Nincs kapacitás, elhalasztják a traumatológiai műtéteket Veszprémben

Kis-Magyarország

A Csolnoky Ferenc Kórház a megnövekedett turistaforgalommal és egy nem várt eseménnyel indokolja a traumatológiai, ortopédiai műtétek elhalasztását.

„Tisztelt Betegeink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a balatoni turistaforgalom miatt jelentősen megnövekedett az azonnali ellátást igénylő traumatológiai esetek száma a Csolnoky Ferenc Kórházban. Ezzel párhuzamosan – egy nem várt esemény miatt – halaszthatatlan munkálatokat kell végeznünk a sürgősségi baleseti és az ortopédiai ellátást biztositó műtőnkben.” Ezek miatt a kórház traumatológiai és ortopédiai kapacitása jelentősen csökkent, ezért a tervezett műtéteket át kell ütemezniük – közölte közöségi oldalán a veszprémi intézmény.

A kórház azt ígéri, hogy a tervezett beavatkozások elhalasztásáról az előre megadott időponttal rendelkező betegeit telefonon értesíti, a műtő indulását követően azonnal keresi őket egy új időpont egyeztetése céljából. „A Csolnoky Ferenc Kórház orvosai, szakdolgozói és a gazdasági területen dolgozó kollégáink mindent elkövetnek azért, hogy minél gyorsabban teljes kapacitással álljunk betegeink rendelkezésére” - zárta bizakodva közleményét a veszprémi kórház. 

 
Forrás. Csolnoky Ferenc Kórház Facebook

A Narancs.hu a tájékoztatással kapcsolatban megkereste a Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját; amennyiben választ, bővebb felvilágosítást kapunk, közöljük.

Lapunk június elején elsőként számolt be arról, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi kórház szülészetén alig maradt orvos, a kismamák számára három másik kórházat jelölt ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ. 

Ugyancsak foglalkoztunk azzal, hogy a stroke- és neurológiai ügyeletet májusban több napon sem tudta ellátni az intézmény. Szintén megírtuk, hogy a karcagi kórházban is van olyan osztály, amelyik nem tud mindig beteget fogadni.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenése után nem sokkal a kórház törölte a műtétek elhalasztásáról szóló posztot Facebook-oldaláról.

(Címlapképünk illusztráció)

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.