Odaadták a katolikus egyháznak Kalocsa főterét

  • narancs.hu
  • 2021. december 16.

Kis-Magyarország

Előkerült egy román kori templom, emiatt újra kell tervezni az egész városi közlekedést. 

A kalocsai főteret körbevevő épületek zöme már az egyházé lett, a parlament december 14-i ülésén pedig a kormánypárti képviselők megszavaztak egy olyan módosító javaslatot is, amivel száz évre ingyen a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kezelésébe adják a 1019/3 és 1019/4 helyrajzi számon jelzett ingatlanokat, vagyis a Szentháromság tér nagy részét – írja a Népszava. A terület a települési önkormányzat tulajdona, csak épp az egyházmegye lesz a kezelője 2121 végéig. 

A kormány jó ideje támogatja a katolikus egyházat a kalocsai ingatlanszerzésében: a városi hírportál tavalyi beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök novemberben személyesen köszöntötte a 70 éves Bábel Balázs érseket, a kormányfő „meglepődve” szembesült azzal, hogy a főtéren álló Hotel Kalocsa épülete nem egyházi tulajdonban van. Egy héttel később egymilliárd forint segítséget nyújtott a kormány az épület megvásárlásához és annak felújításához.

A Szentháromság teret az elmúlt években lezárták, mert az egyház rekonstrukciós munkák miatt felbontatta. Eddig több mint hárommilliárd forintba került az egyházi épületek felújítása, támfalak, szobrok kialakítása és a tér korszerűsítése. A régészeti feltáráskor pedig előkerült egy román-kori templom romja, valamint egy tömegsír, amelyben szovjet katonák földi maradványait találták meg.

A Filvig Géza fideszes polgármester által vezetett helyi önkormányzat november végén egyhangú döntést hozott arról, hogy az egyháznak idén év végén vissza kell adnia a területet az eredeti rendeltetésének megfelelően, mert lejárt az a tíz év, ami alatt a megállapodásuk szerint az egyháznak be kellett volna fejezni a tér felújítását. A főtér közlekedési szempontból kulcsfontosságú, de az egyház szerint viszont bármilyen, a főtéren áthaladó forgalom a román kori templomrom megóvását veszélyeztetné. 

A helyi önkormányzat november végén így hiába döntött az út visszaállításáról, az országos műemlékvédelmi felügyelőség az országgyűléshez fordult, amely végül úgy döntött, hogy 100 évre vagyonkezelésbe adja az érsekség számára a teret. Bábel Balázs érsek a Népszavának azt mondta, azért, mert az érsekség vállalta a templomromok feltárását, rekonstrukcióját, bemutatását, a kerülőút számára pedig amúgy felajánlották egy közeli épület udvarának egy részét. 

A Szentháromság tér helyett így új útnak kell épülnie, erről Font Sándor a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, "az ehhez szükséges tervezési és kivitelezési költségek fedezetéhez pedig bírom Miniszterelnök Úr támogatását". 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.