„Nem érdemlik meg” – ózdiak a Roma Központról

  • Kovács István
  • 2013. május 24.

Kis-Magyarország

A helyi roma önkormányzat vezetője szerint nem volt előkészítve a központ ötlete a városvezetés részéről. A kormánypárti vezetés kommunikációs kudarca a szélsőjobb malmára hajtja a vizet, amely már gyűjti is az aláírásokat az elutasító népszavazáshoz.

Naponta több ózdi roma keresi meg kisebbségi irodájában, akik tiltakoznak a városba tervezett Roma Központ ellen – állítja a magyarnarancs.hu-nak Berki Lajos. Az ózdi roma önkormányzat elnöke szerint az Ózdon tapasztalható káoszt a kormánypárti városvezetés okozta saját magának, mégpedig azzal, hogy teljesen váratlanul vette napirendre a központ kérdését, majd fogadta el azt. (A döntés után pár nappal a helyi Jobbikból kivált képviselők tüntetést szerveztek a helyszínen, amelyen ezer ember vett részt. Az előzményekről itt olvashat. A tüntetés után aláírásgyűjtésbe fogtak a projekt ellenzői, hogy népszavazáson buktassák meg a projektet. Ez a forgatókönyv Miskolcon egyébként már bejött.)

Berki Lajos sem tudott semmi konkrétumot a Roma Központ befogadásáról a május elején tartott zárt ülésig, véleményét nem kérték ki. A politikus az egész folyamatot furcsának találja, de elárulja, nincs vele egyedül: amikor az ügy nyilvánosságra került, sorra kapta otthon a zaklató telefonokat, annak ellenére, hogy neki szavazati joga sincs az önkormányzatban, csak megfigyelői státusa. Véleménye szerint úgy lett volna tisztességes, ha megfelelően előkészítik a roma kulturális központ projektjét, és azt megismertetik a helyiekkel. Mint mondja: nagy pénzről, több mint egymilliárdos beruházásról van szó, de idővel az is elfogy. Így viszont – folytatja Berki – úgy érzik az ózdiak, hogy egy politikai csoport rájuk akarja erőltetni az akaratát. Az 1,6 milliárdos projekt ötlete viszont ebben a rendkívül rossz helyzetben luxusnak tűnik akkor is, ha az a városnak nem kerül egyetlen fillérjébe, sőt munkahelyeket teremtenek vele.

A gyár és a város

A gyár és a város

Fotó: MTI

Több ózdi lakossal beszélgettünk az ügyről, akik véleményén jól látszik: a városban nem folytattak megbeszélést a témáról, és mára jobbára csak a szélsőjobb által gerjesztett indulatok maradtak.  

Még ha ingyen van, akkor se!

József 19 éves, szobafestő. Munkája nincs. Azt mondja lapunknak, valós beruházásokra, új üzemekre lenne szükség, mert az emberek itt már nagyon szegények. Sokan elmenekültek idáig, és a folyamat tovább tart, mert munkahely és kereset nélkül nincs normális élet. Hozzátette: alá fogja írni a népszavazási ívet, mert nem ért egyet a romacentrum megépítésével. Elmondása szerint azért tiltakozik – még ha valaki emiatt előítéletesnek is tartja –, mert szerinte a helyi romák nem érdemlik meg a központot, még akkor sem, ha az egy fillérjébe se kerülne a helyi önkormányzatnak.

István 20 éves, szakács. Munkanélküli, több éve sportol, mostanában ketrecharcosként ér el jó eredményeket. Épp ezért úgy érzi, támogathatná őket a városvezetés, de arra nem jut a büdzséből. Hangsúlyozta: romaként nem csodálkozik azon, hogy tüntettek az ózdiak, elárulja, ő is köztük volt. Szerinte ugyanis a cigányok viselkedése gerjeszti az előítéleteket, ám úgy látja, az egész folyamat csak a Fidesz és a Jobbik ellentétéről szól. Vagyis a ketrecharcos politikai hatalmi harcokat sejt a háttérben.

Asztalos és vagyonőr szakmával tavaly novembertől nem kap munkát Csaba (24), ezért gondolkozik, hogy ő is elhagyja szülővárosát. Úgy fogalmaz: a városvezetők találjanak ki mást az 1,6 milliárd forintból, telepítsenek munkahelyeket, mert így elsorvad Ózd. Így is rossz a város híre, amin, úgy látja, a jelenlegi vezetők sem tudtak javítani. Több helyen is azt olvasta, hogy cigányközpont lesz Ózdból (ezt a különböző szélsőjobboldali portálok terjesztették – a szerk.), ami tovább rontja az itt élők megítélését. Biztosra veszi, hogy a befektetők a roma kulturális központ megépülése után még jobban elkerülik majd a várost. Elmondta: a gyűjtőívet gondolkodás nélkül alá fogja írni.

Így tüntettek

Így tüntettek

Fotó: Kovács István


János nyugdíjas, 63 éves. Visszautalt a demonstráción elhangzottakra, miszerint az elmúlt három évben rengeteg pénz érkezett Ózd térségébe a felzárkóztatásra és a romák foglalkoztatására. Ő úgy látja, a pénz nagy része nem kellően hasznosul. Szerinte épp ezért még várni kellene az újabb „jutalomosztással”.

Megkérdezetteink közül egyedül Antal (36) nyilatkozott úgy, hogy támogatja az ötletet, mert ha oktatásra is használnák a központot, az újabb esélyt adna a helybeli roma fiataloknak. Akár kézműves-foglalkozásokat, akár zenei képzést szerveznének számukra, az hasznos időtöltés lenne – vélte.  

Előzmények
Május 8-án zárt ülésen döntött a város képviselő-testülete „A »kultúrgyár« megvalósításával kapcsolatos további elvi döntés meghozatalára” címszó alatt a Roma Központ befogadásáról. Az előterjesztésből kiderült, hogy ezt a projektet összevonnák a MANDA digitalizációs programmal, és így további 1,6 milliárd forint kerülne Ózdra. A képviselők 13:2 arányban megszavazták a beruházást, ám Márton Ferenc és Kisgergely András – korábbi jobbikos, jelenleg független képviselők – „sunyinak” találták a felvezetést, amiért az a nyilvánosság kizárásával zajlott. Ezért gondolták: ha nem történt meg a kellő előkészítés, nyilvánosság elé tárják az ötletet azért, hogy a polgárok is „ismerjék meg” azt a lehetőséget, ami nem kellett Székesfehérvárnak, Miskolcnak és Sárospataknak sem.

Május 15-én mintegy ezren tüntettek Ózdon a városháza előtti a Roma Kulturális és Módszertani Központ ellen. Az indulatok azóta sem csitultak, a népszavazási kezdeményezés pedig már el is indult, az aláírásgyűjtő íveket átadták a jegyzőnek hitelesítésre.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.