Árverésen értékesíti a nemzeti vagyonkezelő szervezet a korábban a Dharma állatmentő alapítvány használatába adott tanyaközpontot – tudta meg néhány napja Czinkóczky Csaba, az alapítvány vezetője, majd rövidesen az is a tudomására jutott: földterületükre is szemet vetett egy helyi érdekeltségekkel és „jó kapcsolatokkal” bíró nagyvállalkozó. Ugyanaz, aki a tanyaközpontra is licitált.
Lemaradtak a licitről
Ahogyan a Narancs.hu korábban megírta, öt éve egyetlen fillért sem látott a siófok-töreki Dharma alapítvány az államilag elkobzott állatok tartásáért. Egy éve kötöttek írásos megállapodást, majd ezt néhány hónapja az Agrárminisztérium felmondta, mire az alapítvány perre ment a tárcával szemben. Megírtuk azt is, hogy az alapítvány által tanyaközpontként használt, a töreki birtokkal szomszédos, általuk felújított állami ingatlant előbb ingyenes használatba kapták, majd a nemzeti vagyonkezelő egyszer csak váratlanul havi 758 ezer forint bérleti díjat kezdett követelni tőlük. Mi történhet vajon most, jönnek és elviszik a töreki birtokról az elkobzott állatokat? Kiteszik az alapítványt a számára felajánlott ingatlanból? – tettük fel a kérdést korábbi cikkünkben, amire Czinkóczky Csaba akkor azt felelte: „Manapság bármi megtörténhet Magyarországon, ezt én ma már jól tudom, de mi továbbra is azt tesszük, amit vállaltunk, ami az életünk. Mi nem fogjuk leölni, elkergetni a több mint száz állatot, lovat, birkát, kecskét, bikát, annak ellenére sem, hogy csak a lovak takarmányozására naponta 60 ezer forint értékű széna megy el.”
Az alapítványt e szerint nem érték teljesen váratlanul az elmúlt napok fejleményei, de Czinkóczky elárulta: a történteken azért még ő is meg tudott lepődni. „Augusztusban az egy éve kötött írásos megállapodásunkat az Agrárminisztérium indoklás nélkül felmondta,
most pedig úgy írt ki árverést a nemzeti vagyonkezelő az állatmenhely logisztikai központjára, hogy arról nem értesítettek minket. Majd amikor véletlenül tudomást szereztünk róla, majd forrásokat szerezve be akartuk fizetni az árverési biztosítékot röviddel a határidő lejárta előtt, rendszerhiba miatt nem kaptunk befizetési azonosítót.
A Dharma így nem tud részt venni a jelenleg, ezekben a napokban zajló liciten. Ez semmi másról nem szól, mint hogy állami segédlettel elvegyék tőlünk és megszerezzék a legelőinket és a tanyaközpontként funkcionáló ingatlant, s olyan kézbe kerüljön, aki a sérült, beteg és mentett lovakat egy pöccintéssel félresöpörné, mert a gazdasági, üzleti érdekei úgy kívánják.”
Kócosék sorsa a tét
Az összes földjét is könnyen elveszítheti a mentett állatok kertje, amiből ez az egyetlen egy van az egész országban. „Először azt hittük, hogy »csak« a tanyaépületünk került veszélybe, de kiderült, hogy nem csak az – magyarázza az alapítvány vezetője. – Földterületünk az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarja adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron. Az adásvételi szerződést annak rendje-módja szerint kifüggesztették, amikor jelentkezett az épületünkre is licitáló vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával. Innentől kezdve az agrárkamara kezében a sorsunk, az dönti el, ki lehet a vevő.”
Czinkóczky Csaba hozzáfűzte, nincsenek illúzióik. Mint mpndta, ilyenek a magyar törvények: a felesége hiába „valódi” gazdálkodó, állattartó, elhappolhatják előle azt a földet, amin gazdálkodik egy olyan gazdálkodó, aki csak papíron az. A tét „csupán” a 130 beteg, sérült, elkobzott állat, többségében bántalmazott lovak sorsa. Ragnaré, Ezüsté, Indiáné, Csinosé, Rozéé, Dezsőé, Táncosé, Kócosé és a többieké. „A tanyaépület nélkülözhetetlen számunkra, innen kapják az állatok a vizet, itt tároljuk a takarmányt, itt végezzük az irodai munkát, és itt különítjük el a beteg állatokat. Ki akarnak bennünket véreztetni, de nem hagyjuk, máris megtámadtuk a szerintünk szabálytalan árverést és persze folytatjuk a pert is a szaktárca ellen.”
