Az előzményekhez tartozik, hogy egy, a kormánypárti többség támogatásával megszavazott és az egyházi vagyonjuttatás újranyitását lehetővé tevő – tavaly decemberi – törvény nyomán idén február végéig kellett jelezni a történelmi egyházak képviselőinek, hogy mely ingatlanokra tartanak igényt ingyenesen. Az így megszerzett ingatlanokban a jövőben hitéleti vagy közcélú tevékenységet kell folytatniuk, még akkor is, ha korábban az soha nem állt tulajdonukban vagy fenntartásukban. A települések képviselő-testületeinek augusztus 31-ig kellett minden ilyen ügyben álláspontjukat kialakítani. Ez a határidő csütörtökön lejárt, de jó néhány elrendezetlen ügy maradt. Ezek közé tartozik a Körösök holtágáról nevezetes viharsarki nagyközség, a 3600 lakosú Békésszentandrás. Sinka Imre polgármester és a képviselők többsége az önkormányzati vagyon elherdálásának tartja, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül átadjanak olyan ingatlant bármely egyháznak, amelynek ahhoz eddig semmi köze nem volt. Ezért tiltakozásképpen az erről szóló előterjesztést a megadott augusztus 31-i határidőig nem terjesztették a testület elé – így nem is tárgyalhattak róla.
Ezzel vállalták, hogy mulasztásos törvénysértést követnek el, amire minden bizonnyal hamarosan felhívja majd a figyelmüket a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Vármegyei Kormányhivatal.
„Képviselői és polgármesteri eskümmel ellentétes volna, ha az önkormányzat vagyona egy részének tulajdonjogát ingyen átadnám az egyháznak”
– mondta a Narancs.hu-nak Békésszentandrás független polgármestere, Sinka Imre. Korábban Facebook-oldalán is kifakadt. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta. Ezt azok után posztolta idén márciusban, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelentette, átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. „Akkor a történtek hatása alatt voltam, ezért fogalmaztam így, de érdemben a véleményem máig sem változott semmit” – mondta csütörtökon portálunknak nyilatkozva a település első embere.
Az egyházmegye nem válaszol
Aligha a jóhiszeműségről árulkodik, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye egy nappal a bejelentési határidő lejárta előtt, azaz február 27-én értesítette a békésszentandrási önkormányzatot, hogy bejelentkezett a helyi óvodára és általános iskolára, amint erről egy júliusi cikkünkben írtunk. Az ügyben még tavasszal több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de semmiben nem jutottak egyezségre. Emellett felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
A polgármester tavasszal azt is kilátásba helyezte, hogy a történtek miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez végül nem történt meg. Sinka a Narancs.hu-nak elmondta, ebben az ügyben egy határozatával a képviselő-testület megkötötte a kezét. Ugyanis azt tették feladatává, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az egyházzal, amely vagy vonja vissza kérelmét, vagy szülessen mindkét fél részére elfogadható megoldás. A tavaszi tárgyalások zátonyra futottak. Ezt követően Békésszentandrás első embere július elején, majd július közepén levelet írt a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Előbb arra kérte Kiss-Rigó László püspököt, hogy vonják vissza a településüket érintő kérelmüket, majd azt, hogy az iskolát vonják ki az ugyanazon a helyrajzi számon lévő más intézményektől, mert az ügy tulajdonjogilag csak így kezelhető.
„Talán kerülni akarták a botrányt és a nyilvánosságot, mindenesetre tény, hogy együttműködési szándékot sem mutatva, egyik levelünkre sem válaszoltak, így végképp vakvágányra futott az ügy. Most pedig lejárt a nekünk biztosított törvényi határidő” – mondta érdeklődésünkre Sinka Imre. Kérdés, mi a közeljövő lehetséges forgatókönyve. A viharsarki település polgármesterének a mára kialakult közjogi és hatalmi helyzetben túl sok illúziója nincs. Ám tény, hogy sem ő, sem a testület nem akarja önként belehajtani a fejét a politikai guillotine-ba.
Az iskola ügye miatt Békésszentandráson „helyzet van”. Az iskolába járó gyerekek szülei mellett sok helybéli felháborodott a történtek miatt. Többük véleményét fogalmazta meg az a középkorú helybeli asszony, aki szerint a katolikus egyházra rossz fényt vet, hogy olyanra tart igényt, amihez semmi köze nincs és nem is volt. Szerinte ez nem marad következmények nélkül.
Polgármester: Nincs mérlegelési lehetőségünk. Ellenzék: Hazudsz!
Hasonló volt a helyzet július közepén Orosházán is, ahol az élénk tiltakozás ellenére a fideszes többség megszavazta, hogy a helyi Eötvös téri iskolakomplexumot és az Előd utcai óvoda tulajdonjogát megkapja az egyház. „Sajátosan és egyben gyalázatos módon színezte az itteni vitát, hogy a február végi egyházi igénybejelentés után a jegyző és a polgármester nem volt hajlandó a testületi tagoknak hosszú hónapokig elárulni, milyen kérelmek érkeztek az egyházak részéről, noha ezt külön kértük. Képviselői jogainkat csorbították azzal, hogy majd’ fél évvel később mindezt öt nap alatt átpasszírozta a fideszes többség a bizottságokon és a testületen” – mondta érdeklődésünkre Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő.
Az orosházi felháborodás nyomán szükségét érezte megszólalni Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester. Egy Facebook-posztban azt magyarázta: „Az ülésen is elmondtam és itt is szeretném leszögezni, hogy az önkormányzatoknak nem volt mérlegelési lehetősége, csupán tudomásul vehették az egyházak kérelmeit.” Ezt az értelmezést már az ülésen is többen hangos „Hazudsz, hazudsz!” bekiabálásokkal illették. Ezt most megerősítette Fetser is. Meglátása szerint nem kellett volna bólogató Jánosként tudomásul venni az egyházi igényt, ami szerinte élésen ellentmond a képviselői eskünek is. „Forduljon bírósághoz az egyház, s az önkormányzatok ott küzdjenek tovább a tulajdonunkért. Az egyházak kétszer is meggondolnák az ezzel kapcsolatos peres eljárást. Ennek eredményeként pedig nem egy esetben lemondanak korábban bejelentett igényükről. S ha a bíróság a településekkel szemben dönt, még mindig ott van, hogy az Alkotmánybírósághoz, vagy végső soron a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak az önkormányzatok” – jegyezte meg Fetser János.
(Címlapképünkön: a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola, amit vinne az egyház. Fotó: a szerző felvétele)
