„Nem érdemlik meg” – ózdiak a Roma Központról

  • Kovács István
  • 2013.05.24 07:05

Kis-Magyarország

A helyi roma önkormányzat vezetője szerint nem volt előkészítve a központ ötlete a városvezetés részéről. A kormánypárti vezetés kommunikációs kudarca a szélsőjobb malmára hajtja a vizet, amely már gyűjti is az aláírásokat az elutasító népszavazáshoz.

Naponta több ózdi roma keresi meg kisebbségi irodájában, akik tiltakoznak a városba tervezett Roma Központ ellen – állítja a magyarnarancs.hu-nak Berki Lajos. Az ózdi roma önkormányzat elnöke szerint az Ózdon tapasztalható káoszt a kormánypárti városvezetés okozta saját magának, mégpedig azzal, hogy teljesen váratlanul vette napirendre a központ kérdését, majd fogadta el azt. (A döntés után pár nappal a helyi Jobbikból kivált képviselők tüntetést szerveztek a helyszínen, amelyen ezer ember vett részt. Az előzményekről itt olvashat. A tüntetés után aláírásgyűjtésbe fogtak a projekt ellenzői, hogy népszavazáson buktassák meg a projektet. Ez a forgatókönyv Miskolcon egyébként már bejött.)

Berki Lajos sem tudott semmi konkrétumot a Roma Központ befogadásáról a május elején tartott zárt ülésig, véleményét nem kérték ki. A politikus az egész folyamatot furcsának találja, de elárulja, nincs vele egyedül: amikor az ügy nyilvánosságra került, sorra kapta otthon a zaklató telefonokat, annak ellenére, hogy neki szavazati joga sincs az önkormányzatban, csak megfigyelői státusa. Véleménye szerint úgy lett volna tisztességes, ha megfelelően előkészítik a roma kulturális központ projektjét, és azt megismertetik a helyiekkel. Mint mondja: nagy pénzről, több mint egymilliárdos beruházásról van szó, de idővel az is elfogy. Így viszont – folytatja Berki – úgy érzik az ózdiak, hogy egy politikai csoport rájuk akarja erőltetni az akaratát. Az 1,6 milliárdos projekt ötlete viszont ebben a rendkívül rossz helyzetben luxusnak tűnik akkor is, ha az a városnak nem kerül egyetlen fillérjébe, sőt munkahelyeket teremtenek vele.

A gyár és a város

A gyár és a város

Fotó: MTI

Több ózdi lakossal beszélgettünk az ügyről, akik véleményén jól látszik: a városban nem folytattak megbeszélést a témáról, és mára jobbára csak a szélsőjobb által gerjesztett indulatok maradtak.  

Még ha ingyen van, akkor se!

József 19 éves, szobafestő. Munkája nincs. Azt mondja lapunknak, valós beruházásokra, új üzemekre lenne szükség, mert az emberek itt már nagyon szegények. Sokan elmenekültek idáig, és a folyamat tovább tart, mert munkahely és kereset nélkül nincs normális élet. Hozzátette: alá fogja írni a népszavazási ívet, mert nem ért egyet a romacentrum megépítésével. Elmondása szerint azért tiltakozik – még ha valaki emiatt előítéletesnek is tartja –, mert szerinte a helyi romák nem érdemlik meg a központot, még akkor sem, ha az egy fillérjébe se kerülne a helyi önkormányzatnak.

István 20 éves, szakács. Munkanélküli, több éve sportol, mostanában ketrecharcosként ér el jó eredményeket. Épp ezért úgy érzi, támogathatná őket a városvezetés, de arra nem jut a büdzséből. Hangsúlyozta: romaként nem csodálkozik azon, hogy tüntettek az ózdiak, elárulja, ő is köztük volt. Szerinte ugyanis a cigányok viselkedése gerjeszti az előítéleteket, ám úgy látja, az egész folyamat csak a Fidesz és a Jobbik ellentétéről szól. Vagyis a ketrecharcos politikai hatalmi harcokat sejt a háttérben.

Asztalos és vagyonőr szakmával tavaly novembertől nem kap munkát Csaba (24), ezért gondolkozik, hogy ő is elhagyja szülővárosát. Úgy fogalmaz: a városvezetők találjanak ki mást az 1,6 milliárd forintból, telepítsenek munkahelyeket, mert így elsorvad Ózd. Így is rossz a város híre, amin, úgy látja, a jelenlegi vezetők sem tudtak javítani. Több helyen is azt olvasta, hogy cigányközpont lesz Ózdból (ezt a különböző szélsőjobboldali portálok terjesztették – a szerk.), ami tovább rontja az itt élők megítélését. Biztosra veszi, hogy a befektetők a roma kulturális központ megépülése után még jobban elkerülik majd a várost. Elmondta: a gyűjtőívet gondolkodás nélkül alá fogja írni.

Így tüntettek

Így tüntettek

Fotó: Kovács István


János nyugdíjas, 63 éves. Visszautalt a demonstráción elhangzottakra, miszerint az elmúlt három évben rengeteg pénz érkezett Ózd térségébe a felzárkóztatásra és a romák foglalkoztatására. Ő úgy látja, a pénz nagy része nem kellően hasznosul. Szerinte épp ezért még várni kellene az újabb „jutalomosztással”.

Megkérdezetteink közül egyedül Antal (36) nyilatkozott úgy, hogy támogatja az ötletet, mert ha oktatásra is használnák a központot, az újabb esélyt adna a helybeli roma fiataloknak. Akár kézműves-foglalkozásokat, akár zenei képzést szerveznének számukra, az hasznos időtöltés lenne – vélte.  

Előzmények
Május 8-án zárt ülésen döntött a város képviselő-testülete „A »kultúrgyár« megvalósításával kapcsolatos további elvi döntés meghozatalára” címszó alatt a Roma Központ befogadásáról. Az előterjesztésből kiderült, hogy ezt a projektet összevonnák a MANDA digitalizációs programmal, és így további 1,6 milliárd forint kerülne Ózdra. A képviselők 13:2 arányban megszavazták a beruházást, ám Márton Ferenc és Kisgergely András – korábbi jobbikos, jelenleg független képviselők – „sunyinak” találták a felvezetést, amiért az a nyilvánosság kizárásával zajlott. Ezért gondolták: ha nem történt meg a kellő előkészítés, nyilvánosság elé tárják az ötletet azért, hogy a polgárok is „ismerjék meg” azt a lehetőséget, ami nem kellett Székesfehérvárnak, Miskolcnak és Sárospataknak sem.

Május 15-én mintegy ezren tüntettek Ózdon a városháza előtti a Roma Kulturális és Módszertani Központ ellen. Az indulatok azóta sem csitultak, a népszavazási kezdeményezés pedig már el is indult, az aláírásgyűjtő íveket átadták a jegyzőnek hitelesítésre.

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.