Aláírásgyűjtés
Közben aláírásgyűjtés is indult az egyik internetes petíciós oldalon, azzal a címmel, hogy „Otthont, a mentett lovaknak! El a kezekkel a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjától!” Az aláírásgyűjtés címzettje Barna György ügyvezető, Plázs Siófok. Kérdésünkre Czinkóczky Csaba elmondta: ő az emlegetett vállalkozó és azért neki címzik a petíciót, mert azt szeretnék, hogy álljon el a szándékától a mentett lovak „megmentése” érdekében. A Dharma vezetője egyébként telefonon beszélt Barna Györggyel, aki nem tagadta, hogy a tanyaközpontra is licitál és a földjükre is vevő lenne – arra hivatkozott, hogy mindkét esetben csak él törvényes jogával.
A Narancs.hu információja szerint Barna György és édesapja, Barna Sándor jelentős érdekeltségekkel rendelkezik Siófok töreki városrészében. Ők „viszik” a Balaton egyik, ha nem a legnagyobb nyári szórakoztatóközpontját, a Plázst. A siófoki önkormányzat (az akkor fideszes többségű képviselő-testület) a Nagystrand egy részét 2019 év elején adta bérbe a Plázs Nyár Kft.-nek 2034-ig (az éves bérleti díj 21 millió forintról indult, a kft. 50 milliós beruházást vállalt, amit két korábbi vizesblokk felújításával és büfével történő bővítéssel tudtak le). Ennek Barna Sándor az ügyvezetője. Barna György a Plázs Terasz Kft.-é, továbbá a Plázs főszervezőjeként szerepelt az elmúlt években a sajtóban. Helybéliek újabban gyakran látják feltűnni Törekiben Barnáék közelében az egykori SCD-vezért, a mára kormányközelbe került 4iG-elnököt, Jászai Gellértet is.
Lapunknak sikerült elérnie Barna Györgyöt, aki azt mondta: tőlük nem kell félteni az állatokat. „Több mint húsz éve Törekiben gazdálkodik a család, mindenki láthatja, hogyan: állatokat tartunk (lovakat, szamarakat, kecskéket, tyúkokat), azt is láthatják, milyen jó körülmények között, továbbá növényt termesztünk. Vagyis valóban gazdálkodunk. Két területünk is szomszédos a Dharma területeivel, csupán csak élünk a törvényben biztosított elővásárlási jogunkkal. Nem kell tehát aggódni, nem akarunk oda Plázst építeni, eredeti funkciójában, szántóként-legelőként kívánjuk hasznosítani, amennyiben valóban hozzánk kerül. S ha a mentett állatok ott maradnak, azokat is tovább gondozzuk, ellátásuk tehát biztosított lesz, sőt, hiszen azért a képhez hozzátartozik az is, hogy lenne mit mesélni arról, milyen körülmények között tartják jelenleg azokat az állatokat, milyen földeket használva, vagy hogy mi a véleményük róluk a szomszédoknak.”
Nemzeti létrakilátó
A Narancs.hu korábban kérdezte az agrártárcát a Dharma alapítvány ügyében, de nem kaptunk választ. Érdemi választ Szabó Rebeka (Párbeszéd) sem kapott parlamenti kérdésére. Az előzményekhez tartozik az is, hogy néhány hónapja a megyei kormányhivatal is „megtalálta” az alapítványt egy rossz helyen lévő, senki által nem használt utat elzáró kaput kifogásolva a területükön. Nem sokkal ezek után történt, hogy, mivel a baj csőstől jön, Czinkóczky Csabára szénapakolás közben ráesett két 350 kilós bála és súlyos sérülést szenvedett.
Még korábban, idén májusban a sok éve televíziós haditudósítóként megedződött Czinkóczky „nemzeti létrakilátót” avatott, ami egy lebetonozott 8 fokú ketteslétra volt, s az „avatóra” készített Széchenyi-terves táblára az agrártárcától kapott támogatási összeg (nulla forint) feltüntetésén túl Nagy István agrárminiszter fotóját is kitette.
A Dharma alapítvánnyal korábban egy másik cikkünkben is foglalkoztunk:
