A napokban járt le a jelentkezési határidő a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztjára. Felbontották a pályázatokat, és kiderült, kik azok, akik vállalnák.
Az önkormányzat közlése szerint a kiírásra hárman adták be pályázatukat:
- Barabás Botond, a színház jelenlegi színművésze,
- Kiss József, a teátrum korábbi művészeti vezetője,
- és Szolnoki Tibor színművész, művészeti vezető.
Az önkormányzatnak most 30 napja van összehívni a szakmai bíráló bizottságokat és véleményezni a pályázatokat, azután születik majd meg a döntés.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy 2019 decemberében olyan jogszabály lépett életbe, amely a közös, azaz önkormányzati-állami fenntartású színházak esetében előírja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) és az önkormányzatnak megállapodást kell kötnie az igazgatóválasztás módjáról. Ennek alapján ötéves szerződést írt alá az érintett színház önkormányzatának polgármestere a minisztériummal arról, hogy a jogszabályok által kijelölt szakmai bizottság által támogatott igazgatói pályázatról dönthet a város, ez esetben Szolnok közgyűlése.
Csakhogy az igazgatói pályázatokat egy kilencfős szakmai bizottság bírálja el. Ebbe a helyi önkormányzat mindössze két tagot delegálhat, míg az Emmi tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság (SZB) négy, maga a humántárca egy, a színház szakszervezete pedig két főt küldhet. Vagyis az Emminek a saját maga által válogatott tanácsadó testületének szavazataival együtt ötfős, abszolút többsége van. Így a majdani szolnoki közgyűlési döntés inkább demokratikus színjátéknak tűnik. Ahogy ez, ha kacskaringókkal is, de történt nemrégiben Egerben is.
A polgármester külön kérésére
Mint ismert, a színházat az elmúlt 14 évben vezető 77 éves Kossuth-díjas Balázs Péter már nem vállalta a megméretést, így ő nem is pályázott. Ő volt az első olyan színházigazgató, aki 2007-ben a Fidesz kultúrharcának részeként került a vezetői székbe a szakma ajánlása ellenére. 2007-es első megválasztását hosszas huzavona, háttéregyeztetés és tiltakozás előzte meg, a város ugyanis a legelső kiírást érvénytelenítette, mert a bíráló bizottságtól legtöbb szavazatot kapott Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház színésze váratlanul visszavonta pályázatát.
Akkor a másodjára kiírt pályázatba már meghívták a később meg is választott Balázst, pedig a pályázók között nagy nevek is voltak: Szikora János, a teátrum akkori vezetője, Lukáts Andor színész-rendező, Bozsó József színész, Mertz Tibor, a Nemzeti Színház művésze, Telihay Péter rendező, valamint Anger Zsolt színész-rendező. Balázs Péter Szalay Ferenc fideszes polgármester külön felkérésére pályázott. Végül, információk szerint, bár Anger kapta a legtöbb ajánlást a szakmai bizottságtól, ennek ellenére pont a meghívott Balázst nevezték ki igazgatónak. Aki „bizonyított” is: egy tavaly szeptemberi rádióinterjúban a SZFE-n történtekről úgy nyilatkozott, hogy „közéleti paraziták” generálják a konfliktust, de előszeretettel térdelt le helyi és országos fideszes politikusok elé.
A Magyar Színházi Társaság megválasztásakor nyílt levélben kérte a polgármestert, hogy ne nevezze ki a „nem sportszerű versenyben” győztes Balázs Pétert a teátrum élére, ám ez nem hatotta meg a fideszes városvezetőt. Most minden bizonnyal nem várható ekkora kultúrharc, az erőviszonyok a 10 éves fideszes uralom alatt meglehetősen letisztultak. A szereposztás egyértelműnek tűnik.
A nagy esélyes és a politikai szál
Szolnokon szakmai és politikai körökben az a hír járja, hogy
a legnagyobb eséllyel a helyi Fideszhez is kötődő Barabás Botond, a színház jelenlegi színésze pályázik az igazgatói posztra.
Már csak azért is, mert Barabás Botond nem akárki: meghatározó rokoni kapcsolatokkal rendelkezik. Apósát, Vörös Miklóst többen a szolnoki Habony Árpádnak tartják.
Vörös a városháza erős embere, a polgármester jobbkeze, de nemigen tűnik fel hivatalosan sehol sem. Vörös Miklós egykoron városi rendőrkapitány, később a városháza kabinetirodájának nagyhatalmú munkatársa volt, bár ezt nem verték nagydobra. Róla írta évekkel ezelőtt az MSZP egyik szórólapja nagy port kavarva, hogy információk szerint havi 600 ezer forintért ad tanácsokat Szalay Ferenc polgármesternek.
Úgy tudjuk, a 2019-es önkormányzati választási vereséget - bár ha szűk többséggel is, de Szalay Ferenc maradt a polgármester, de a közgyűlésben az ellenzék szerzett többséget - az ő nyakába varrták, mennie kellett a városházáról. Nem ment azonban messzire. Információink szerint jelenleg a helyi Fidesz-KDNP Facebook-oldalát kezeli, és továbbra is gyakran feltűnik a polgármester mellett. Vörös Miklós megkerülhetetlen alakja a város jelenlegi életének. Fia is politizált, korábban önkormányzati képviselő és a Fidelitas alelnöke volt, lánya pedig pont annak a Barabás Botondnak a felesége, aki a színházigazgatói címre pályázik. Ráadásul Vörös Nóra, férjezett nevén Barabás Nóra, egyben a színház sajtósa is.
A helyi viszonyokat jól jellemzi, hogy a szolnoki közgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke, Berényi Gábor a sajtóból tudta meg, hogy felbontották a színházi pályázatokat, ugyanis őt erről a tényről nem értesítették. A fideszes városháza előbb értesítette a kormánypárti, Mediaworks-lap szoljon.hu hírportált, mint őt, és még a szintén kormányhű Alföldhír.hu is hamarabb megtudta, mint a jobbikos képviselő.
Az egyik helyi és kormányközelinek nem besorolható Facebook-csoport szavaztatta olvasóit, hogy kit látnának szívesen a szolnoki Szigligeti Színház élén. Itt Szolnoki Tibor áll az első helyen.
