„Akik itt dolgoznak, abszolút leharcoltak. Csak decemberben 1100 túlóra volt, ami iszonyatos a korábbi 20-30-40 túlórához képest. Reggel végez, este visszamegy, reggel végez, másnap nappal, nincs karácsony, nincs ünnepnap. Aki itt dolgozik, annak a felének már be van adva az áthelyezési kérelme, de senkit nem engednek el” – mondja egy férfi a magyarnarancs.hu-nak, aki a tesztüzemmódban működő rendőrségi 112-es rendszer egyik vidéki dolgozója.
Se család, se haverok
A 112-es rendszer lényege (bővebben keretes írásunkban olvashat róla), hogy megszüntetik a rendőrségi telefonügyeleteket a kapitányságokon, és központi egységeket hoznak létre, eddig Miskolcon és Szombathelyen.
„Úgy nézett ki az egész verbuválás, hogy amikor megszűntek a kapitánysági ügyeletek, egyik napról a másikra közölték mindenkivel, hogy vagy fölmegy a központba, vagy leszerel. Tehát nincs más választás. Hatvan-hetvenezres saját benzinköltséggel ingáznak ma a rendőrök.”
| ||
Ma már a rendőri állomány tagjai – folytatja forrásunk – „olyan helyzetbe kerültek, hogy le lehet arról tenni, hogy család meg rendőrségen kívüli elfoglaltság. Itt nincs semmi. Én tegnap hazaértem délre, lefeküdtem aludni, 4 órakor fölkeltem, mentem a gyerekért az óvodába, oszt vége volt a napnak. Két éve Pintér azt mondta, hogy nem akar alvó rendőrt fizetni. Megszüntették a 24 órát, mert abban járt 4 óra pihenő éjszaka. Most úgy néz ki a dolog, főleg ha valaki családos, hogy reggel végez, hazamegy, csinálja a dolgát otthon, 30-40 órákat van talpon, mert ugye a 12 órában nem lehet aludni. Addig, amíg nem lesz valami nagy balhé, mondjuk, egy politikusnak az autója fel nem borul, és csak fél óra múlva érnek oda, addig ebben valószínűleg nem lesz változás. Ezt nem lehet bírni. Nálunk másfél hónapja megy így, és olyanok vagyunk, mint a zombik”.
De ez csak a problémák egyik része.
A másik magával a 112-es rendszerrel van, ami forrásunk szerint túlbonyolított. Szerinte a rendőrség telefonügyeletesei ma embertelen körülmények között dolgoznak, és nem sok jel mutat arra, hogy a 2013 novembere óta próbaüzemben működő szombathelyi és miskolci call centerek könnyebbséget hoznának. „Régen a rendőrség úgy működött, hogy felhívtad a 107-et, akkor kapcsolták azt, ahova szeretted volna. Elmondtad a gondodat, mire kiküldték a járőrt. De sokan, főleg kisebb településeken tudták a helyi rendőrség számát, azt hívták közvetlenül. Akik ott felvették, sokszor azt is tudták, hogy ki telefonál, kik a notórius telefonálók. Tudták, hogy kit kell komolyan venni, kit nem, ismerték a területet.”
Forrásunk azt mondja: ez úgy változott, hogy megszüntették az összes kapitánysági ügyeletet az országban, és létrehoztak két call centert, Miskolcon meg Szombathelyen.
„A kapitánysági ügyeletek megszűntek. Ennek a call centernek az lenne a dolga, hogy az ügyeletes fölveszi a telefont, megjelenik a képernyőn egy táblázat, beírja a telefonáló számát, nevét, címét, meg hogy mi a gondja. Ezt az adatlapot át kéne küldeni a megfelelő megyei tevékenységirányító központba (TIK), ami átvette a kapitánysági ügyeletek szerepét. Ott megnézik az adatlapot, hogy melyik kapitánysághoz, őrshöz tartozik, és kiküldi a járőrt. Ez most körülbelül három vagy négy lépcsővel több, mint az, hogy te fölveszed a telefont, máris mondják a problémájukat, és te – ha kell, mert sürgős az ügy, például betörés – küldöd a járőrt. Itt először a call center fölírja az adatokat, átküldi az adatlapot a TIK-be, az elolvassa, ha kell, visszahívja a bejelentőt, ha szerencséje van, fölveszi, ha nem, nem, akkor megnézi, melyik kapitánysághoz tartozik, azt fölhívja, ha van ott valaki.”
Egy példán keresztül mutatja be forrásunk a valódi problémát.
„A megyei központba, ahol dolgozom én is, bejön a hívás. Az ott ülő ügyeletesnek kell fölírni a telefonszámot stb. Ez időre megy. Ahogy felveszed a telefont, elkezd ketyegni az óra. Tehát nem adatlap jön át, hanem ott az ügyeletesnek kell csinálnia. De fizikai képtelenség, mert közben rádiózik, telefont kezel (ugye kézzel fogós telefon van), közben gépelni kéne be az adatokat. Mire begépelem a telefonszámot, helyszínt stb., mivel föltesz egy csomó kérdést a gép, még aki tud vakon gépelni, az sem tudja megoldani, mert közben szól a rádió, közben jön a másik bejelentés. Ha egyszerre van öt bejelentésed, akkor ennek vége. Nekem is van olyan, hogy 7 órakor jön egy bejelentés, de csak 8 órakor jutok el oda, hogy felvigyem a gépre az eseményeket. Ezek persze már nem lesznek valós adatok. Ráadásul csak egy csatorna van a rádión, tehát van úgy, hogy az a húsz ember egyszerre beszél. Ebből már nem lehet kibogarászni, hogy kit küldtél ide meg oda, csak hallod, hogy megérkeztem a helyszínre. De most melyik szólt? Melyik helyszínre? Egy káosz az egész.” (Pontosítás: cikkünk korábbi változatában pontatlanul határoztuk meg Szombathelyet, mint helyszínt. Tévedésünkért elnézést kérünk.)
A projekt munkatársa ugyanakkor úgy látja: a call centeres rendszer alapvetően jó lenne, ha már működne, de se pénz, se ember, se idő, se szakmai felkészültség nincs ahhoz, hogy ezt a rendszert működtessék. „A miskolciakkal beszéltem, ott azt mondták, hogy ahol már beüzemelték a call centert, ott még rosszabb a helyzet, mert olyan adatlapok jönnek át, hogy se telefonszám, se cím, se név, csak oda van írva, hogy emberölés folyamatban. A többit pedig találd ki.”
A rendőrség szerint minden rendben
Az üggyel kapcsolatban előbb az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordultunk, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a kérdések az „ESR–112 projekttel kapcsolatosak, amelyben a rendőrség – több más állami szerv mellett – konzorciumi tagként vesz részt. A projekt kommunikációjáért a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) felel, így megkeresését továbbítottuk a NISZ illetékeseinek”. Hogy ez a jelenlegi rendre, azaz a rendőrség belső ügyeire is vonatkozik-e, azzal kapcsolatban úgy tájékoztatott az ORFK Kommunikációs Szolgálata, hogy az „ESR–112 projektkonzorcium kommunikációs rendje szerint a NISZ küldi ki önnek a válaszokat, amelyekhez a tevékenységirányítási központokról – illetékességéből adódóan – a rendőrség szolgáltatja a tartalmat”.
A NISZ-től végül a következő információk érkeztek: „A teljes országban a sikeres próbaüzem után indul a rendszer, amikor maradéktalanul és hibamentesen el tudja látni az elvárt szolgáltatásokat biztosító működést. A próbaüzemet követően a megyei segélyhívások fogadása fokozatosan átterhelődik az új rendszerre az egész országban. A rendszer megvalósítása során a segélyhívások fogadásának biztonságát tartottuk szem előtt. A központok georedundánsan kerültek kialakításra. A segélyhívások fogadása a rendszer jellege folytán nem területi eloszlású, így nincs megyei szétválasztás.”
Rákérdeztünk arra, hogy helyes információ-e, hogy jelenleg Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van csak bekötve az új rendszerbe? A NISZ szerint: „Nem. A rendszer jelenleg pilot üzemben működik, azonban, mint azt fentebb kifejtettük, nem területi eloszlás alapján dolgozik. A biztonságos és zökkenőmentes éles indításhoz szükséges teszteléseket végezzük el.”
A létszámhiányt, a dolgozók túlterheltségét és a túlórázásokat pedig cáfolták: „A tevékenységirányítási központok (TIK) létszáma folyamatosan feltöltés alatt van, a jelenlegi feltöltöttség megközelíti a 100 százalékos szintet. A meglévő erőforrások túlóraigény és komolyabb túlterheltség nélkül látják el a feladatot.”
| Mi az a 112-es rendszer? A 112 egy egységes európai segélyhívószám, amely rendelkezésre áll és ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. Az Egységes Segélyhívó Rendszer bevezetésének előnye, hogy a készenléti szervek munkája összehangoltabbá és összességében gyorsabbá válik, valamint a lakosságnak hosszú távon elég lesz egyetlen számot megjegyeznie. A Miskolcon és Szombathelyen kialakított Hívásfogadó Központban képzett operátorok segítik majd a segítségnyújtás hatékonyságát. A rendőrségen kívül a mentőket és a katasztrófavédelmet kapcsolják be a rendszerbe. A kialakuló rendszer valós idejű adat- és hangkapcsolatot biztosít a készenléti szervek érintett szereplői, az irányítók és a végrehajtók között. A hívások fogadásakor a rendszer biztosítani fogja továbbá a hívó helyének meghatározását és térképen való megjelenítését. |
