Nagyon úgy tűnik, fideszes rokon lesz a szolnoki színház vezetője

Kis-Magyarország

A szakmai bíráló bizottság Barabás Botond pályázatát támogatja.

Korábban a Narancs.hu megírta, hárman adták be pályázatukat a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztjára: Kiss József korábbi művészeti vezető, Szolnoki Tibor színművész, művészeti vezető és Barabás Botond, a színház jelenlegi művésze. Utóbbi a nagy esélyes, írtuk március eleji cikkünkben, hiszen jelenleg is a színház színésze, illetve Szalay Ferenc polgármester politikai tanácsadójának, Vörös Miklósnak a veje (lányának, Vörös Nórának a férje). Ráadásul Vörös Nóra a színház sajtófőnöke is. 

A színházigazgatói pályázat elbírálása onnantól kezdve vált botrányossá, hogy az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának jobbikos elnökét minden előkészítésből kihagyták. Berényi Gábor lapunknak elmondta, meg sem hívták a pályázatokat elbíráló kilenctagú, úgynevezett szakmai bizottságba, ellenben bekerült két fideszes politikus, Fejér Andor alpolgármester és Rusvai Károly iskolaigazgató, aki egyébként az oktatási és kulturális bizottságnak csak az alelnöke. A jobbikos képviselő aláhúzta, végzettségüket tekintve egyiküknek sincs kompetenciája a feladathoz, nyilvánvalóan politikai alapon nyomta be őket Szalay Ferenc. Berényi szerint ez a legékesebben bizonyítja, hogy nem szakmai alapon hozta meg a bizottság a döntést, hiszen pártembereket bízott meg a fideszes polgármester, hogy döntsenek ők saját emberük rokonának pályázatáról. 

Ilyen előzmények után döntött a napokban a szakmainak nevezett testület az igazgatói pályázatról. Lapunk úgy tudja, Barabás Botond lett a befutó.

Információink szerint hétfőn online hallgatja meg az önkormányzat oktatási és kulturális bizottság a három jelöltet, de a bizottságnak már csak véleményezési joga van. Így a meghallgatás, stílusosan fogalmazva, csupán színjáték.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.