyilatkozott, ez nem csak az ügyvéd és a hatóságok felelőssége, az aláíróknak tudniuk kell arról, hogy mit írnak alá, hiszen a közzétett adásvételi szerződés 2. és 3. pontjai kifejezetten a tulajdoni lapra utalnak, amelyeken e konkrét esetben szerepel a „gazdasági épület” is, továbbá a 30. pont kifejezetten utal az illetékmentességre és a B400-as NAV-nyomtatványra. Fontos körülmény, hogy az illetéktörvény értelmező rendelkezései alapján „a földrészleten bármilyen célra létesített épület” már nem minősül termőföldnek, így arra értelemszerűen nem vonatkozik a speciális termőföldi illetékmentesség.
A hírportál megkeresésére Jászai helyett a 4iG titkársága (!) válaszolt. Azt írták, Jászai „nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános”. Litresits ugyanakkor hangsúlyozta, mivel az adásvételi szerződésben nem szerepelt gazdasági épület, így az alapvető kérdés, hogy az adásvételi szerződés 30. pontjában hivatkozott B400-as, a vevő által aláírandó NAV-nyomtatvány 8. pontjába beleírták-e a gazdasági épületet vagy csak a NAV-nyomtatvány 14. pontjánál illetékmentességet kértek. További kérdés a jogász szerint, hogy a NAV a saját adatbázisa alapján miért nem észlelte, hogy gazdasági épület is szerepel a tulajdoni lapon, illetve, ha a hírportálnak adott 4iG-válasz alapján tényleg volt NAV-os helyszíni szemle, akkor mégis hogyan nem vették észre az épületet, amelyekről a hatóságoknak légi ortofotók is rendelkezésre állnak.
Jászai a hírportálnak küldött válaszában kiemelte, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. A tulajdoni lapon pedig egyértelműen szerepel a gazdasági épület, tehát nem jogszerű, hogy a szerződésből kihagyták. A szerződést Barna György üzleti köreibe tartozó ügyvéd készítette.
Fő a közbizalom
Papp Lászlóhoz hasonlóan Géth Péter szintén úgy járt, hogy Barna György „el-elővásárolt” előle egy általa megvásárolni kívánt kis földdarabot. Alig várja a szerdai tárgyalást, ahol talán ítéletet hoznak a Dharma földvásárlási ügyében.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy Barna nem lett volna jogosult elővásárlásra, mert nem helyben lakó gazdálkodó, akkor pert indítanak az összes olyan földvásárlási szerződés semmisségének megállapítására, ahol Barna György elővásárlási jogával élt.
A Dharma esetében Barna még a beadott papírokon is budapesti lakcímet tüntetett fel, ez mégsem szúrt szemet a földbizottságnak és a kormányhivatalnak.
Hogy mindez a sok jogi ellentmondás, iratellenesség és nonszensz miért nem tűnt fel a Somogy megyei kormányhivatal siófoki földhivatalának, a megyei építéshatóságának, valamint a földbizottságnak, arra csak Neszményi Zsolt kormányhivatali vezető tudna válaszolni saját nevében és megbízásából – de nagyon úgy tűnik, nem akar, hiába érdeklődtünk nála kérdéseinkkel.
